Teljes olvasási terv
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
A hetvenegyedik napon Bálaámot követve áldást jövendölt Izraelre, még Bálák nyomása alatt is. A Számok könyvének 23. fejezete feltárja, hogyan alakítja Isten az átkot áldássá népe számára. Az 5Mózes 24-25-ben Mózes olyan törvényeket mutat be, amelyek a társadalmi igazságosságot és a másokkal való törődést tükrözik, bemutatva a becsületesség fontosságát az emberi kapcsolatokban. A 106. zsoltár Izrael hűtlenségére emlékeztet minket, de Isten irgalmát is magasztalja, aki hűséges marad az emberi hibák ellenére.
1. Bileám Balakhoz fordult: "Építtess hét oltárt, s adj nekem hét fiatal bikát és hét kost."
2. Balak teljesítette Bileám kérését, és minden oltáron feláldozott egy fiatal bikát és egy kost.
3. Akkor Bileám így szólt Balakhoz: "Maradj égõáldozatod mellett! Magam elmegyek, hátha találkozom az Úrral. S amit látnom enged, azt tudtodra adom." S elment egy kopár helyre.
4. Itt Isten eléje ment Bileámnak, s õ így szólt hozzá: "A hét oltárt felállíttattam, és mindegyiken feláldoztam egy fiatal bikát meg egy kost."
5. Ekkor az Úr szózatot adott Bileám szájába, mondván: "Menj vissza Balakhoz és beszélj!"
6. Visszament hát hozzá, s lám, még ott állt Moáb a vezéreivel együtt az égõáldozatnál.
7. Erre elkezdte beszédét e szavakkal: "Balak elhozatott Aramból, Moáb királya Kelet hegyei közül. Rajta! Átkozd meg kedvemért Jákobot! Rajta! Vond Izraelre az (Isten) haragját!
8. De hogy átkozhatnám meg azt, akit Isten nem átkoz? Hogyan esdhetném le a haragot, amikor az Úr nem haragszik?
9. Látom õt a sziklák csúcsáról, igen, látom a halmok tetejérõl: Lám, ez a nép magányosan vándorol, nem tartozik a többi nép közé.
10. Ki tudná számba venni Jákob porát? Ki tudná följegyezni Izraelnek csak a negyedét is? Bár az igazak halálával halhatnék meg én is, s olyan lenne a végem, mint az övék!"
11. Balak Bileámhoz fordult: "Mit tettél velem? Azért hoztalak magammal, hogy átkozd ellenségeimet, s te áldod õket!"
12. De az ezt válaszolta: "Hát nem pontosan ahhoz kell-e szabnom szavaimat, amit az Úr ad ajkamra?"
13. Erre Balak így szólt hozzá: "Gyere velem egy másik helyre, ahonnan láthatod - igaz, hogy csak egy részét látod majd, az egészet nem láthatod -, s onnan mondj átkot rá az én kedvemért."
14. S fölvitte a Piszga tetejére, az Õrök mezejére, építtetett hét oltárt, s mindegyik oltáron feláldozott egy fiatal bikát meg egy kost.
15. S akkor így szólt Balakhoz: "Maradj itt égõáldozatod mellett, addig én odébb várok (az Úr) megjelenésére."
16. Az Úr megjelent Bileámnak, s szózatot adott ajkára, mondván: "Menj vissza és beszélj!"
17. Õ visszament (Balakhoz), s lám, az még ott állt Moáb vezéreinek társaságában égõáldozata mellett. Balak megkérdezte: "Mit mondott az Úr?"
18. Akkor fölemelte szavát, s elkezdte: "Nos, Balak, halljad! Cippor fia, figyelj rám!
19. Nem ember az Isten, hogy hazudjék, nem ember fia, hogy visszakozzék. Mond-e valamit, hogy meg ne tenné? Ígér-e valamit, hogy ne teljesítené?
20. Nézd, az a megbízásom, hogy áldjam, így áldani fogom, s nem vonok vissza belõle semmit.
21. Nem láttam Jákobban semmi kivetnivalót, nem tapasztaltam Izraelben semmi nyomorúságot. Vele van Istene, az Úr, fel-felharsan a királyi ének.
22. Isten, aki kivezette Egyiptomból, olyan neki, mint bivalynak a szarva.
23. Nem szól Jákob ellen semmi elõjel, Izrael ellen semmi jövendölés! Mindig idejében hirdeti majd Jákob és Izrael, mit akar tenni az Isten.
24. Nézd, mint a nõstény oroszlán, olyan ez a nép, oroszlán módjára fölkel, s nem nyújtózik el, míg zsákmányát szét nem marcangolja, áldozata vérét ki nem issza."
25. Erre azt mondta Balak Bileámnak: "Ha már nem átkozhatod, hát legalább ne áldjad!"
26. Bileám azonban így válaszolt Balaknak: "Nem megmondtam neked elõre: mindent meg kell tennem, amit az Úr mond?"
27. Balak most ezt mondta Bileámnak: "Gyere, elviszlek egy másik helyre. Talán helyénvaló lesz Isten szemében, hogy onnét átkot mondj."
28. És Balak fölvitte Bileámot a Peor tetejére, amely a puszta felé nézett.
29. Így szólt Bileám Balakhoz: "Építtess hét oltárt, s készíts ide hét fiatal bikát és hét kost."
30. Balak úgy tett, ahogy Bileám mondta, s mindegyik oltáron feláldozott egy fiatal bikát meg egy kost.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
1. Tegyük föl, hogy valaki feleséget vesz, együtt hál vele, de aztán nem talál tetszésre nála az asszony, mert valami taszítót fedez föl rajta. Válólevelet ír hát neki, kezébe adja, és elbocsátja házából.
2. El is hagyja házát, s hozzámegy egy másik emberhez.
3. A másik ember azonban szintén elfordul tõle, válólevelet ír, kezébe adja, s elküldi házából. (Vagy meghal az a második ember, aki feleségül vette.)
4. Ilyenkor az elsõ ember, aki elbocsátotta, nem veheti el újra feleségül, mert tisztátalanná lett. Ez utálat tárgya volna az Úr, a te Istened szemében, s nem szabad a földet, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, bûnnel terhelned.
5. Ha valaki feleséget vesz, ne vonuljon hadba, s nem szabad semmi más terhet sem róni rá. Egy évig maradjon otthon, foglalkozzék a maga dolgával, szentelje magát asszonyának, akit elvett.
6. Ne vedd el zálogba a kézi malmot, sem a felsõ malomkövet, mert ez annyi volna, mint ha magát az életet vennéd el zálog gyanánt.
7. Ha valakit rajtakapnak, hogy testvérei, Izrael fiai közül valakit elrabol, kihasznál és elad, az illetõ rabló haljon meg. Irtsd ki, ami gonosz, körödbõl!
8. Lepra elõfordulásakor vigyázz, gondosan tartsd meg és pontosan hajtsd végre azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Lévi törzsébõl való papok adnak; azokhoz a rendszabályokhoz igazodjatok, amelyeket nekik adok.
9. Emlékezz rá, mit tett az Úr, a te Istened Mirjammal az úton, amikor Egyiptomból kivonultatok.
10. Ha kölcsönt adsz embertársadnak, ne lépd át küszöbét, hogy zálogot végy tõle.
11. Állj meg kint, s akinek kölcsönt adsz, az hozza ki neked a zálogot.
12. Ha szegény, ne térj nyugovóra zálogával.
13. Napnyugtakor vidd neki vissza a zálogot, hogy köntösében fekhessen le és áldjon téged. Ez igaz tettnek számít majd az Úr, a te Istened színe elõtt!
14. Szegény és nélkülözõ munkás bérét, akár testvéreid közül való, akár azok közül az idegenek közül, akik országodban, városaidban élnek, ne tartsd vissza.
15. Még aznap, mielõtt a nap lenyugodna fölötte, add meg a bérét. Mert szegény, és türelmetlenül várja. Különben az Urat hívja ellened, s bûn nehezedik rád.
16. Az apák ne lakoljanak halállal a gyermekek miatt, s a gyermekek sem az apák miatt. Mindenki csak a maga bûnéért lakoljon halállal.
17. Az idegent és az árvát ne csorbítsd jogában, és az özvegy ruháját ne vedd el zálogba.
18. Emlékezz, magad is rabszolga voltál Egyiptom földjén, s az Úr, a te Istened kiszabadított onnan. Ezért parancsolom meg neked, hogy így tégy.
19. Ha aratsz földeden s kint felejtesz ott egy kévét, ne menj vissza érte; legyen az idegené, az árváé és az özvegyé, hogy az Úr, a te Istened megáldja kezednek minden munkáját.
20. Ha olajfáidat megszeded, utána ne keresgélj rajtuk. Maradjon az idegennek, az árvának és az özvegynek.
21. Ha szõlõdben szüretelsz, utána ne keresgélj szemeket. Maradjon az idegennek, az árvának és az özvegynek.
22. Emlékezz, magad is rabszolga voltál Egyiptom földjén. Ezért parancsolom meg neked, hogy így tégy.
1. Amikor vita támad két ember között és bíróságra mennek, hogy igazságot szolgáltassanak nekik: kimondják az igaz igazát, s a vétkes vétkességét,
2. a bíró a botbüntetésre ítélt bûnöst mindjárt a jelenlétében fektesse le a földre és méresse rá a bûne nagyságához mérten kiszabott ütéseket.
3. Negyven ütést adhatnak neki, többet nem, nehogy túl sok ütést kapva testvéred megalázottá váljék szemedben.
4. Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!
5. Ha testvérek laknak együtt, s egyikük meghal anélkül, hogy gyermeket hagyna hátra, az elhunyt felesége ne menjen hozzá egy kívülrõl, idegen családból való férfihez. Menjen be hozzá a sógora, s vegye el; sógori kötelezettségének eleget téve.
6. Az elsõszülött, akit (az asszony) szül, kapja az elhunyt testvér nevét, nehogy kivesszen a neve Izraelben.
7. Ha azonban a sógor nem akarja elvenni sógornõjét, a sógornõ menjen a város kapujához a vének elé, s adja elõ: "Sógorom vonakodik testvére nevét fenntartani Izraelben, nem akarja velem szemben teljesíteni sógori kötelességét."
8. A vének erre hívassák maguk elé, s vonják kérdõre. Ha megjelenik és kijelenti: "Nem akarom feleségül venni",
9. a sógornõ a vének jelenlétében lépjen oda, vegye le a saruját és köpje szembe e szavak kíséretében: "Ez történjék mindenkivel, aki nem akarja testvére házát fölépíteni."
10. Az ilyen embernek ez legyen a neve Izraelben: "A mezítlábas házanépe."
11. Ha két ember összeverekszik, férfi férfival, aztán az egyiknek a felesége odaszalad, hogy kiszabadítsa férjét a másik kezébõl, aki üti, s közben kinyújtja a kezét,
12. és megragadja annak szeméremtestét, könyörtelenül vágd le a kezét.
13. Zsákodban ne legyen kétféle súly, egy nehezebb és egy könnyebb.
14. Házadban ne tarts kétféle ûrmértéket, egy nagyobbat és egy kisebbet.
15. Hibátlan és pontos legyen a súlyod, hibátlan és pontos legyen az ûrmértéked, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
16. Mert utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében, aki ilyet tesz, aki csal.
17. Emlékezz vissza, mit tettek veled útközben az amalekiták, amikor Egyiptomból kivonultál.
18. Istent nem félve hátba támadtak az úton, amikor fáradt és kimerült voltál, s elszakították tõled a hátul sántikálókat.
19. Ha az Úr, a te Istened nyugtot ad majd minden ellenségtõl körülötted azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, Amaleknek még az emlékét is töröld el a földön. Ne feledd el!
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
1. (Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, mert jó: irgalma örökké megmarad.
2. Ki sorolhatja el az Úr hatalmas tetteit? Ki hirdetheti minden dicsõségét?
3. Boldogok, kik szem elõtt tartják parancsait, és az igazsághoz szabják tetteiket minden idõben.
4. Emlékezzél meg rólam, Uram, emlékezzél meg jóságosan népedrõl, segítségeddel siess hozzám!
5. Hogy felüdítsen választottaid boldogsága, hogy örüljek néped örömének, és együtt dicsekedjem örökségeddel.
6. Vétkeztünk, ahogy atyáink is, szembeszegültünk és gonoszat mûveltünk.
7. Egyiptom földjén atyáink nem becsülték meg csodáidat, nem gondoltak mérhetetlen irgalmadra; a Vörös-tengernél a Fölséges ellen lázadtak,
8. mégis megmentette õket neve miatt, hogy kinyilvánítsa hatalmát.
9. Parancsot adott a Vörös-tengernek, s az szárazzá vált; úgy vezette át õket az áron, mint a pusztán.
10. Gyûlölõik hatalmából kimentette õket, s kiszabadította az ellenség kezébõl.
11. Ellenségüket elborította a víz, egy sem maradt életben közülük.
12. Erre hittek szavának és zengték dicséretét.
13. Ám hamar elfeledték, amit tett, és nem akartak bízni a szavában.
14. A pusztában saját vágyukat követték, a kietlen földön kísértették az Istent.
15. Megadta nekik, amit követeltek, de hagyta, hogy a betegség kikezdje õket.
16. A táborban irigykedtek Mózesre, s féltékenyek lettek Áronra, az Úr szentjére.
17. Erre megnyílt a föld és elnyelte Dátánt, eltemette Abiron hadát.
18. Lobogó láng csapott fel seregeik ellen, és megemésztette a vétkeseket.
19. A Hórebnél borjút formáltak maguknak, leborultak az arany képmás elõtt.
20. Dicsõségét fölcserélték a bika képével, amely szénával táplálkozik.
21. Elfeledték Istent, aki megmentette õket, s aki nagy dolgokat mûvelt Egyiptomban.
22. Csodadolgokat Kám földjén, félelmetes tetteket a Vörös-tengernél.
23. Már arra gondolt, hogy eltörli õket, ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott. Õ eléje lépett, hogy fékezze haragját, és ne hozzon pusztulást rájuk.
24. Ócsárolták az ígéret földjét, nem bíztak meg ígéretében.
25. Sátraikban pártütés támadt, és nem hallgattak az Úr szavára.
26. Erre fölemelt kézzel megesküdött nekik, hogy eltiporja õket a pusztában.
27. Szétszórja nemzetségüket a pogányok között, elszéleszti õket messze országokba.
28. Meghajoltak Baal-Peor elõtt, és ettek a halotti áldozatból.
29. Gonosz tetteikkel haragra ingerelték, ezért súlyos csapás érte õket.
30. De fölkelt Pinchász és ítélkezett, erre megszûnt a csapás.
31. Ez érdemül számított neki, nemzedékeken át mindörökre.
32. Majd ismét megharagították Meriba vizénél, miattuk kellett Mózesnek is lakolnia.
33. Mert megkeserítették a lelkét, meggondolatlanul szólt az ajka.
34. Nem irtották ki a népeket, amelyeket az Úr megnevezett.
35. Összeadták magukat a pogányokkal, és utánozták tetteiket.
36. Az õ isteneiknek szolgáltak, és ez lett a vesztük.
37. Saját fiaikat áldozatul adták, és leányaikat a démonoknak.
38. Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét Kánaán isteneinek vitték áldozatul. Így vérrel szennyezték be földjüket,
39. tetteikkel megfertõzték magukat, gonoszságuk miatt hûtlenek lettek.
40. Az Úr haragja újra fellángolt népe ellen, öröksége iszonyat tárgya lett számára.
41. A pogányok kezébe adta õket, s gyûlölõik uralkodtak rajtuk.
42. Ellenségeik elnyomták õket, öklük lesújtott rájuk.
43. Majd újra meg újra megmentette õket, de álnokságukkal ingerelték, és visszaestek vétkeikbe.
44. Ám ismét rátekintett nyomorúságukra, mihelyt meghallotta könyörgésüket.
45. Szövetségére gondolt és irgalmas lett, nagy irgalmában megváltoztatta szándékát.
46. Engedte, hogy részvétet találjanak azoknál, akik õket fogságba hurcolták.
47. Ments meg minket, Urunk, mi Istenünk, és vezess haza a pogány népek közül! Hogy magasztaljuk szent nevedet, és téged dicsérve dicsekedhessünk.
48. Áldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökké! Mondja az egész nép: Úgy legyen!
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
"Lembre-se de que você tem no Céu não somente um pai, mas também uma Mãe". São Padre Pio de Pietrelcina