1 Amikor ezekkel elkészültek, elém járultak a fõemberek, és így szóltak: "Izrael népe, a papok és a leviták nem különültek el a földnek undokságaiba süllyedt népeitõl, a kánaániaktól, hetitáktól, perizitáktól, jebuzitáktól, ammonitáktól, moabitáktól, egyiptomiaktól és amoritáktól.
2 Ehelyett lányaik közül vettek maguknak és fiaiknak feleséget, s így a szent faj összekeveredett a pogány népekkel. S ebben a törvényszegésben a vezetõk és elöljárók voltak az elsõk."
3 Amikor ezt megtudtam, megszaggattam ruhámat és köntösömet, téptem fejemen a hajat meg a szakállamat, és csak ültem magamba roskadva.
4 Mind körém gyûltek, akik a fogságból hazatértek hûtlensége miatt remegtek Izrael Istenének szavától. Egészen az esti áldozat idejéig ott ültem, magamba roskadva.
5 Az esti áldozatkor legyõztem lesújtottságomat, megszaggatott ruhában és köntösben térdre borultam, s kitártam kezemet az Úr, az én Istenem felé,
6 és így szóltam: "Istenem, a szégyentõl és pironkodástól nem merem tekintetemet feléd emelni, Istenem. Mert vétkeink úgy elszaporodtak, hogy teljesen elborítottak, és bûneink egészen az égig érnek.
7 Atyáink napjaitól mind a mai napig folyvást csak vétkeztünk. Bûneink miatt kerültünk mi, királyaink és papjaink a népek királyainak kezére, kardélre, fogságba, s lett sorsunk a kifosztás és megvetés, s így áll a dolog velünk ma is.
8 Most azonban egy szempillantásra megkönyörült rajtunk az Úr, a mi Istenünk: Meghagyott egy maradékot, s menedéket adott nekünk szent helyén. Megengedte Istenünk, hogy fölcsillanjon a szemünk, és egy kissé föllélegezzünk szolgaságunkban.
9 Mert szolgák vagyunk, de nem hagyott el minket Istenünk szolgaságunkban: fölkeltette irántunk a perzsa királyok jóindulatát, s életet öntött belénk, hogy fölépíthessük Istenünk házát és helyreállíthassuk romjait. Védõfalat emelt nekünk Júdában és Jeruzsálemben.
10 Mit mondhatunk hát, Istenünk? Megszegtük parancsaidat,
11 amelyeket szolgáid, a próféták által szabtál nekünk, ezekkel a szavakkal: az a föld, amelyre bementek, hogy birtokba vegyétek, tisztátalan föld a föld népeinek tisztátalansága miatt, azok miatt, amelyekkel beszennyezték az egyik végétõl a másikig.
12 Ezért ne adjátok lányaitokat az õ fiaiknak feleségül, s az õ lányaikat se vegyétek feleségül fiaitoknak. Ne törõdjetek sem a békéjükkel, sem a jólétükkel, hogy erõsek lehessetek, a föld legjava termését ehessétek és örökségül hagyhassátok (a földet) fiaitokra, mindörökre.
13 Azok után, amik gonoszságaink és nagy bûneink miatt történtek velünk, ó Istenünk, kíméletbõl kevesebbet mértél ránk, mint amennyit bûneink miatt érdemeltünk, lám meghagytál nekünk egy maradékot -
14 megszeghetnénk-e még parancsaidat és szövetkezhetnénk-e ezekkel az utálatra méltó népekkel? Nemde föllángolna haragod és elpusztítanál minket, nem hagynád meg a csekély maradékot sem?
15 Urunk, Izrael Istene, te igaz vagy, hogy még ma is van belõlünk egy maradék. Nézd, itt vagyunk elõtted a vétkeinkkel, miattuk nem állhatunk meg színed elõtt."
Versículos relacionados com Ezdrás könyve, 9:
Az Ezra 9 egy olyan fejezet, amely leírja az Ezra és az Izrael népének szomorúságát és bűnbánatát, mert összekeveredtek más népekkel, és elfogadták a szokásaikat, engedelmeskedve Istennek. Ezra a bűnbánat, a vallomást és az Istennel való szövetség megújítását vezeti. Az alábbiakban öt vers található a fejezet témáival kapcsolatban:
Mózes 7:3-4: "Nem fogsz megjelenni velük; ne add meg a lányodnak a fiának, és nem viheti a lányát a fiadhoz. Az Úr haragja felgyullad ellened, és gyorsan elpusztít téged. " Ezra elismeri, hogy Izrael gyermekei nem engedelmeskedtek ezt a törvényt, és összekeverték a körülöttük lévő népekkel.
Nehemiah 9:1-2: "Ugyanebben a hónapban a hónap huszonnégyén Izrael gyermekei böjtben és táskákkal összegyűlnek, és magukra hozták a Földet. És Izrael magja elválasztott minden idegentől, és elhelyezi Ha állnak, és bevallották bűneiket és szüleik gonoszságát. " Ezra és az Izrael népe gyorsan, és bevallja bűneiket és őseik bűneit.
Zsoltár 106:6: "Úgy vétkeztünk, mint a szüleink, gonoszságot követettünk el, rosszul sétáltunk." Ezra azonosítja magát ősei bűnével, és vállalja a felelősséget az emberek bűnéért.
Jeremiah 31:19: "Mert az eltérés után sajnáltam; és miután találkoztam, megütöttem a combomat; zavarban vagyok és zavart vagyok, mert fiatalságom nem veszi figyelembe." Ezra és Izrael népe megbánja bűneiket és keresi Istent.
Zsoltár 41:4: "Azt mondtam, uram, irgalmazz rám Ezra kéri Istent irgalmat és gyógyulást az emberek bűnének.
Capítulos: