Znaleziono 25068 Wyniki dla: És

• Apja és anyja csodálkoztak azon, amit fiukról mondott. (Lukács evangéliuma 2, 33)

• Simeon megáldotta õket, és így szólt anyjához, Máriához: "Íme, õ sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak - (Lukács evangéliuma 2, 34)

• aztán özvegyen maradt. Már nyolcvannégy esztendõs volt. Nem hagyta el a templomot soha, éjjel-nappal böjtben és imádságban szolgált. (Lukács evangéliuma 2, 37)

• Ebben az órában is odajött, dicsõítette az Istent, és beszélt róla mindenkinek, aki csak várta Jeruzsálem megváltását. (Lukács evangéliuma 2, 38)

• A gyermek pedig nõtt és erõsödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta. (Lukács evangéliuma 2, 40)

• Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. (Lukács evangéliuma 2, 42)

• Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerõsök között. (Lukács evangéliuma 2, 44)

• Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. (Lukács evangéliuma 2, 45)

• Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette õket. (Lukács evangéliuma 2, 46)

• Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. (Lukács evangéliuma 2, 47)

• Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: "Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk." (Lukács evangéliuma 2, 48)

• Ezt felelte: "De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?" (Lukács evangéliuma 2, 49)