Mosaico decorativo

1. As snow in summer, and rain in harvest, so glory is not seemly for a fool.

1. ὥσπερ δρόσος ἐν ἀμήτῳ καὶ ὥσπερ ὑετὸς ἐν θέρει οὕτως οὐκ ἔστιν ἄφρονι τιμή

2. As a bird flying to other places, and a sparrow going here or there: so a curse uttered without cause shall come upon a man.

2. ὥσπερ ὄρνεα πέταται καὶ στρουθοί οὕτως ἀρὰ ματαία οὐκ ἐπελεύσεται οὐδενί

3. A whip for a horse, and a snaffle for an ass, and a rod for the back of fools.

3. ὥσπερ μάστιξ ἵππῳ καὶ κέντρον ὄνῳ οὕτως ῥάβδος ἔθνει παρανόμῳ

4. Answer not a fool according to his folly, lest thou be made like him.

4. μὴ ἀποκρίνου ἄφρονι πρὸς τὴν ἐκείνου ἀφροσύνην ἵνα μὴ ὅμοιος γένῃ αὐτῷ

5. Answer a fool according to his folly, lest he imagine himself to be wise.

5. ἀλλὰ ἀποκρίνου ἄφρονι κατὰ τὴν ἀφροσύνην αὐτοῦ ἵνα μὴ φαίνηται σοφὸς παρ’ ἑαυτῷ

6. He that sendeth words by a foolish messenger, is lame of feet and drinketh iniquity.

6. ἐκ τῶν ἑαυτοῦ ποδῶν ὄνειδος πίεται ὁ ἀποστείλας δι’ ἀγγέλου ἄφρονος λόγον

7. As a lame man hath fair legs in vain: so a parable is unseemly in the mouth of fools.

7. ἀφελοῦ πορείαν σκελῶν καὶ παροιμίαν ἐκ στόματος ἀφρόνων

8. As he that casteth a stone into the heap of Mercury: so is he that giveth honour to a fool.

8. ὃς ἀποδεσμεύει λίθον ἐν σφενδόνῃ ὅμοιός ἐστιν τῷ διδόντι ἄφρονι δόξαν

9. As if a thorn should grow in the hand of a drunkard: so is a parable in the mouth of fools.

9. ἄκανθαι φύονται ἐν χειρὶ τοῦ μεθύσου δουλεία δὲ ἐν χειρὶ τῶν ἀφρόνων

10. Judgment determineth causes: and he that putteth a fool to silence, appeaseth anger.

10. πολλὰ χειμάζεται πᾶσα σὰρξ ἀφρόνων συντρίβεται γὰρ ἡ ἔκστασις αὐτῶν

11. As a dog that returneth to his vomit, so is the fool that repeateth his folly.

11. ὥσπερ κύων ὅταν ἐπέλθῃ ἐπὶ τὸν ἑαυτοῦ ἔμετον καὶ μισητὸς γένηται οὕτως ἄφρων τῇ ἑαυτοῦ κακίᾳ ἀναστρέψας ἐπὶ τὴν ἑαυτοῦ ἁμαρτίαν (11a) ἔστιν αἰσχύνη ἐπάγουσα ἁμαρτίαν καὶ ἔστιν αἰσχύνη δόξα καὶ χάρις

12. Hast thou seen a man wise in his own conceit? there shall be more hope of a fool than of him.

12. εἶδον ἄνδρα δόξαντα παρ’ ἑαυτῷ σοφὸν εἶναι ἐλπίδα μέντοι ἔσχεν μᾶλλον ἄφρων αὐτοῦ

13. The slothful man saith: There is a lion in the way, and a lioness in the roads.

13. λέγει ὀκνηρὸς ἀποστελλόμενος εἰς ὁδόν λέων ἐν ταῖς ὁδοῖς

14. As the door turneth upon its hinges, so doth the slothful upon his bed.

14. ὥσπερ θύρα στρέφεται ἐπὶ τοῦ στρόφιγγος οὕτως ὀκνηρὸς ἐπὶ τῆς κλίνης αὐτοῦ

15. The slothful hideth his hand under his armpit, and it grieveth him to turn it to his mouth.

15. κρύψας ὀκνηρὸς τὴν χεῖρα ἐν τῷ κόλπῳ αὐτοῦ οὐ δυνήσεται ἐπενεγκεῖν ἐπὶ τὸ στόμα

16. The sluggard is wiser in his own conceit, than seven men that speak sentences.

16. σοφώτερος ἑαυτῷ ὀκνηρὸς φαίνεται τοῦ ἐν πλησμονῇ ἀποκομίζοντος ἀγγελίαν

17. As he that taketh a dog by the ears, so is he that passeth by in anger, and meddleth with another man's quarrel.

17. ὥσπερ ὁ κρατῶν κέρκου κυνός οὕτως ὁ προεστὼς ἀλλοτρίας κρίσεως

18. As he is guilty that shooteth arrows, and lances unto death :

18. ὥσπερ οἱ ἰώμενοι προβάλλουσιν λόγους εἰς ἀνθρώπους ὁ δὲ ἀπαντήσας τῷ λόγῳ πρῶτος ὑποσκελισθήσεται

19. So is the man that hurteth his friend deceitfully: and when he is taken, saith: I did it in jest.

19. οὕτως πάντες οἱ ἐνεδρεύοντες τοὺς ἑαυτῶν φίλους ὅταν δὲ φωραθῶσιν λέγουσιν ὅτι παίζων ἔπραξα

20. When the wood faileth, the fire shall go out: and when the talebearer is taken away, contentions shall cease.

20. ἐν πολλοῖς ξύλοις θάλλει πῦρ ὅπου δὲ οὐκ ἔστιν δίθυμος ἡσυχάζει μάχη

21. As coals are to burning coals, and wood to fire, so an angry man stirreth up strife.

21. ἐσχάρα ἄνθραξιν καὶ ξύλα πυρί ἀνὴρ δὲ λοίδορος εἰς ταραχὴν μάχης

22. The words of a talebearer are as it were simple, but they reach to the innermost parts of the belly.

22. λόγοι κερκώπων μαλακοί οὗτοι δὲ τύπτουσιν εἰς ταμίεια σπλάγχνων

23. Swelling lips joined with a corrupt heart, are like an earthen vessel adorned with silver dross.

23. ἀργύριον διδόμενον μετὰ δόλου ὥσπερ ὄστρακον ἡγητέον χείλη λεῖα καρδίαν καλύπτει λυπηράν

24. An enemy is known by his lips, when in his heart he entertaineth deceit.

24. χείλεσιν πάντα ἐπινεύει ἀποκλαιόμενος ἐχθρός ἐν δὲ τῇ καρδίᾳ τεκταίνεται δόλους

25. When he shall speak low, trust him not: because there are seven mischiefs in his heart.

25. ἐάν σου δέηται ὁ ἐχθρὸς μεγάλῃ τῇ φωνῇ μὴ πεισθῇς ἑπτὰ γάρ εἰσιν πονηρίαι ἐν τῇ ψυχῇ αὐτοῦ

26. He that covereth hatred deceitfully, his malice shall be laid open in the public assembly.

26. ὁ κρύπτων ἔχθραν συνίστησιν δόλον ἐκκαλύπτει δὲ τὰς ἑαυτοῦ ἁμαρτίας εὔγνωστος ἐν συνεδρίοις

27. He that diggeth a pit, shall fall into it: and he that rolleth a stone, it shall return to him.

27. ὁ ὀρύσσων βόθρον τῷ πλησίον ἐμπεσεῖται εἰς αὐτόν ὁ δὲ κυλίων λίθον ἐφ’ ἑαυτὸν κυλίει

28. A deceitful tongue loveth not truth: and a slippery mouth worketh ruin.

28. γλῶσσα ψευδὴς μισεῖ ἀλήθειαν στόμα δὲ ἄστεγον ποιεῖ ἀκαταστασίας



Olvasd el a Bibliát egy év alatt

Csatlakozz közösségünkhöz, és olvasd el a teljes Bibliát 365 nap alatt. Egy strukturált és inspiráló út a hited és a Szentírás ismeretének elmélyítéséhez.