1 Amikor Jézus szombaton egy vezetõ farizeus házába ment, hogy nála étkezzék, figyelték.
2 Íme, elõtte állt egy vízkóros ember.
3 Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: "Szabad szombaton gyógyítani, vagy nem szabad?"
4 Azok hallgattak. Erre megérintette kezével, meggyógyította, és útnak bocsátotta.
5 Aztán hozzájuk fordult: "Ha valamelyiteknek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?"
6 Erre nem tudtak mit felelni.
7 A meghívottaknak egy példabeszédet mondott, mert észrevette, hogyan válogatják az elsõ helyeket.
8 "Amikor lakodalomba hívnak - kezdte -, ne telepedjél le a fõhelyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad elõkelõbb is.
9 Ha ez megérkezik, jön, aki meghívott benneteket és felszólít: Add át a helyedet! És szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod.
10 Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda fogad, ezt mondja neked: Barátom, menj följebb! Így megtiszteltetésben lesz részed az egész vendégsereg elõtt.
11 Mert aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki magát megalázza, az felmagasztaltatik."
12 Ekkor a házigazdához fordult: "Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, sem testvéreidet, sem rokonaidat, sem jómódú szomszédaidat, nehogy visszahívjanak és viszonozzák neked.
13 Ha vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat.
14 S boldog leszel, mert nem tudják neked viszonozni. De az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat."
15 Ezek hallatán az egyik vendég így szólt hozzá: "Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában."
16 Erre ezt válaszolta: "Egy ember nagy vendégséget rendezett. Sokakat meghívott.
17 Amikor eljött a lakoma kezdetének ideje, elküldte szolgáit, mondják meg a meghívottaknak: Gyertek, már minden készen van.
18 De elkezdtek mentegetõzni. Az egyik ezt üzente neki: Földet vettem, s el kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki.
19 A másik azt mondta.: Öt iga ökröt vettem, megyek õket kipróbálni. Kérlek, ments ki.
20 Ismét más ezt mondta: Megnõsültem, azért nem mehetek.
21 Visszatért a szolga, s átadta urának az üzeneteket. Megharagudott a házigazda, és megparancsolta szolgájának: Fogd magad, és eredj ki a város tereire és utcáira, és hívd ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat.
22 A szolga jelentette: Uram, parancsod teljesült, de még mindig van hely.
23 Az Úr erre ráparancsolt a szolgára: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts mindenkit, jöjjön el, hadd teljen meg a házam.
24 Mondom nektek, azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli lakomámat."
25 Nagy népsokaság követte. Hozzájuk fordult, és így szólt:
26 "Ha valaki követni akar, de nem gyûlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nõvéreit, sõt még saját magát is, nem lehet a tanítványom.
27 Aki nem veszi fel keresztjét és nem követ, nem lehet a tanítványom.
28 Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le elõbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzébõl, hogy fel is építse?
29 Nehogy azután, hogy az alapokat lerakta, de befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, kicsúfolja:
30 Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.
31 Vagy melyik király nem ül le, mielõtt hadba vonulna egy másik király ellen, számot vetni, vajon a maga tízezernyi katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene?
32 Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze van, és békét kér.
33 Így hát aki közületek nem mond le mindenérõl, amije csak van, nem lehet a tanítványom.
34 A só hasznos. De ha a só elveszti az ízét, mivel ízesítik meg?
35 Sem földnek, sem trágyának nem való. Kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!"
Versículos relacionados com Lukács evangéliuma, 14:
Luke 14. fejezet azzal kezdődik, hogy Jézus szombaton gyógyítja az embert, és vitatkozik a farizeusokkal arról, hogy mit engedtek ezen a napon. Aztán elmondja egy példabeszédet egy olyan emberről, aki nagy bankettet ad, és sok embert meghív, de sokan bocsánatot kérnek, és nem vesznek részt. Jézus az alázatról és a nagylelkűségről tanít, és a követelményekkel és a követésének költségeivel zárul.
Máté 22:2-3: "A mennyország olyan, mint egy király, aki esküvői bankettet készített a fiának. Küldte szolgáit azokhoz, akiket meghívtak a bankettbe, de megtagadták a menni." Ez a vers hasonló a Jézus által a Luke 14 -ben elmondott példabeszédhez, ahol az ember nagy ünnepet ad, és sok embert meghív, ám sokan bocsánatot kérnek, és nem vesznek részt.
Példabeszédek 25:6-7: "Ne emelkedj fel a király jelenlétében, és ne igényelj egy helyet a nagyok között; jobb, ha meghívják:" Gyere fel hangosan ", mint a herceg jelenlétében. "" Ez a vers a Jézus tanításához kapcsolódik az alázatról a Lukács nagy bankett példabeszédében, ahol kijelenti, hogy "minden, ami felmagasztalást fog megalázni, és aki megalázza magát, felmagasztalják".
Lukács 14:11: "Mindenki számára, aki maga felmagasztalja, megalázza, és aki maga megalázza magát, felmagasztalja." Ez a vers összefoglalja Jézusnak az alázatról szóló tanítását a Lukács 14 -ben, ahol azt tanítja, hogy azok, akik magukat magasztálják, megalázják, és azok, akik maguk alázódnak, felmagasztalják.
Lukács 14:27: "És aki nem hordozza a keresztét, és nem követ engem, nem lehet a tanítványom." Ez a vers kapcsolódik Jézusnak a Lukácsban való követésének költségeivel kapcsolatos tanításához, ahol kijelenti, hogy ha valaki követni akarja, akkor hajlandónak kell lennie a saját keresztjének hordozására.
Máté 10:38: "Aki nem veszi át a keresztét, és nem követ engem, nem méltó rám." Ez a vers kapcsolódik Jézus tanításához is, amelyben a Lukács 14 -ben követi őt, ahol kijelenti, hogy ha valaki követni akarja, hajlandónak kell lennie a saját keresztjének.
Fejezetek: