Fejezet 10
1. A bölcs uralkodó erõsíti népét, az okosnak kormánya jól meg van szervezve.
2. Olyan a nép, mint a fejedelme, amilyen a város feje, olyanok a lakói is.
3. Az ostoba király tönkreteszi a várost, okos vezetéssel a város gyarapszik.
4. A földkerekségnek Isten az ura, õ rendel föléje a kellõ idõben jó vezetõt.
5. Az Úr kezében van minden sikernek a kulcsa, õ ad tekintélyt a törvény hozójának.
6. Ne neheztelj másra, bármilyen hibás is, önteltség ne vezesse sose tetteidet.
7. A gõg gyûlöletes Isten s ember elõtt, s a jogtalanságot egyként bûnnek tartják.
8. Az egyik néprõl a másikra száll át a hatalom, a jogtalanság, a pénz, s az erõszak miatt.
9. Milyen fennhéjázó a por és a hamu, pedig a belei máris undort keltõk.
10. A hosszú betegség kifog az orvoson, aki ma király, holnap halott lehet.
11. Ha meghal az ember, milyen sors vár rá? Korhadás, rothadás, s férgek várnak rá.
12. Gõgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtõtõl elfordítja szívét.
13. Mert a kevélységnek a bûn a kezdete, a megátalkodott csak úgy ontja a bûnt. Ezért sújtja az Úr külön csapásokkal, míg egészen meg nem semmisíti.
14. A gõgösek trónját felforgatja az Úr, s az elnyomottakat ülteti helyükre.
15. A büszkék gyökerét kitépi az Isten, s az alázatosokat ülteti helyükre.
16. A népek országát elpusztítja az Úr, az írmagjukat is kiirtja a földrõl.
17. Lesöpri õket a földrõl és kiirtja: még az emlékük is eltûnik a földrõl.
18. Embernek nem áll jól a dölyfös önteltség, asszony szülöttének a pimasz dühösködés.
19. Mely nemzet áll becsben? Az emberi nemzet. Melyik nép áll becsben? Amelyik az Urat féli. Mely nemzet megvetett? Az emberi nemzet. Melyik népet nézik le? Amelyik nem ismer törvényt.
20. A testvérek körében a fõnek jár ki a tisztelet, az Isten szemében meg az Urat félõknek.
22. Gazdag, tekintélyes, vagy szegény az ember: mindnek dicsõsége az Úrnak félelme.
23. A szegényt, ha bölcs, nem szabad megvetni, azt meg, aki bûnös, nem szabad tisztelni.
24. Tisztelik az urat, királyt és hatalmast, de az istenfélõnél egyikük sem nagyobb.
25. Értelmes szolgának szabadok szolgálnak, s az okos ember nem indulatoskodik.
26. Ne játszd a bölcset, amikor dolgozol, s ne dicsekedj, amikor nélkülözöl.
27. Jobb, ha dolgozol, s mindened van bõven, mint ha valaki dicsekszik, s nincsen amit egyék.
28. Fiam, csak mértékkel dicsérd magadat, és annyi tekintélyt szerezz, amennyi megillet.
29. Ki tartja igaznak, aki magához sem az, és ki becsüli meg azt, aki magát gyalázza?
30. Akad szegény, akit okossága miatt becsülnek, másokat pedig a vagyonuk miatt becsülnek meg.
31. Akit szegényként is sokra tartanak, azt, ha meggazdagszik, még többre becsülik. Akit addig is megvetnek, míg gazdag, még jobban megvetik, ha elszegényedik.
Fejezet 11
1. A bölcsesség fölemeli a szegény fejét, s a fõemberek között juttat neki helyet.
2. Senki fiát ne dicsérd a szépsége miatt, s a külseje miatt ne vess meg senkit.
3. Milyen kicsi a méh a röpködõk között, mégis, amit termel, az pompás édesség.
4. A ruhádra, amit hordasz, ne légy soha büszke, és ne tetszelegj, hogyha más magasztal. Mert a Fölségesnek mûvei csodásak, de a ténykedését senki sem láthatja.
5. Már nem egy uralkodó az utcára került, és megkoronáztak semmibe vetteket.
6. Megvetés lett sorsa számos hatalmasnak, és sok nagyra tartott került más kezére.
7. Amíg utána nem jársz a dolognak, ne kárhoztass senkit, vizsgáld ki az ügyet, csak azután korholj.
8. Addig ne felelj, amíg mást meg nem hallgatsz, és ne beszélj bele a más beszédébe.
9. Ne vitázz olyasmin, amihez nincs közöd, s az istentelenek vitáiban ne végy részt.
10. Fiam, ne vágj bele sokféle üzletbe, adósságra jutsz, ha szaporítod õket. Akkor sem éred el célodat, ha rohansz, s hiába menekülsz, nem tudsz szabadulni.
11. Van, aki töri magát, fárad és gyötrõdik, mégse halad eléggé dolgával.
12. Van, aki ellankad és segítségre szorul, erõben szegény, csak gyengeségben gazdag, de az Úrnak irgalommal tekint rá a szeme, és ki is emeli nyomorúságából.
13. Fölemeli fejét, hogy sokan csodálják.
14. A jó és a balsors, az élet és a halál, a szegénység és a gazdagság: minden Istentõl van.
17. A jó emberek megtartják az Úr adományát, tetszése örökös jólétet biztosít.
18. Gazdag lett a fösvény, mert gyötörte magát, pedig csak ennyi lesz a jutalma, nem több:
19. amely napon mondja: "Végre nyugalmam van, mostantól már csak javaimat élvezem", nem tudja, még mennyi ideje van hátra, és mindent másra hagy, mert meg kell halnia.
20. Tarts ki munkád mellett, lelj benne örömet, és öregedjél meg a foglalkozásodban.
21. Ne nézd csodálkozva a bûnös mûveit, bízzál az Úrban, s maradj meg a munkád mellett. Mert az Úr számára nagyon könnyû dolog a szegényt hirtelen gazdaggá tenni.
22. A jámbor jutalma az Úrnak áldása; áldását kiárasztja egy szempillantás alatt.
23. Ne mondd: "Mire volna nekem még szükségem, mi az a jó, aminek még híjával vagyok?"
24. Ne mondd: "El vagyok látva mindennel, érhet-e bármiféle balsors?"
25. Egyetlen jó nap is feledteti a bajt, s a boldogság emlékét egy rossz nap is eltörli.
26. Könnyen kifizeti Isten az embert a halála napján érdemei szerint.
27. Ha rossz idõk járnak, feledésbe merül az élvezet, az embernek a halála tárja fel tetteit.
28. Míg meg nem hal, ne mondj boldognak senkit, csak a halálakor lehet latra vetni az embert.
29. Akárki jöttmentet ne vezess házadba, mert az alattomos, sok-sok cselt vet.
30. Mint a kosárba zárt fogoly a gõgös szív, kémhez hasonlít, aki gyenge pontot keres.
31. A rágalmazó rosszra csavarja el a jót, kivetni valót lel még a legjobb dolgokon is.
32. Egyetlen szikrából nagy tûz támad, a mihaszna ember vérre leselkedik.
33. Óvakodj a gonosztól, mert rosszat forral, nehogy örök szégyenfoltot ejtsen rajtad.
34. Ha befogadod az idegent, zavart kelt körötted, elidegenít családod tagjaitól is.
Fejezet 12
1. Amikor jót teszel, tudd, hogy kivel teszed, s akkor jótetteid nem vesznek majd kárba.
2. Tégy jót a jó emberrel, s hálát aratsz, ha nem is õnála, a Mindenhatónál.
3. Ne tégy jót azzal, aki kitart a rosszban, s aki nem hajlandó semmi jót sem tenni.
4. A jó emberrel tégy jót, ne a bûnöst segítsd.
5. Azzal tégy jót, aki alázatos, s az istentelennek ne juttass semmit se. Tagadd meg tõle a kenyeret, ne etesd, mert különben nálad erõsebbé válik. S a sok jóért, amit tettél vele, kétszeres balsors lesz az osztályrészed.
6. Mert a Mindenható gyûlöli a bûnöst, és a gonoszoknak rendszerint megfizet.
7. Adj a jó embernek, de a bûnösön ne segíts.
8. Jó sorsban nem tudjuk, ki a jó barátunk, balsorsban kiderül, ki az ellenségünk.
9. Hogyha jól megy sorod, ellenséged mérges, barátod is elhagy, mikor bajba kerülsz.
10. Ne bízzál sose az ellenségedben, gonoszsága, mint a fém, egyre rozsdásabb lesz.
11. Hogyha hallgat is rád, s meghajol elõtted, akkor is vigyázz és õrizkedj tõle. Úgy tégy, mint amikor a tükröt tisztítod: meglátod, végül is eltûnik róla a rozsda.
12. Ne engedd meg neki, hogy melletted álljon, nehogy félrelökjön és helyedre lépjen. Ne tûrd el azt se, hogy jobbodon üljön, mert még tolakodva elfoglalja széked, akkor aztán hitelt adsz szavamnak, és rá emlékezve megbánod, amit tettél.
13. Ki szánja a bûvölõt, ha megmarja a kígyó, vagy azokat, akik fenevadak közelébe mennek?
14. Így jár, aki gonosz emberhez szegõdik, és belegabalyodik az õ bûneibe.
15. Amíg állsz lábadon, nem fedi fel magát, de hogyha meginogsz, nem tart ki melletted.
16. Szájával barátod (minden) ellenséged, de szívében arra tör, hogy verembe lökjön. Mind a két szemével sír az ellenséged, de véredet szívja, amíg módjában van.
17. Hogyha baj ér, magad körül látod, úgy tesz, mintha segítene és a sarkadban van.
18. Csóválja a fejét, kezét összecsapja, mindenfélét suttog, s arcát fintorítja.
