Biblia egy év alatt.

A 288. napon továbbra is a Makkabeusok bátorságát és odaadását követjük. A Sirák 19:21 megerősíti az igazságosság, a nagylelkűség és az etikus viselkedés alapelveit. A Példabeszédek 22:22-25 óva int minket az igazságtalanságtól, és arra tanít, hogy védjük meg a sebezhetőket, megerősítve az istenfélő életmód gyakorlását.

1. A 151. esztendõben Szeleukusz fia, Demetriusz Rómából menekülve kevés emberrel egy tengerparti városban szállt partra, s ott királyként uralkodott.

2. Amikor aztán bevonult õsei királyi palotájába, a csapatok elfogták Antiochuszt és Liziászt, hogy elé vigyék.

3. Jelentették neki a dolgot, de õ azt mondta: "Színüket se lássam!"

4. Erre a katonák megölték õket, Demetriusz pedig birodalma trónjára lépett.

5. Akkor Alkimusz vezetésével, aki fõpap szeretett volna lenni, hitüktõl elpártolt, istentelen emberek járultak elé Izraelbõl.

6. Panaszt emeltek a nép ellen a király elõtt. "Júdás és testvérei minden hívedet megölték - mondták -, és bennünket is elûztek hazánkból.

7. Küldj ezért oda egy férfit, akiben megbízol! Menjen és gyõzõdjék meg minden bajról, amit nekünk és a király országának okozott, és büntesse meg (a tetteseket) és azokat is mind, akik támogatták õket."

8. A király kiválasztotta a királyi ház barátai közül Bakchideszt, aki a folyón túl uralkodott, nagy tekintélynek örvendett a birodalomban, és hûséges embere volt a királynak.

9. Elküldte az istentelen Alkimusszal, akinek megadta a fõpapságot. Megparancsolta, álljon bosszút Izrael fiain.

10. Útra keltek, és nagy haderõvel Júda földjére értek. Követeket küldött Júdáshoz és testvéreihez, álnok módon békét ajánlva.

11. De nem hittek szavuknak, mert látták, hogy nagy haderõvel érkeztek.

12. Alkimusznál és Bakchidesznél összegyûltek az írástudók, hogy meghányják-vessék a helyzetet.

13. Izrael fiai közül az asszideusok voltak az elsõk, akik a békekötés mellett emeltek szót.

14. Azt mondták: "Egy Áron törzsébõl való pap is érkezett a sereggel, az nem fog ellenünk igazságtalanságot elkövetni."

15. Az biztosította a békét és megesküdött neki: "Semmi bajt nem hozunk rátok és barátaitokra!"

16. Bíztak benne. De õ hatvan férfit elfogatott közülük és egyetlen nap mind kivégeztette õket, amint az Írás mondja:

17. "Szentjeid testét szétszórták, vérüket kiontották Jeruzsálem körül, és nem volt senki, aki eltemette volna õket!"

18. Félelem és rettegés fogta el miattuk az egész népet. Így beszéltek: "Nincs bennük sem hûség, sem igazságosság, lám, megszegték az egyezséget és az esküt, amit tettek."

19. Bakchidesz visszavonult Jeruzsálembõl, és Betzet mellett ütött tábort. Azok közül a férfiak közül, akik elpártoltak tõle, sokat elfogatott, kivégeztetett, és a ciszternába dobatta, és a népbõl is néhányat.

20. Az országot Alkimuszra bízta, és védelmére mellette hagyott seregébõl egy csapatot. Maga Bakchidesz pedig visszatért a királyhoz.

21. Alkimusz küzdött a fõpapi méltóságért.

22. Mind köré gyûltek saját népük szorongatói. Hatalmukba kerítették Júda földjét, és nagy bajt hoztak Izraelre.

23. Amikor Júdás látta a bajt, amelyet Alkimusz és hívei hoztak Izrael fiaira - nagyobbat még, mint a pogány népek -,

24. bejárta Júdea minden részét, körbe, és bosszút állt a hitehagyottakon. Így megakadályozták, hogy végigjárják az országot.

25. Amikor Alkimusz látta, hogy Júdás és pártja megerõsödött, s nem képes nekik ellenállni, visszatért a királyhoz, és még gonoszabb dolgokkal vádolta õket.

26. A király most Nikanort küldte el, egyik leghíresebb vezérét, Izrael ellenségét és gyûlölõjét azzal a megbízatással, hogy irtsa ki a népet.

27. Nikanor hatalmas sereggel érkezett Jeruzsálembe, és álnok módon ezt a békeüzenetet küldte Júdásnak és testvéreinek:

28. "Ne legyen közted és köztem háború! Csak csekély kísérettel érkezem, hogy békésen tárgyaljak veletek."

29. Elment Júdáshoz és békésen üdvözölték egymást, de az ellenséges emberek közben készen álltak rá, hogy Júdást elhurcolják.

30. Júdás azonban világosan látta, hogy cselbõl ment el hozzá. Ezért gondosan kerülte, nem akarta többé látni.

31. Nikanor észrevette, hogy tervét fölfedezték. Ezért Kafarszalamába vonult, hogy fölvegye Júdással a harcot.

32. Nikanor emberei közül mintegy ötszáz férfi elesett, a többiek Dávid városába menekültek.

33. Ezután Nikanor felvonult Sion hegyére. A szentély néhány papja és a nép vénei közül is néhányan elé mentek, hogy békésen üdvözöljék, megmutassák neki az égõáldozatot, amelyet a királyért mutattak be.

34. Õ azonban kinevette és kigúnyolta, sõt bemocskolta õket és gõgösen beszélt velük.

35. Haraggal eltelve megesküdött nekik: "Ha nem adjátok Júdást és seregét azonnal a kezemre, felgyújtom ezt a házat, ha szerencsésen visszatérek." Ádáz haraggal eltelve ment el.

36. A papok bementek, és az oltár és a templom elé álltak. Sírtak és így szóltak:

37. "Te választottad ki ezt a házat, hogy nevednek szenteljük, és az imádság és könyörgés háza legyen népednek.

38. Állj bosszút ezen az emberen és seregén: hulljanak el a kardnak élétõl! Jusson eszedbe káromlásuk, és ne adj nekik nyugalmat!"

39. Nikanor kivonult Jeruzsálembõl és Bet-Horon mellett vert tábort. Itt még egy szíriai csapat is csatlakozott hozzá.

40. Júdás háromezer férfival Adaza mellett táborozott, és így szólt:

41. "Amikor hajdan az asszír király követei káromoltak, megjelent angyalod, és 185 000 férfire lesújtott közülük.

42. Így tipord el ma is elõttünk ezt a sereget. Hadd tudják meg a többiek is, hogy gyalázkodva beszélt szentélyedrõl. Ítélkezz fölötte gonoszsága szerint!"

43. Adar hónap 13-án a seregek összecsaptak. Nikanor serege vereséget szenvedett, maga pedig elsõként esett el a harcban.

44. Amikor a sereg észrevette, hogy Nikanor elesett, eldobálták fegyverüket és menekültek.

45. Adazától egynapi járásnyira üldözték õket, egészen Gézer vidékéig. Mögöttük fújták a kürtöket.

46. Erre Júdea falvaiból mind elõjöttek az emberek, és oldalba támadták õket. Ellenük fordultak ugyan, de mind kardélre hányták õket. Nem maradt közülük élve egy sem.

47. Összeszedték a zsákmányt meg a szerzett holmit, aztán levágták Nikanor fejét és jobbját, amelyet oly gõgösen kinyújtott; magukkal vitték, és Jeruzsálem mellett kitûzték.

48. A nép nagyon örült. Úgy ünnepelték ezt a napot, mint valami nagy örömünnepet.

49. Elhatározták, hogy Adar hónap 13-án minden évben megülik ezt a napot!

50. Most egy kis ideig nyugalom uralkodott Júda földjén.

Fejezet 19

1. Aki így él, soha nem lesz gazdag, aki a keveset megveti, az mindent elveszít.

2. Bor és nõk tévútra viszik a bölcseket, arcátlanná válik, aki kikezd a rossz nõkkel.

3. Rothadás és férgek veszik birtokukba, s hamar véget vetnek a bõsz szenvedélynek.

4. Könnyelmû, aki túl hamar megbízik, s aki bûnt követ el, az maga ellen vét.

5. Aki örül a gonoszságnak, azt elítélik,

6. de aki a pletykát gyûlöli, elkerüli, ami gonosz.

7. Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt soha senki.

8. Ne szólj barátodról, se ellenségedrõl, s ha nincs károdra, akkor ne nyilatkozz.

9. Mert aki meghallgat, óvakodik tõled, és adott idõben gyûlölettel néz rád.

10. Ami füledbe jut, az veled szálljon sírba, ne aggodalmaskodj, nem fogsz szétpukkadni.

11. Egyetlen szó miatt gyötrõdik a balga, mint a szülõ asszony a magzata miatt.

12. Mint a nyílvesszõ, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a balga szívében.

13. Kérdezd meg barátod, hogy csakugyan úgy tett-e, és ha úgy tett, mondd neki, többé ne tegyen úgy.

14. Kérdezd meg szomszédod, mondott-e valamit, és ha mondott, kérd meg, hogy máskor ne mondjon.

15. Beszélj barátoddal, mert sok a rágalmazó, s ne higgy minden szóbeszédnek.

16. Van, aki megbotlik, de nem szándékosan, de hát a nyelvével ki nem vétkezett még?

17. Beszélj szomszédoddal, mielõtt lehordod, és tartsd meg a Fölséges törvényét.

20. Minden bölcsesség az Úrnak félelme, minden bölcsességben ott a törvény megtartása.

22. Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bûnösök tanácsa.

23. Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem bölcs.

24. Jobb, aki istenfélõ, ha kevésbé okos is, mint aki sokat tud, s megszegi a törvényt.

25. Van ravasz okosság, de az nem sokat ér, akad, aki csalással akar boldogulni.

26. Van, aki meghajol, mintha csak gyászolna, pedig a benseje telve álnoksággal.

27. Lehorgasztja fejét, s úgy tesz, mint a süket, de ahol nem látják, rád támad.

28. És ha nincs ereje gonoszságot tenni, mihelyt alkalma van, elköveti mégis.

29. Az embert elárulja a külseje, arcvonásaiból a bölcs megismeri.

30. Hogy ki az ember, megmutatja az öltözete, a nevetése és a járása.

Fejezet 20

1. A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember.

2. Jobb kérdõre vonni, mint némán duzzogni.

3. Kártól menekül meg, aki bevallja bûnét.

4. Aki erõszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erõszakolni.

5. Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyûlölnek, mert túl sokat beszél.

6. Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas idõre vár.

7. Amíg az alkalmas idõ el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmû nem ad az idõre.

8. Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyûlölettel nézik.

9. Sokaknak vesztükre szolgál a sikerük, egynémely találat veszteséggel ér fel.

10. Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott ajándék is akad.

11. Van megaláztatás, amely dicsõségre vezet, de sok megalázott fölemeli a fejét.

12. Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet.

13. A bölcs kevés szóval népszerûvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész.

14. Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár.

15. Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember!

16. A balga azt mondja: "Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát adományaimért.

17. Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!" Mily sokan, s mennyiszer nevettek már rajta!

18. Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni, ezért a gonoszok hamar elbuknak.

19. A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák szájából.

20. A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor mondja, amikor kellene.

21. Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés nyugalmában.

22. Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát.

23. Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi minden ok nélkül.

24. A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak úgy ömlik.

25. Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettõnek pusztulás a sorsa.

26. Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja.

27. Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak.

28. Aki mûveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagy urak barátjának megbocsátják gonoszságát.

29. A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést.

30. Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is?

31. Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.

Fejezet 21

1. Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bûneid miatt pedig imádkozzál.

2. Mint a kígyó elõl, menekülj a bûntõl, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét.

3. Minden igazságtalanság kétélû kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt.

4. Palotákat rombol az erõszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik.

5. Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete.

6. Aki gyûlöli az intést, az a bûnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi.

7. A szájhõst messzirõl föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik.

8. Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket.

9. Mint egy csomó kóc, olyan a bûnösök gyûlése, a végzetük pedig emésztõ tûz lángja.

10. A bûnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége.

11. Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme.

12. Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserûséggel jár.

13. A bölcs tudománya nõ, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élõ víz forrása.

14. A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná.

15. Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fûz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot ûz belõle, és egyszerûen a háta mögé dobja.

16. Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül.

17. Értelmes szót vár a gyûlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja.

18. A balga bölcsessége olyan, mint az összedõlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés.

19. A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján.

20. A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog.

21. A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötõ, amit a jobb karján visel.

22. A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb.

23. A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül.

24. Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak elõtte.

25. A fecsegõk ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen.

26. A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája.

27. Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot.

28. Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyûlölik az ilyet.

22. Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál!

23. Mert az Úr intézi ügyüket, és elveszi azok életét, akik kifosztották õket.

24. Mérges emberekkel ne tarts barátságot, és aki forrófejû, azzal ne érintkezz.

25. Hátha eltanulod különben útjait, és kelepcét állítasz a saját életednek.