Znaleziono 4175 Wyniki dla: ív
Achaszja pusztulása az Istentõl való volt, s az is, hogy elmenjen Jorámhoz. Megérkezése után ugyanis kivonult Jorámmal Jehu, Nimsi fia ellen, akit az Úr azért kent föl, hogy kiirtsa Acháb családját. (Krónikák II. könyve 22, 7)
Achaszját is kerestette. El is fogták, bár elrejtõzött Someronban. Aztán Jehu elé vitték és megölték. De azért eltemették, mert azt mondták: Jehosafát fia volt és az teljes szívébõl kereste az Urat. Azután nem volt senki se Achaszja családjából, akinek ereje lett volna az uralkodáshoz. (Krónikák II. könyve 22, 9)
A föld egész népe örvendezett, viszont a város nyugodt maradt, bár Atalját karddal kivégezték. (Krónikák II. könyve 23, 21)
Erre a király magához hívatta Jehojada fõpapot és kérdõre vonta: "Miért nem sürgeted a levitákat, hogy Júdából és Jeruzsálembõl beszedjék az adót, amelyet Mózes, az Úr szolgája vetett ki Izrael közösségére a megnyilatkozás sátora javára. (Krónikák II. könyve 24, 6)
A király parancsára ládát készítettek, és elhelyezték kívül az Úr templomának kapuja elé. (Krónikák II. könyve 24, 8)
Ezt a király és Jehojada átadták a munkálatok vezetõinek, akik az Úr templomának felújítását irányították. Azok kõfaragókat és egyéb mesterembereket fogadtak, hogy megújítsák az Úr templomát, azonkívül vas- és bronzmûveseket, hogy kijavítsák az Úr templomát. (Krónikák II. könyve 24, 12)
Ekkor az Isten lelke leszállt Zekarjára, Jehojada fõpap fiára. Erre õ odaállt a nép elé, és így szólt hozzájuk: "Miért szegtétek meg az Úr parancsát? Nem szolgál ez javatokra! Mivel elhagytátok az Urat, õ is elhagyott benneteket." (Krónikák II. könyve 24, 20)
Mivel a visszavonuló csapatok súlyos betegen hagyták hátra, saját szolgái esküdtek össze ellene Jehojada fõpap fiának vére miatt és megölték õt ágyában. Dávid városában temették el, de nem a királyok sírboltjában. (Krónikák II. könyve 24, 25)
Azt tette, ami helyes az Úr szemében, de nem egész szívvel. (Krónikák II. könyve 25, 2)
Amacja összegyûjtötte Júdát, és felállította õket a nemzetségek rendjében, az ezres és a százas csoportok vezetõi szerint, egész Júdát és Benjamint. Aztán megszámlálta õket húszévestõl kezdve fölfelé. Úgy találta, hogy háromszázezren vannak a kiválasztottak, akik dárdát és pajzsot ragadva hadba vonulhatnak. (Krónikák II. könyve 25, 5)
Ezeken kívül Izraelbõl is fogadott százezer vitézt száz talentum ezüstön. (Krónikák II. könyve 25, 6)
Még beszélt, amikor ez közbevágott: "Talán a királyi tanács tagjává tettünk téged? Hagyd abba! Miért akarod, hogy megöljenek?" A próféta elhallgatott, de megjegyezte: "Most már tudom, hogy az Isten elhatározta, hogy elpusztít, mivel így viselkedtél, és nem hallgattál a tanácsomra." (Krónikák II. könyve 25, 16)
