Znaleziono 25068 Wyniki dla: És
A halottidézõket és a jósokat, a házi isteneket és a bálványokat, általában minden szörnyûséget, ami csak volt Júda földjén és Jeruzsálemben, sorra eltávolította Jozija, s így teljesítette annak a törvénynek a szavait, amelyeket Hilkija pap az Úr templomában talált. (Királyok II. könyve 23, 24)
Nem volt elõtte király hozzá hasonló, aki szíve, lelke mélyébõl, minden erejével megtért volna az Úrhoz, Mózes törvénye szerint. S azóta sem született hozzá hasonló. (Királyok II. könyve 23, 25)
Az Úr ugyanis elhatározta: "Júdát is eltaszítom színem elõl, amint Izraelt eltaszítottam, s elvetem ezt a várost is, amelyet kiválasztottam: Jeruzsálemet, a templommal egyetemben, amelyrõl azt mondtam: ott lesz a nevem." (Királyok II. könyve 23, 27)
Jozija történetének többi részét, amit végbevitt, mind megírták Júda királyai történetének a könyvében. (Királyok II. könyve 23, 28)
Az õ idejében Nechó fáraó, Egyiptom királya Asszíria királya ellen vonult az Eufrátesz folyóhoz. Jozija király szembeszállt vele, de az Megiddónál megölte, mihelyt összecsaptak. (Királyok II. könyve 23, 29)
Szolgái szekérre tették és Megiddóból holtan Jeruzsálembe vitték, s ott a saját sírjába temették. Az ország népe fogta Jozija fiát, Joachászt, fölkente és megtette atyja helyett királynak. (Királyok II. könyve 23, 30)
Joachász huszonhárom esztendõs volt, amikor király lett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Hamutalnak hívták, s a Libnába való Jirmejahu lánya volt. (Királyok II. könyve 23, 31)
Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, egészen úgy, mint atyái tették. (Királyok II. könyve 23, 32)
Nechó fáraó azonban Hamat földjén, Riblában foglyul ejtette, és 100 ezüst talentumot és 10 arany talentumot rótt büntetésül az országra. (Királyok II. könyve 23, 33)
Aztán Nechó fáraó Jozija fiát, Eljakimot tette meg apja helyett királynak, és nevét Jojakimra változtatta. Joachászt pedig magával vitte Egyiptomba, ott is halt meg. (Királyok II. könyve 23, 34)
Jojakim megadta a fáraónak az ezüstöt és az aranyat. De kénytelen volt megadóztatni az országot, hogy megadhassa a pénzt, amit a fáraó követelt. A föld egész népe vitte az ezüstöt és az aranyat, ahogyan vagyona szerint mindenkire kivetette, hogy megadhassa Nechó fáraónak. (Királyok II. könyve 23, 35)
Jojakim huszonöt esztendõs volt, amikor király lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Zebidának hívták, s a Rumába való Pedajának volt a lánya. (Királyok II. könyve 23, 36)
