Znaleziono 9011 Wyniki dla: Fe

• Noémi azt mondta menyének: "Áldja meg az Úr, aki nem tagadta meg irgalmát sem az élõktõl, sem a holtaktól!" Majd így folytatta: "Az a férfi a rokonunk, gyámolítóink közé tartozik." (Rut könyve 2, 20)

• Mosdj hát meg, végy illatszert, öltözz fel és menj le a szérûre, de ne ismerjen föl elõbb, csak ha befejezte az evést és ivást. (Rut könyve 3, 3)

• Amikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahol alszik. Aztán menj, emeld fel a lábánál a takarót és feküdj oda. S õ majd megmondja, mit tegyél." (Rut könyve 3, 4)

• "Mindent megteszek, amit mondasz" - felelte Rut. (Rut könyve 3, 5)

• Amikor Boász evett és ivott, mint aki jól végezte dolgát, az árpahalom szélén nyugalomra tért. Rut csendben odalopódzott, fölemelte lábánál a takarót és odafeküdt. (Rut könyve 3, 7)

• Éjféltájban a férfi fázni kezdett. Amikor körülnézett, észrevette, hogy egy asszony fekszik a lábánál. (Rut könyve 3, 8)

• "Ki vagy?" - rivallt rá. "A szolgálód vagyok, Rut - felelte. - Terítsd köntösöd csücskét szolgálódra, hisz te vagy a gyámolítónk!" (Rut könyve 3, 9)

• Erre azt mondta: "Áldjon meg az Úr, lányom! Gyermeki szeretetednek ez az utolsó megnyilvánulása még többet ér, mint az elsõ, hiszen nem fiatal férfiak után futottál, szegény vagy gazdag után. (Rut könyve 3, 10)

• Ne félj hát, leányom! Megteszek érted mindent, amire csak kértél, hisz Betlehem kapujánál mindenki tudja, hogy nagyszerû asszony vagy. (Rut könyve 3, 11)

• Így hát ott maradt a lábánál fekve egészen reggelig. Boász fölkelt, mielõtt az egyik ember még fölismerhette a másikat. Mert így gondolkodott magában: "Nem kell megtudnia senkinek, hogy ez az asszony lejött a szérûre." (Rut könyve 3, 14)

• Aztán azt mondta: "Add ide a kendõt, amelyet magadra vetettél és tartsd ide!" Odatartotta, s beletett neki hat mérõ árpát és feladta a vállára. Így tért vissza a városba. (Rut könyve 3, 15)

• Amikor Rut visszaért anyósához, az megkérdezte tõle: "Hogy áll a dolog, leányom?" Rut elbeszélt mindent, amit a férfi tett érte. (Rut könyve 3, 16)