Znaleziono 25068 Wyniki dla: És
a mécstisztító szerszámokat, a hintõket, a csészéket és a parázsfogókat, tiszta aranyból, valamint a belsõ helyiségnek, a szentek szentjének ajtószárnyait és a nagyobb helyiségnek az ajtószárnyait, aranyból. (Krónikák II. könyve 4, 22)
Elkészült tehát minden fölszerelés, amelyet Salamon király az Úr temploma számára készíttetett. Aztán Salamon behordta atyjának, Dávidnak adományait, majd az aranyat, az ezüstöt és az összes szereket elhelyezte Isten templomának kincstárában. (Krónikák II. könyve 5, 1)
Össze is jöttek Izrael összes férfiai a királyhoz a hetedik hónapban az ünnepre. (Krónikák II. könyve 5, 3)
Amikor megjöttek Izrael összes elöljárói, a leviták fölemelték a ládát. (Krónikák II. könyve 5, 4)
Azután a papok és a leviták fölvitték a ládát, a megnyilatkozás sátorát, a sátorban levõ szent fölszerelésekkel együtt. (Krónikák II. könyve 5, 5)
Salamon király és Izrael egész gyülekezete, amely köré gyûlt a láda elõtt, annyi bárányt és marhát mutatott be áldozatul, hogy nagy számuk miatt sem megszámlálni, sem fölbecsülni nem lehetett õket. (Krónikák II. könyve 5, 6)
A kerubok ugyanis a láda helye fölé terjesztették ki szárnyukat, és így felülrõl elfödték a ládát és a rúdjait. (Krónikák II. könyve 5, 8)
A rudak olyan hosszúak voltak, hogy a szentélynek arról a részérõl, amely a szentek szentjéhez közel esett, látni lehetett a rudak végeit, de kívülrõl már nem. Ott is van mind a mai napig. (Krónikák II. könyve 5, 9)
A ládában nem volt más, csak az a két kõtábla, amelyet Mózes tett bele Hórebnél, ahol az Úr az Egyiptomból való kivonulásuk alkalmával szövetséget kötött Izrael fiaival. (Krónikák II. könyve 5, 10)
Az oltár keleti oldalán bisszusba öltözve álltak az énekes leviták, mindazok, akik Aszaf, Heman meg Jedutun alá tartoztak fiaikkal és testvéreikkel együtt. Cintányéron, hárfákon és lantokon játszottak, mellettük pedig százhúsz pap fújta a trombitát. (Krónikák II. könyve 5, 12)
Tehát egyszerre zengett a trombita- és az énekszó, úgyhogy csak egyetlen hang hallatszott, amint dicsõítették és magasztalták az Urat. Amikor fölcsendült a trombiták, a cintányérok és a többi zeneszerszám hangja, így dicsõítették az Urat: "Mert jó, mert irgalma örökkévaló!" a szentélyt, az Úr házát felhõ töltötte be. (Krónikák II. könyve 5, 13)
Aztán a király megfordult, köszöntötte Izrael egész gyülekezetét - mert ott állt Izrael egész gyülekezete -, (Krónikák II. könyve 6, 3)
