1 Mózes apósának, Jetrónak, Midián papjának a juhait õrizte. Egyszer messzire behajtotta a juhokat a pusztába, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez.
2 Itt megjelent neki az Isten angyala a tûz lángjában, egy égõ csipkebokorban. Mikor odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem ég el.
3 Így szólt magában: "Odamegyek és megnézem ezt a különös jelenséget, hadd lássam, miért nem ég el a csipkebokor."
4 Amikor az Úr látta, hogy vizsgálódva közeledik, az Isten megszólította a csipkebokorból: "Mózes, Mózes!" "Itt vagyok" - felelte.
5 Erre így szólt: "Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld."
6 Azután így folytatta: "Én vagyok az Isten, atyáid Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene." Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni.
7 Az Úr pedig így szólt: "Láttam Egyiptomban élõ népem nyomorúságát és hallottam a munkafelügyelõkre vonatkozó panaszát; igen, ismerem szenvedését.
8 Azért szálltam le, hogy kiszabadítsam az egyiptomiak hatalmából, és hogy kivezessem arról a földrõl egy szép, tágas országba, egy tejjel-mézzel folyó országba, a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták területére.
9 Most tehát Izrael fiainak a kiáltása felhatolt hozzám, és láttam a gyötrelmet is, amellyel az egyiptomiak kínozzák õket.
10 Ezért menj, elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból."
11 Mózes így szólt Istenhez: "Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek és Izrael fiait kivezessem Egyiptomból?"
12 Isten ezt válaszolta: "Veled leszek, s ez lesz a jel, amelyrõl felismered, hogy küldetésed tõlem van... Ha majd kivezetted a népet Egyiptomból, ezen a hegyen mutattok be áldozatot Isteneteknek."
13 Mózes ezt mondta Istennek: "Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: Mi a neve? - mit feleljek erre?"
14 Isten ezt válaszolta: "Én vagyok, aki vagyok." Azután folytatta: "Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok."
15 Azután még ezt mondta Isten Mózesnek: "Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött hozzátok. Ez az én nevem minden idõkre, s így kell neveznetek nemzedékrõl nemzedékre."
16 "Menj tehát, hívd össze Izrael véneit és mondd meg nekik: Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene megjelent nekem és kijelentette: Letekintettem rátok és láttam a bánásmódot, amelyben az egyiptomiak részesítenek benneteket.
17 Ezért elhatároztam: kivezetlek benneteket az egyiptomi rabságból a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták földjére, a tejjel-mézzel folyó országba.
18 Hallgatni fognak rád. Azután Izrael véneivel együtt menj el Egyiptom királyához és közöld vele: Találkoztunk Jahvéval, a héberek Istenével, ezért most szeretnénk háromnapi járásra a pusztába menni, és Jahvénak, a mi Istenünknek áldozatot bemutatni.
19 De tudom, hogy Egyiptom királya nem enged el benneteket, hacsak kemény kéz nem kényszeríti.
20 Ezért kinyújtom a kezemet, és megverem Egyiptomot mindenféle csodajellel, amelyeket közöttük mûvelni fogok. Arra majd elenged benneteket."
21 "Megszerzem a nép számára az egyiptomiak jóindulatát. Ezért kivonulástokkor ne induljatok el üres kézzel.
22 Az asszony kérjen szomszédjától és lakótársnõjétõl ezüsttárgyakat, aranytárgyakat és ruhákat. Ezeket adjátok rá fiaitokra és leányaitokra. Így kifosztjátok az egyiptomiakat."
Versículos relacionados com Kivonulás könyve, 3:
Az Exodus könyve 3. fejezete azt a történetet meséli el, hogy Mózes Isten hívja, hogy megszabadítsa Izrael népét az egyiptomi rabszolgaságtól. Úgy tűnik, hogy Isten Mózesnek egy égő bokorban lévő tűz lángjában, és feladatot ad neki, hogy az embereit kihozza Egyiptomból. Mózes kezdetben ellenáll, de Isten garantálja, hogy vele lesz a küldetésében. Ezután az Exodus 3 -ban címzett témákkal kapcsolatos öt vers:
Mózes 31:6: "Legyen erős és bátor, ne félj, és ne csodálkozzon előttük; mert az Úr, a te Istened, veled van, nem hagy téged, és nem is hagyja el." Ez a vers megmutatja, hogy Isten miként biztosította Mózesnek, hogy vele lesz a küldetésében, és hogy nem kell félnie vagy kétségbeeséni, mert Isten mindig jelen lenne, hogy segítsen neki.
Zsoltár 68:5: "Az árvák apja és az özvegyek bírója Isten szent helyükön." Ez a vers kiemeli Isten fontosságát, mint a marginalizált és elnyomott igazak és védőbíró, amely releváns az Izrael népének felszabadításához az egyiptomi rabszolgaságtól.
Ézsaiás 41:10: "Ne félj, mert veled vagyok; ne kísérted magad, mert én vagyok az Istened; erősítlek és segítek, és hűséges jobb kezemmel támogatlak téged." Ez a vers hasonló a Mózes 31:6 -hoz, megmutatva, hogy Isten hű és mindig jelen lesz, hogy segítsen azoknak, akik bíznak benne.
Jeremiah 1:8: "Ne félj előttük; mert veled vagyok, hogy kiszabadítsam, mondja az Úr." Ez a vers ismét hangsúlyozza Isten védelmezőjeként és liberátorként jelenlétét, különösen akkor, ha követőik hatalmas ellenségekkel szembesülnek.
1 Péter 5:7: "Azáltal, hogy minden szorongásodat ráad, mert ő vigyáz rád." Ez a vers kiemeli az Isten bizalmának fontosságát, és aggodalmaink és félelmeink átadásának fontosságát, ahelyett, hogy egyedül próbálnánk kezelni őket. Ez releváns az Exodus 3. fejezetében, mivel Mózes kezdetben ellenzi Isten felhívását saját félelme és bizonytalansága miatt.
Capítulos: