Fejezet 12
1. Ezek azok a királyai az országnak, akiket Izrael fiai legyõztek, s akiknek földjét megszerezték, a Jordánon túl, kelet felé, az Arnon-pataktól egészen a Hermon-hegységig, az egész Arabát is beleértve:
2. Szichon, az amoriták királya, aki Hesbonban székelt és az Arnon völgye szélén fekvõ Aroertõl [a völgy közepét is beleszámítva] Gileád felén át egészen a Jabbok-patakig, az ammoniták határáig uralkodott,
3. keleten pedig az Arabán át egyfelelõl Kinnerot tengeréig és Araba tengeréig vagy a Sós-tengerig, Bet-ha-Jesimot irányában, ahonnan az ember délen eléri a Piszga lejtõinek a lábát.
4. Mellette Og, Básán királya, a legutolsó refaiták egyike uralkodott - Astarotban és Edreiben székelve -
5. a Hermon-hegységen, Szalkán és egész Básánon, egészen a gesuriták és maachatiták határáig, továbbá Gileád felén, Szichonnak, Hesbon királyának a határáig.
6. Mózes, az Úr szolgája és Izrael fiai legyõzték, és (országát) Mózes, az Úr szolgája Ruben és Gád fiainak, valamint Manassze törzse felének adta birtokul.
7. Ezek azok a királyai az országnak, akiket Józsue és Izrael fiai legyõztek a Jordánon innen, nyugat felé, a Libanon völgyében fekvõ Baal-Gádtól egészen a Pele hegyéig, amely Szeirrel szemben emelkedik, és akiknek földjét Józsue Izraelnek adta örökségül, aszerint, ahogy törzsekre oszlik,
8. a hegyvidéken és a síkságon, Arabában és a lejtõkön, a pusztában és a Negebben - a hetiták, amoriták, kánaániak, periziták, hivviták és jebuziták (földjén):
9. Jerikó királya - egy; a Bétel melletti Ai királya - egy;
10. Jeruzsálem királya - egy; Hebron királya - egy;
11. Jarmut királya - egy; Lachis királya - egy;
12. Eglon királya - egy; Gézer királya - egy;
13. Debir királya - egy; Geder királya - egy;
14. Horma királya - egy; Arad királya - egy;
15. Libna királya - egy; Adullam királya - egy;
16. Makkeda királya - egy; Bétel királya - egy;
17. Tappuach királya - egy; Hefer királya - egy;
18. Afek királya - egy; Száron királya - egy;
19. Madosz királya - egy; Hacor királya - egy;
20. Szimoon királya - egy; Achsaf királya - egy;
21. Tanach királya - egy; Megiddó királya - egy;
22. Kedes királya - egy; Jokneam királya Kármelban - egy;
23. Dor királya a Dor magaslatain - egy; Gojim királya Galileában - egy;
24. Tirca királya - egy. Összesen 31 király.
Fejezet 13
1. Józsue megöregedett, s igen elõrehaladt a korban. Az Úr ezért így szólt hozzá: "Öreg vagy és éltes, pedig még sok föld vár meghódításra. Ezek vannak még hátra:
2. A filiszteusok minden határa és a gesuriták egész földje,
3. a Sichortól, amely Egyiptomtól keletre folyik, egészen Ekron határáig, északon - ez a kánaániaké. [A filiszteusok öt fejedelme: a gázai, asdódi, aszkaloni, gáti és ekroni; az avviták
4. délen élnek.] A kánaániak egész földje Gázától kezdve, és a szidoniak, egészen Afekáig és az amoriták határáig,
5. azután a gibliták földje, az egész Libanonnal együtt, keleten, a Hermon-hegység lábánál elterülõ Baal-Gádtól egészen Hamat bejáratáig.
6. Elûzöm Izrael fiai elõl a hegyvidék minden lakóját, a Libanontól egészen Miszrefotig, nyugaton, az összes szidónit. Te csak oszd fel a földet sorsvetéssel Izrael fiai között, amint parancsoltam neked.
7. Itt az ideje, hogy ezt a földet feloszd a kilenc törzs, valamint Manassze fél törzse között: a Jordántól a Nagy-tengerig add nekik, nyugaton a Nagy-tenger legyen a határuk."
8. Manassze törzsének másik fele már megkapta örökségét Ruben és Gád fiaival - Mózes adta ki nekik a Jordánon túl, kelet felé Mózes, az Úr szolgája akkoriban nekik adta részül:
9. Aroer földjét, amely az Arnon völgye szélén fekszik és a várost a völgy közepén; az egész fennsíkot Medbától Dibonig;
10. Szichonnak, az amoriták királyának minden városát, aki Hesbonban székelt, egészen az ammoniták határáig;
11. továbbá Gileádot és a gesuriták meg a maachiták földjét az egész Hermon-hegységgel, végül egész Básánt Szalkáig;
12. Básánban Ognak egész birodalmát, aki Astarotban és Edreiben uralkodott és az utolsó refaita volt. Ezt a két királyt Mózes gyõzte le és ûzte el.
13. A gesuritákat és maachitákat azonban nem ûzték el Izrael fiai, ma is Gesurban és Maachában élnek, Izrael körében.
14. Csak Lévi törzse nem kapott örökséget: az Úr, Izrael Istene volt az örökrésze, amint megmondta neki.
15. Mózes Ruben fiai törzsének nemzetségeik szerint adott örökrészt.
16. Az övék lett a föld az Arnon völgye szélén fekvõ Aroertõl, s a völgy közepén elterülõ várostól, az egész fennsík Medbáig,
17. Hesbon a fennsíkon elterülõ összes várossal: Dibon, Bamot-Baal, Bet-Baal-Meon,
18. Jachac, Kedemot, Mefaat,
19. Kirjataijim, Szibma és a Gór-hegységnél Ceret-has-Sachar;
20. aztán Bet-Peor, a Piszga lejtõje, Bet-ha-Jesimot,
21. a fennsík összes városa, továbbá Szichonnak, az amoriták királyának egész országa, aki Hesbonban székelt; õt éppúgy legyõzte Mózes, mint Midián fejedelmeit, Evit, Rekemet, Curt, Hurt, Rebát, Szichon hûbéreseit, akik az országban éltek.
22. Beor fiát, Bileámot, a jövendõmondót is kardélre hányták Izrael fiai más áldozatokkal egyetemben.
23. Így Ruben fiainak földje egészen a Jordánig terjedt. Ez lett Ruben fiainak az öröksége a nemzetségek szerint: a városok és a hozzájuk tartozó helységek.
24. Mózes Gád törzsének, Gád fiainak nemzetségeik szerint osztott örökrészt.
25. Az õ földjük lett: Jazer, Gileád összes városa, az ammoniták földjének fele egészen a Rabbával szemközt fekvõ Aroerig,
26. továbbá Hesbontól egészen Ramatham-Micpéig és Betonomig, azután Machanajimtól Lo-Debar vidékéig,
27. végül a síkságon: Bet-Haram, Bet-Nimra, Szukkot, Cafon, Szichon hesboni király birodalmának maradék része. A Jordán alkotta a határt egészen Kinneret taváig a Jordán túlsó partján,
28. kelet felé. Ez lett Gád fiainak örökrésze nemzetségeik szerint: a városok a hozzájuk tartozó helységekkel.
29. Mózes Manassze törzse felének nemzetségeik szerint adott örökrészt.
30. Az õ földjük lett: Machanajimtól kezdve egész Básán, Ognak, Básán királyának egész országa, a básáni Jair összes sátortábora, 60 város.
31. Gileád fele, valamint Astarot és Edrei, Og székhelyei Básánban Manassze fia, Machir fiainak jutott örökrészül, Machir fiai felének, nemzetségeik szerint.
32. Ezt osztotta ki Mózes Moáb pusztáján a Jordánon túl, keletre, Jerikóval szemben.
33. Lévi törzsének nem adott örökrészt: az Úr, Izrael Istene lett az örökrésze, amint megmondta neki.
Fejezet 14
1. Ezt kapták örökrészül Izrael fiai Kánaán földjén, ezt osztotta ki nekik Eleazár pap és Józsue, Nun fia, s Izrael törzseinek a fejei.
2. Sorsvetéssel osztották ki, ahogy az Úr a kilenc és fél törzsnek Mózes által parancsolta.
3. Két és fél törzsnek Mózes a Jordánon túl osztott örökrészt, Lévi fiainak azonban nem adott köztük örökséget.
4. József fiai két törzset alkottak: Manassze és Efraim. Lévi fiainak nem adtak részt a földbõl, csupán várost lakóhelyül, s körülötte legelõt nyájaik és jószáguk számára.
5. Ahogy az Úr Mózesnek parancsolta, úgy jártak el Izrael fiai a föld felosztásakor.
6. Amikor Júda fiai Gilgalban Józsue elé járultak, Káleb, a kenizita Jefunne fia így szólt hozzá: "Tudod, mit mondott rólam és rólad Mózes, az Úr szolgája Kádes-Barneában.
7. Negyvenesztendõs voltam, amikor Mózes, az Úr szolgája elõre küldött Kádes-Barneából ezt az országot kikémlelni, s én hírt vittem neki róla legjobb tudásom szerint.
8. A testvérek, akik velem együtt feljöttek, kedvét szegték a népnek, én azonban teljesítettem az Úr, az én Istenem akaratát."
9. Azon a napon Mózes ezt az esküt tette: "Tudd meg, a föld, amelyet lábad bejárt, a tied lesz örökségképpen, a tied és utódaidé örökre, mert teljesítetted az Úr, az én Istenem akaratát."
10. Az Úr, amint látod, életben hagyott engem, amint ezt megígérte. 45 esztendõ telt el azóta, hogy az Úr ezt mondta Mózesnek (akkoriban vonult át Izrael a pusztán), így most 85 esztendõs vagyok.
11. Még most is olyan erõs vagyok, mint akkor voltam, amikor Mózes azt a megbízatást adta; még most is megvan bennem a régi erõ; harcolni, jönni és menni.
12. Add hát ide nekem azt a hegyvidéket, amelyet azon a napon megígért nekem az Úr. Akkoriban hallottad, hogy anakiták lakják, és nagy, megerõsített városok vannak rajta. Ha az Úr velem lesz, elûzöm õket, amint megmondta az Úr."
13. Józsue megáldotta Kálebet, Jefunne fiát, és neki adta Hebront örökrészül.
14. Így Hebron mind a mai napig a kenizita Jefunne fiának, Kálebnek örökrésze maradt, mert teljesítette az Úrnak, Izrael Istenének akaratát.
15. Hebronnak azelõtt Kirjat-Arba volt a neve; Arba volt az anakiták közt a legnagyobb ember. És az országban elcsitult a harc.
