1 Másfelõl láttam a sok elnyomást a nap alatt: az elnyomottak könnyeit, és hogy nincs, aki vigasztalná õket; elnyomóik részérõl az erõszakot, és hogy nincs, aki vigasztalná õket;
2 Ezért boldogabbnak mondom a holtakat, akik már rég meghaltak, mint az élõket, akik még élnek.
3 De mindkettõnél jobban (dicsérem) azt, aki meg sem született, aki meg sem látta azt a (sok) rosszat, ami a nap alatt végbemegy.
4 Láttam azt is, hogy minden igyekezet és minden siker csak az egyik féltékenykedése a másikra. Ez is hiábavalóság és szélkergetés!
5 Az esztelen ölbe teszi a kezét, és a saját húsát emészti.
6 Jobb egy marék nyugalomban, mint két tele marék fáradság és szélkergetés árán!
7 Tovább nézelõdtem, és megpillantottam még egy hiábavalóságot a nap alatt: ez a magányos.
8 Nincs senkije, sem fia, sem testvére; mégsem ismer megállást a munkában, és sose lakik jól a szeme a gazdagsággal. De hát miért is töröm akkor magamat, és miért vonom meg magamtól, ami jó? Ez is hiábavalóság és iszonyú gyötrelem!
9 Jobban járnak, akik ketten vannak, mint a magányos, mert fáradozásuk meghozza jutalmát.
10 Ha elestek, az egyik a másikat fölsegítheti. De jaj a magányosnak: ha elesik, nincs senki, aki fölsegítené!
11 Meg aztán: ha ketten együtt hálnak, egymást melengetik; de hogy melegedne föl, aki egymaga van?
12 És ha valaki megtámadja az egyiket, ketten szállnak vele szembe. Mi több: a háromágú kötél nem szakad el egyhamar.
13 Jobb a szegény, de bölcs fiatal ember, mint az öreg, de balga király, akinek nincs annyi esze, hogy elfogadná az intést.
14 Igen, a börtönbõl került ki, és király lett, holott szegényen született annak a királyságában.
15 Láttam, amint a nap alatt minden élõ ott vonult az ifjú emberrel, az utóddal, aki a helyére lépett.
16 Se vége, se hossza nem volt a népnek, a sokadalomnak, amelynek élén állt. De a késõbbiek mégsem lelték benne örömüket. Valóban, ez is hiábavalóság és szélkergetés!
17 Vigyázz a lábadra, amikor Isten házába mégy! Hallgatni menj oda! Jobb az áldozat, mint a balgák adománya. Mert hisz ezek ostobák és rosszat tesznek.
Versículos relacionados com Prédikátor könyve, 4:
Az Ecclesiastes 4 az emberek elnyomásával és magányával foglalkozik, amelyekkel az emberek szembesülnek, valamint a barátság és az unió fontosságával. A szerző kijelenti, hogy jobb, ha társaság van, mint elszigetelten él, és hogy két együtt dolgozó embernek jobb eredménye lehet, mint egyedül dolgozni. A téma kiegészítéséhez öt kapcsolódó vers követi:
Példabeszédek 17:17: "A barát mindig szereti; testvére a hátrányos helyzetben." Ez a vers hangsúlyozza a barátság és a társaság fontosságát, amelyek alapvető fontosságúak a nehéz idők szembesülésében és a magány leküzdésében.
Példabeszédek 27:17: "Csakúgy, mint a vasaló vasaló, az ember, az ember, az ember, az embere." Ez a vers kiemeli annak fontosságát, hogy olyan barátokkal rendelkezzen, akik a tudás és a tapasztalatok cseréje révén hozzájárulhatnak személyes és szakmai növekedésünkhöz.
Galátusok 6:2: "Vedd el egymás nehéz báláit, és így tartják be a Krisztus törvényét." Ez a vers hangsúlyozza annak fontosságát, hogy segítsenek másoknak nehézségeikben, és támogassák egymást a nehéz időkben.
Példabeszédek 18:24: "Vannak olyan barátok, akik romokhoz vezetnek, és vannak barátok, mint egy testvér." Ez a vers kiemeli a barátaink jó kiválasztásának fontosságát, olyan embereket keresni, akik támogatnak minket és segítenek a növekedést.
1 Korinthusok 12:12-27: "Mert ugyanúgy, mint a test egység, bár sok tagja van, és minden tag, bár sokuk is, egy testet alkot, valamint Krisztus vonatkozásában." Ez a vers összehasonlítja az emberek egy csoportjának egyesülését a testület egyesülésével, megjegyezve, hogy minden tagnak fontos funkciója van, és ez együttesen nagy cselekedeteket érhet el.
Capitoli: