Mosaico decorativo

Znaleziono 3575 Wyniki dla: Hal

  • Mert tanúsítani fogod minden ember elõtt, amit láttál és hallottál. (Apostolok Cselekedetei 22, 15)

  • Eddig meghallgatták, de most elkezdtek kiabálni: "Vesszen a föld színérõl az ilyen! Nem szabad, hogy éljen!" (Apostolok Cselekedetei 22, 22)

  • Amikor ezt a százados meghallotta, az ezredeshez ment és jelentette: "Mit akarsz tenni? Hisz ez az ember római polgár!" (Apostolok Cselekedetei 22, 26)

  • Pál jól tudta, hogy az egyik részük a szadduceusok, a másik részük a farizeusok közül való, ezért így kiáltott fel a fõtanács elõtt: "Testvérek, férfiak! Farizeus vagyok, farizeusnak a fia. A halottak feltámadásába vetett hitem miatt állok a fõtanács elõtt." (Apostolok Cselekedetei 23, 6)

  • Úgy vettem észre, hogy törvényük vitás pontjaival kapcsolatban vádolják, de nincs semmi bûne, ami miatt halált vagy bilincset érdemelne. (Apostolok Cselekedetei 23, 29)

  • kijelentette: "Ha majd vádlóid is megjelennek, kihallgatlak." Megparancsolta, hogy Heródes palotájában tartsák õrizetben. (Apostolok Cselekedetei 23, 35)

  • Mindig és mindenütt, kegyelmes Félix, ezt nagy hálával fogadjuk. (Apostolok Cselekedetei 24, 3)

  • De hogy hosszan fel ne tartsalak, kérlek, kegyeskedj röviden meghallgatni minket. (Apostolok Cselekedetei 24, 4)

  • Ha kihallgatod, magad is meggyõzõdhetsz, mennyire igaz, amivel vádoljuk." (Apostolok Cselekedetei 24, 8)

  • hacsak nem azt az egy kijelentést, amelyet köztük állva tettem: A halottak feltámadása miatt állok ma bírói széketek elõtt." (Apostolok Cselekedetei 24, 21)

  • Néhány nap múlva megjelent Félix, zsidó feleségével, Druzillával együtt, aki zsidó nõ volt, hívatta Pált és meghallgatta a Krisztus Jézusra vonatkozó hit felõl. (Apostolok Cselekedetei 24, 24)

  • Ha tehát vétkes vagyok, és valami olyat tettem, amiért halált érdemlek, készen állok a halálra. De ha semmi alapjuk nincs vádjaiknak, senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz föllebbezek!" (Apostolok Cselekedetei 25, 11)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina