Znaleziono 25068 Wyniki dla: És
A reggeli õrség idején az Úr a tûz- és felhõoszlopból rátekintett az egyiptomiak seregére és megzavarta. (Kivonulás könyve 14, 24)
Az Úr pedig így szólt Mózeshez: "Nyújtsd ki kezed a tenger fölé, hogy a víz visszazúduljon az egyiptomiakra, szekereikre és lovasaikra." (Kivonulás könyve 14, 26)
Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé. Erre a víz napkeltekor visszaáramlott régi helyére, amikor az egyiptomiak éppen arra menekültek. Az Úr besodorta õket a habok közepébe. (Kivonulás könyve 14, 27)
A víz visszaömlött, és ellepte a szekereket, a lovasokat és a fáraó egész népét, amely utánuk behatolt a tengerbe. Senki sem maradt életben közülük. (Kivonulás könyve 14, 28)
Izrael fiai azonban száraz talajon mentek át a tengeren, miközben a víz tõlük jobbra és balra úgy állt, mint a fal. (Kivonulás könyve 14, 29)
Izrael fiai tanúi voltak a nagy tettnek, amelyet az Úr az egyiptomiakon véghezvitt. A népet félelem töltötte el az Úr színe elõtt, de bízott az Úrban és Mózesben, az õ szolgájában. (Kivonulás könyve 14, 31)
Akkor Mózes Izrael fiaival együtt ezt az éneket énekelte az Úrnak: Magasztalom az Urat, mert dicsõség övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette. (Kivonulás könyve 15, 1)
Az Úr az erõsségem és menedékem, õ lett a szabadítóm. Õ az én Istenem, õt dicsõítem. Õ az atyáim Istene, õt magasztalom. (Kivonulás könyve 15, 2)
A fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette, legjobb harcosai elmerültek a Sás-tengerben. (Kivonulás könyve 15, 4)
Dicsõséged nagyságával megbénítottad ellenségeidet, haragod tüze megemésztette õket, mint a pelyvát. (Kivonulás könyve 15, 7)
Az ellenség így szólt: üldözõbe veszem, utolérem õket, szétosztom a zsákmányt, s lelkem kielégül. Kivonom kardomat, s kezem elpusztítja õket. (Kivonulás könyve 15, 9)
Uram, ki hasonlít hozzád az istenek közül? Kit övez a szentség úgy, mint téged? Félelmetes vagy tetteidben, csodákat mûvelsz. (Kivonulás könyve 15, 11)