Znaleziono 432 Wyniki dla: Fal
A Forrás-kapunál fölmentek Dávid városának a lépcsõin, a fal gerincén és Dávid házának feljáróján egészen a Víz-kapuig, kelet felé. (Nehemiás könyve 12, 37)
A másik menet bal felé haladt, s a nép vezetõinek felével kísértem a fal gerincén a Kemence-torony fölött a Tér faláig, (Nehemiás könyve 12, 38)
Ebben az idõben embereket állítottak a felajánlott adományok és a tizedek tárolására szolgáló kamrákhoz, hogy oda gyûjtsék össze a papok és leviták részét, amely a falvak földjérõl a törvény szerint megillette õket. Júda ugyanis örömét lelte a szolgálatot ellátó papokban és levitákban, (Nehemiás könyve 12, 44)
Emiatt megdorgáltam õket, és így szóltam hozzájuk: "Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok." Attól kezdve többet nem jöttek szombaton. (Nehemiás könyve 13, 21)
Kenyeremet az éhezõknek, ruhámat a rongyosaknak adtam. Ha láttam, hogy meghalt valaki a nemzetségembõl és odadobták Ninive fala tövébe, eltemettem. (Tóbiás könyve 1, 17)
Éjszaka megfürödtem, kimentem az udvarra és lefeküdtem a fal tövébe. Mivel meleg volt, nem takartam be a fejemet. (Tóbiás könyve 2, 9)
Nem tudtam, hogy verebek fészkelnek fölöttem a falon. Meleg ürülék hullott a szemembe. Fehér foltok keletkeztek rajtam, úgyhogy orvoshoz kellett fordulnom. Minél több kenõcsöt használtam el, annál vaksibbá váltam a foltoktól, végül egészen megvakultam. Négy évig nem láttam, sajnáltak is nagyon a testvéreim. Két évig Achikár gondoskodott eltartásomról, amíg Elümaiszba nem ment. (Tóbiás könyve 2, 10)
De õ csak erõsködött: "Hagyd el, úgyis hiába akarsz becsapni. Meghalt a fiam." Mindennap kiment és kémlelte az utat, amelyiken elment a fia. Senkinek sem hitt már. Amikor a nap lenyugodott, õ is hazament, hogy aztán egész éjjel keseregjen és sírjon, mert nem jött álom a szemére. Egy falat nem sok, de annyit sem evett egész nap, éjjel meg egyfolytában siratta a fiát, Tóbiást. Amikor vége lett a két hétig tartó lakodalomnak - Ráguel megfogadta, hogy ilyet rendez a lányának -, azt mondta Tóbiás Ráguelnek: "De most már engedj el! Különben apám és anyám azt hiszi, hogy soha többé nem lát. Arra is kérlek, atyám, engedd meg, hogy visszatérjek apámhoz: mondtam már, milyen állapotban hagytam otthon." (Tóbiás könyve 10, 7)
Átok rá, aki gúnyol, átok rá, aki elpusztít, lerombolja faladat, ledönti bástyáidat, fölégeti házaidat. (Tóbiás könyve 13, 12)
Hiszen Jeruzsálem újra fölépül, és az õ háza is minden idõkre. Boldog volnék, ha nemzetségembõl valaki megérné, megláthatná dicsõségedet és magasztalhatná az ég Királyát. Zafírból és smaragdból épülnek majd Jeruzsálem kapui, drágakõbõl a falaid. Aranyból lesznek Jeruzsálem bástyái és színaranyból a falaid. (Tóbiás könyve 13, 16)
s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kõkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. (Judit könyve 1, 2)
Majd szétoszlatta a népet, mindenkit a maga szállására. A férfiak városuk falaira és bástyáira mentek, az asszonyokat és a gyerekeket pedig hazaküldték. A várost csüggedés kerítette hatalmába. (Judit könyve 7, 32)
