Sabedoria, 12

1. Vosso espírito incorruptível está em todos.

1. Mert a te el nem múló szellemed van mindenben.

2. É por isso que castigais com brandura aqueles que caem, e os advertis mostrando-lhes em que pecam, a fim de que rejeitem sua malícia e creiam em vós, Senhor.

2. Ezért enyhén bünteted, akik hibáznak, és a bûneikre emlékeztetve figyelmezteted õket, hogy hagyjanak fel a gonoszsággal és higgyenek benned, Uram.

3. Foi assim que se deu com os antigos habitantes da Terra Santa.

3. Szent földednek régi lakóit is gyûlölted ugyan,

4. Tínheis horror deles por causa de suas obras detestáveis, sua magia e seus ritos ímpios,

4. szégyenletes varázslataik és gyalázatos titkos szertartásaik miatt.

5. seus cruéis morticínios de crianças, seus festins de entranhas, carne humana e sangue, suas iniciações nos mistérios orgíacos,*

5. A kegyetlen gyermekgyilkosokat és az emberhús-lakomákon a belsõ részek felfalóit, akiket véres összejöveteleken avattak fel,

6. e os crimes de pais contra seres indefesos; e resolvestes aniquilá-los pela mão de nossos pais,

6. és a szülõket, akik saját kezükkel gyilkolták a gyámoltalan lelkeket, ki akartad irtani atyáink keze által,

7. para que esta terra, que estimais entre todas, recebesse uma digna colônia de filhos de Deus.

7. hogy ez a neked legkedvesebb föld az Isten gyermekeiben méltó lakókat kapjon.

8. Contudo, porque também eles eram homens, vós os poupastes, enviando-lhes vespas precursoras de vosso exército, para que elas os fizessem perecer pouco a pouco.*

8. De még ezek iránt is kímélettel voltál, mivelhogy emberek voltak, és sereged elõõrseiként darazsakat küldtél, hogy ezek irtogassák õket, apránként.

9. Não é que vos fosse impossível esmagar os maus por meio dos justos num combate, ou exterminar todos juntos por animais ferozes ou por uma palavra categórica;

9. Nem mintha nem tehetted volna meg, hogy csatában vesd alá az istenteleneket az igazaknak, vagy hogy félelmetes állatokkal vagy akár egyetlen kemény szóval egyszeriben megsemmisítsd õket.

10. mas castigando-os pouco a pouco, dáveis tempo para o arrependimento, não ignorando que sua raça era maldita, ingênita a sua perversidade, e que jamais seus pensamentos se mudariam,

10. De te azáltal, hogy a büntetést apránként róttad ki, alkalmat adtál nekik a megtérésre, jóllehet tudtad, hogy gonosz volt az eredetük, a romlottságuk velük született, és a gondolkodásuk nem változik meg soha.

11. porque sua estirpe era má desde a origem... Não era por temor do que quer que fosse que vos mostráveis indulgente para com eles em seus pecados.

11. Hisz átkozott fajzat voltak kezdettõl fogva! Nem is azért hagytad büntetlenül bûneiket, mintha valakitõl tartottál volna.

12. Porque, quem ousará dizer-vos: “Que fizeste tu?”. E quem se oporá a vosso julgamento? Quem vos repreenderá de terdes aniquilado nações que criastes? Ou quem se levantará contra vós para defender os culpados?

12. Hisz ki mondhatná (neked): "Mit tettél?" Vagy ki szegülhetne ellene ítéletednek? Ki illethet váddal a népek megsemmisítéséért, amelyeket magad alkottál? Vagy ki léphet föl ellened az istentelen emberek ügyét pártolva?

13. Não há, fora de vós, um Deus que se ocupa de tudo, e a quem deveis mostrar que nada é injusto em vossos julgamentos;

13. Mert sem Isten nincs rajtad kívül, aki mindeneknek gondját viselné, úgyhogy bizonyítanod kellene, hogy nem ítéltél igazságtalanul,

14. nem um rei, nem um tirano que vos possa resistir em favor dos que castigastes.

14. sem király, sem fejedelem nem állhat eléd azok miatt, akiket megbüntettél.

15. Mas porque sois justo, governais com toda a justiça, e julgais indigno de vosso poder condenar quem não merece ser punido.

15. De mivel igazságos vagy, mindent igazságosan intézel, s nem tartod hatalmadhoz illõnek, hogy olyat elítélj, aki nem szolgált rá a büntetésre.

16. Porque vossa força é o fundamento de vossa justiça e o fato de serdes Senhor de todos, vos torna indulgente para com todos.

16. Hiszen igazságosságodnak hatalmad az alapja: mivel mindennek ura vagy, mindent kímélhetsz.

17. Mostrais vossa força aos que não creem no vosso poder, e confundis os que não a conhecem e ousam afrontá-la.

17. Erõdet csak akkor mutatod meg, ha nem hisznek hatalmadban, és megbünteted a dacot azokban, akik ismerik hatalmadat.

18. Senhor de vossa força, julgais com bondade, e nos governais com grande indulgência, porque sempre vos é possível empregar vosso poder, quando quiserdes.

18. Bár hatalom van a kezedben, szelíden ítélsz, és nagy kímélettel vezetsz bennünket; mert a hatalom rendelkezésedre áll, mihelyt akarod.

19. Agindo desta maneira, mostrastes a vosso povo que o justo deve ser cheio de bondade, e inspirastes a vossos filhos a boa esperança de que, após o pecado, lhes dareis tempo para a penitência;

19. Ezzel a bánásmóddal arra tanítottad népedet, hogy az igaz legyen emberszeretõ, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy a bûn után (idõt) adsz a bûnbánatra.

20. porque se os inimigos de vossos filhos, dignos de morte, vós os haveis castigado com tanta prudência e longanimidade, dando-lhes tempo e ocasião para se emendarem,

20. Mert ha már gyermekeid ellenségeit, és a már halálra szántakat ekkora kímélettel és szelídséggel büntetted, idõt és lehetõséget adva nekik, hogy gonoszságuktól megszabaduljanak,

21. com quanto cuidado não julgareis vós os vossos filhos, a cujos antepassados concedestes com juramento vossa aliança, repleta de ricas promessas!

21. akkor mekkora gonddal ítélkezel fiaid fölött, akiknek atyáiknak tett esküid és szövetségeid által annyi szépet ígértél!

22. Portanto, quando nos corrigis, castigais mil vezes mais nossos inimigos, para que em nossos julgamentos nos lembremos de vossa bondade, e para que esperemos em vossa indulgência quando formos julgados.

22. Míg bennünket így nevelsz, tízszeresen sújtod ellenségeinket, hogy amikor magunk ítélkezünk, jóságodat tekintsük példaképünknek, és ha fölöttünk ítélkeznek, reménykedjünk az irgalomban.

23. Por isso, também aqueles que loucamente viveram no mal, vós os torturastes por meio das suas próprias abominações:

23. Ezért azokat a gonoszokat is, akik esztelenségben töltötték életüket, saját szörnyûségeikkel gyötörted.

24. porque se tinham afastado demais nos caminhos do erro, tomando por deuses os mais vis animais, deixando-se enganar como meninos sem razão;

24. Mert a tévelygés útjain túl messze jutottak, amikor együgyû gyermekként tévedtek, és isteneknek tartották, ami az állatok közt visszataszító és megvetett.

25. assim é que, como a meninos sem razão, lhes destes um castigo irrisório.*

25. Ezért mint éretlen gyermekre, olyan csapást küldtél rájuk, amely csúfot ûzött belõlük.

26. Mas os que recusam a advertência de semelhante correção sofrerão um castigo digno de Deus.

26. Azoknak azonban, akik a büntetésül szánt megcsúfolásból nem okultak, Istenhez illõ ítéletet kellett elviselniük.

27. Excitados, então, pelos sofrimentos causados por esses animais que tinham julgado deuses, e que os atormentavam, viram o que no começo tinham recusado ver, e reconheceram o verdadeiro Deus. Por isso é que caiu sobre eles a condenação final.*

27. Mert amikor szenvedéseikben azok miatt bosszankodtak, amiket isteneknek tartottak, mivel gyötrelmet szenvedtek tõlük, belátták, hogy az az igaz Isten, akirõl azelõtt nem akartak tudni. Ez az igen nagy büntetés is ezért érte õket.