Znaleziono 5569 Wyniki dla: út
Senki ne becsülje le, inkább kísérjétek el békével, hogy hozzám eljusson. Mert várom a testvérekkel együtt. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 11)
Ami pedig Apolló testvért illeti, ismételten kértem, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel, de semmiképpen sem akar most útra kelni. Mihelyt ideje engedi, azonnal megy. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 12)
Amilyen bõven kijut nekünk Krisztus szenvedéseibõl, olyan bõven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 5)
Szilárd tehát veletek kapcsolatban a reményünk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak a szenvedésben vesztek velünk együtt részt, hanem a vigasztalásból is hozzánk hasonlóan részesültök. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 7)
Õ mentett ki bennünket a súlyos életveszélybõl, és ezután is ki fog menteni. Belé vetjük minden reményünket, hogy ezentúl is mindig megment minket. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 10)
De ti is segítsetek: imádkozzatok értünk, hogy a nekünk jutott kegyelemért sokak ajkáról szálljon fel hála a nevünkben. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 11)
Isten az, aki minket veletek együtt megerõsít és fölken Krisztusban. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 21)
Hála legyen Istennek, aki Krisztusban mindig gyõzelemre segít minket, és ismeretét jó illatként mindenütt elterjeszti általunk. (Korintusiaknak írt II. levél 2, 14)
Elutasítjuk a gyalázatos alattomosságot, nem alkalmazunk cselt, és nem hamisítjuk meg az Isten szavát, hanem az Isten jelenlétében nyíltan hirdetjük az igazságot, s rábízzuk magunkat az emberek lelkiismeretére. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 2)
Tudjuk ugyanis, hogy aki Jézust feltámasztotta, Jézussal minket is feltámaszt, és veletek együtt elébe állít. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 14)
Mert Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyõzõdésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 14)
Ezután tehát nem ismerünk senkit emberi szempontból. Ha Krisztust azelõtt emberileg ismertük is, most már nem úgy ismerjük. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 16)
