I Samuel, 21

1. Davi foi para Nob. Chegando à casa do sacerdote Abimelec, este saiu-lhe ao encontro muito inquieto, dizendo-lhe: “Por que estás só? Não há ninguém contigo?”.*

1. Aztán Dávid fölállt és elment, Jonatán meg visszatért a városba.

2. Davi respondeu-lhe: “O rei confiou-me uma missão, com a ordem de não revelar a ninguém o motivo por que me enviou. Combinei com os meus servos um encontro em certo lugar.

2. Dávid elment Nobba Achimelech paphoz. Ez reszketve ment elé, és megkérdezte: "Miért vagy egyedül, miért nincs veled senki?"

3. E agora, se tens à mão alguma coisa, dá-me cinco pães ou qualquer outra coisa que tenhas disponível”.

3. Dávid így válaszolt Achimelech papnak: "A király parancsot adott, s azt mondta: Nem szabad senkinek se tudnia arról, amivel megbíztalak s amit megparancsoltam neked. Ezért megbeszéltem embereimmel, hogy hol találkozunk.

4. Abimelec respondeu: “Não tenho à mão o pão ordinário, mas só pães consagrados, com a condição, no entanto, de que teus servos se tenham abstido de mulheres”.

4. Hanem ha van kéznél öt kenyered, add ide, vagy azt, amid van."

5. Respondeu-lhe Davi: “Não tivemos comércio com mulher alguma desde que parti, há três dias. Todos os objetos que pertencem aos meus servos estão puros; e, se nossa missão é profana, pode ser santificada por aquele que a cumpre”.*

5. A pap e szavakkal válaszolt Dávidnak: "Rendes kenyerem nincs kéznél, csak fölszentelt kenyér. Tartózkodtak az emberek az asszonyoktól?"

6. Então o sacerdote deu-lhe os pães consagrados, porque não havia ali senão os pães da proposição, que tinham sido tirados da presença do Senhor e imediatamente substituídos por pães frescos.

6. Dávid ezt a feleletet adta a papnak: "Egészen biztos! Az asszonyok el voltak tõlünk tiltva, mint mindig, amikor kivonulunk, így tiszták az embereim. Ez ugyan csak közönséges út, de azért ma is biztosan tiszták ebben a tekintetben."

7. Ora, achava-se em Nob naquele dia, retido na presença do Senhor, um dos servos de Saul, chamado Doeg, o edomita, chefe dos pastores de Saul.

7. Így a pap fölszentelt kenyeret adott neki, mert nem volt más kenyér, csak az áldozati kenyér, amelyet elvettek az Úr színe elõl, hogy friss kenyeret tegyenek oda helyette azon a napon, amelyen elvették.

8. Disse Davi a Abimelec: “Tens aqui à mão uma lança ou uma espada? Nem sequer tive tempo de tomar minha lança e minhas armas, tão apressado estava o rei”.

8. Azon a napon épp ott volt Saulnak egy embere - az Úr tartotta vissza. Doegnek hívták, edomita volt és Saul fullajtárainak volt a feje.

9. “Tenho a espada do filisteu Golias – respondeu o sacerdote –, que tu mesmo mataste no vale do Terebinto. Está embrulhada num pano, atrás do efod. Se quiseres, podes tomá-la, pois não há aqui nenhuma outra.” “Não há outra igual – replicou Davi –; dá-me a espada!”

9. Dávid megkérdezte Achimelechtõl: "Van itt kéznél egy lándzsa vagy egy kard? Sem a kardomat, sem egyéb fegyveremet nem hoztam ugyanis magammal, mert olyan sürgõs volt, amivel a király megbízott."

10. Levantou-se Davi e prosseguiu sua fuga diante de Saul, indo para junto de Aquis, rei de Gat.

10. "A filiszteus Góljátnak a kardja - felelte a pap -, akit a Terebint-völgyben legyõztél, még itt van. Be van kötve egy kendõbe, és ott van az efod mögött. Ha akarod, hát csak vedd el magadnak, más nincs ott." "Olyan nincs is több - mondta Dávid -, add hát ide nekem!"

11. Os servos de Aquis disseram ao rei: “Não é este Davi, o rei da terra? Aquele de quem cantavam em coro: Saul matou seus milhares, mas Davi seus dez milhares?”.

11. Dávid útra kelt, elmenekült azon a napon Saul elõl, és Gát királyához, Achishoz ment.

12. Davi, impressionado com essas palavras, teve medo de Aquis, rei de Gat.

12. Szolgái így szóltak Achishoz: "De hiszen ez Dávid, az ország királya! Az õ dicsõségét zengték körtáncot járva: Saul legyõzte ezreit, Dávid meg tízezreit."

13. Simulou loucura diante deles, comportando-se como demente: tamborilava nos batentes da porta e deixava correr saliva pela barba.*

13. Dávid elgondolkodott ezeken a szavakon, és félelem fogta el Achistól, Gát királyától.

14. Aquis disse aos seus servos: “Bem vedes que este homem está louco. Por que mo trouxestes?

14. Ezért eszelõsnek színlelte magát elõttük, és úgy viselkedett a kezük közt, mint egy õrjöngõ. Dobolt a kapuszárnyakon, s hagyta, hogy a nyála szakállába folyjon.

15. Não tenho eu aqui loucos bastantes para me trazerdes ainda este e me aborrecer com suas excentricidades? Ele não porá os pés na minha casa”.

15. Erre Achis azt mondta szolgáinak: "Nem látjátok, hogy ez az ember eszelõs? Miért hozzátok hát elém?

16.

16. Tán híjával vagyok az eszelõsöknek, hogy ide hozzátok nekem, csak hogy terhemre legyen a bolondságaival? Vagy be akar tán térni a házamba?"