Biblia egy év alatt.

A 234. napon Jeremiás 12. fejezete panaszkodik a gonoszok jólétéről és Isten igazságosságáról. Ezékiel 41-42. fejezete folytatja a helyreállított templom leírását, hangsúlyozva a szent terek rendjét és szentségét. A Példabeszédek 15:9-12 megerősíti, hogy Isten elveti a gonoszok útját, és hogy a bölcsesség vezeti az igazakat mindennapi döntéseikben és tetteikben.

Fejezet 12

1. Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hûtlenek?

2. Elülteted õket, s õk gyökeret vernek, felnõnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktõl.

3. Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki õket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg õket az öldöklés napjára!

4. [Meddig gyászoljon még a föld, és meddig száradjon a fû az útszélen? Még a barom és a madár is elpusztul a rajta lakók gonoszsága miatt.] Mert azt mondják: "Isten nem látja viselkedésünket."

5. Ha gyalogosokkal futva elfáradsz, hogyan versenyezhetsz majd a lovakkal? És ha nem vagy biztonságban a békés földön, mit csinálsz majd a Jordán sûrûjében?

6. "Bizony, még a testvéreid és a saját rokonaid is álnokok; a hátad mögött õk is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád."

7. Elhagytam házamat, lemondtam örökrészemrõl. Ellenségei kezére juttattam, amit egykor annyira szerettem.

8. Mert olyan lett hozzám örökségem, mint az oroszlán az erdõben: vadul ordít ellenem. Ezért hát meggyûlöltem.

9. Vajon szép tollazatú madár az én örökségem, hogy a madarak mindenfelõl köré gyülekeznek? Rajta! Gyûljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok!

10. Sok pásztor pusztította szõlõmet, és taposta osztályrészemet. Kietlen pusztasággá tették gyönyörû birtokomat.

11. Gyászba borították, feldúlták; összetiporva hever színem elõtt. Teljesen elpusztult az egész ország, és nincs, aki bánkódnék miatta.

12. A puszta minden kopár dombja felõl pusztítók érkeztek; [mert az Úr kardja emésztõ kard]. Az ország egyik szélétõl a másikig nincs békessége egyetlen élõnek sem.

13. Ha búzát vetnek, tövist aratnak; fáradnak, mégsem boldogulnak. Szégyent vallanak aratáskor az Úr rettenetes haragja miatt.

14. Ezt mondja az Úr: Ami gonosz szomszédaimat illeti, akik kinyújtották kezüket örökrészemre, amelyet népemnek, Izraelnek juttattam, ezt teszem velük: Kitépem õket földjükbõl. [De kitépem Júda házát is a kezükbõl.]

15. Ám aztán, hogy kitéptem õket, megkönyörülök rajtuk, és visszavezetem õket, mindegyiket a maga örökrészébe, a maga országába.

16. És ha gondjuk lesz rá, hogy megtanulják népem útjait, és az én nevemre esküsznek, ilyen módon: "Amint igaz, hogy az Úr él", úgy, ahogy a népem megtanult tõlük Baalra esküdni, akkor helyük lesz majd az én népem között.

17. De ha valamelyik nemzet nem hallgat rám, kitépem gyökerestül, és elpusztítom - mondja az Úr.

Fejezet 13

1. Így szólt hozzám az Úr: "Menj, és vásárolj magadnak egy lenövet és kösd a derekadra! De vízbe ne mártsd."

2. Erre az Úr parancsa szerint megvettem az övet, s a derekamra kötöttem.

3. Majd másodszor is szólt hozzám az Úr:

4. "Vedd az övet, amelyet vásároltál és a derekadon viselsz. Kelj útra, és menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban!"

5. El is mentem és elrejtettem az Eufrátesz közelében, úgy, amint az Úr parancsolta.

6. Hosszú idõ elteltével újra szólt hozzám az Úr: "Kelj föl, menj el az Eufráteszhez és hozd el onnan az övet, amelyrõl megparancsoltam neked, hogy rejtsd ott el."

7. Elmentem hát az Eufráteszhez, kiástam és kivettem az övet arról a helyrõl, ahová annak idején elrejtettem. Az öv rothadt volt s teljesen hasznavehetetlen.

8. Akkor az Úr ezeket a szavakat intézte hozzám:

9. "Ezt mondja az Úr: Így fogom megrothasztani Júda és Jeruzsálem mérhetetlen kevélységét.

10. Ez a gonosz nép, amely nem akar szavamra hallgatni, hanem saját szívének gonoszságát követve idegen isteneknek szegõdik nyomába, hogy szolgáljon nekik és imádja õket, olyan lesz, mint ez az öv: teljesen hasznavehetetlen.

11. Mert ahogy az öv az ember derekához simul, úgy csatoltam én is magamhoz Júda egész házát - mondja az Úr -, hogy népemmé, dicsõségemmé, dicséretemmé és hírnevemmé legyenek. De õk nem hallgattak rám."

12. Mondd meg ennek a népnek: "Minden korsót borral töltenek meg." És ha erre azt válaszolják: "Azt hiszed, nem tudjuk, hogy minden korsót borral töltenek meg?" -

13. így felelj nekik: "Ezt mondja az Úr: Nos, én részegséggel töltöm meg ennek az országnak minden lakóját: a Dávid trónján ülõ királyokat, a papokat és a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját.

14. És az egyiket a másikhoz ütöm apát és fiát egyaránt - mondja az Úr. Nem kegyelmezek, nem könyörülök, és irgalom nem tart vissza, hogy el ne pusztítsam õket."

15. Hallgassatok ide, figyeljetek; s tegyétek félre a gõgöt, mert az Úr beszél!

16. Dicsõítsétek meg az Urat, a ti Isteneteket, mielõtt sötétséget támasztana, és lábatok megbotlanék a homályba borult hegyeken. A világosságra vártok, de sötét éjszakára fogja változtatni, sûrû homályra fordítja.

17. Ha nem hallgattok intõ szómra, titokban sírok majd gõgötök miatt, és szemembõl patakzik a könny, mert az Úr nyája fogságba kerül.

18. Mondd meg a királynak és az anyakirálynénak: Alázkodjatok meg, és üljetek veszteg, mert lehullott fejetekrõl dicsõséges koronátok!

19. A Negeb városait már körülzárták, és nincs, aki megnyissa õket. Egész Júda fogságba kerül, fogságba jut mindenestül.

20. Emeld föl tekinteted, Jeruzsálem, és nézd, mint közelednek észak felõl! Hol van a nyáj, amelyet egykor rád bíztak, a nyáj, amellyel valamikor dicsekedtél?

21. Mit szólsz majd, ha hódítóként megszállnak azok, akikrõl azt hitted, hogy a barátaid? Nem tör rád majd a fájdalom, mint a szülni készülõ asszonyra?

22. Lehet, hogy azt kérded szívedben: "De miért is történt ez velem?" Mérhetetlen gonoszságod miatt húzták le rólad a ruhát, azért bántalmaztak.

23. Megváltoztathatja-e bõrét a szerecsen, vagy a párduc a tarka szõrét? És ti, vajon tudtok-e ti még jót tenni, amikor már úgy hozzászoktatok a rosszhoz?

24. Szétszórlak benneteket, mint a pozdorját, amelyet felkavar a puszta szele.

25. Ez lesz a sorsod és hûtlenséged bére; s ezt mind én küldöm rád - mondja az Úr. Mert megfeledkeztél rólam, és a hazugságba vetetted bizalmadat,

26. azért lerántom rólad a ruhát egészen az arcodig, és láthatóvá válik gyalázatod:

27. házasságtöréseid, buja nyihogásod, és undok kicsapongásod. A dombokon is, a mezõkön is láttam utálatosságaidat. Jaj neked, Jeruzsálem, hogy nem tudsz megtisztulni! Meddig mehet ez még így tovább?

Fejezet 41

1. Ezután a templomba vitt, és megmérte a pilléreket: hat könyök volt a szélességük az egyik oldalon és hat könyök a másik oldalon.

2. A bejárat szélessége: tíz könyök, a bejárat oldalfalai: öt könyök az egyik oldalon és öt könyök a másik oldalon. Hosszát is megmérte: negyven könyök, és a szélessége: húsz könyök.

3. Ezután a templom belsejébe ment, és megmérte az ajtó pillérét: két könyök, majd a bejárat oldalfalait: hét könyök, és a bejárat oldalfalait: hét könyök.

4. És megmérte a hosszát: húsz könyök, és a szélességét: húsz könyök a templom elõtt. Majd azt mondta nekem: ez a legszentebb.

5. És megmérte a templom falát: hat könyök, és az oldalépületek szélességét: négy könyök mindenütt a templom körül.

6. Az oldalépületekbõl - oldalépület oldalépület fölött - harminc volt három emeleten. A falakon, amely befelé, az oldalfülkékre nézett, kiszögellések voltak, amelyek támként szolgáltak. A templom falában nem voltak ilyen támpillérek.

7. Az oldalfülkék szélessége emeletrõl emeletre növekedett, mert körülvették a templomot az emeleteken, ezért...

8. A templomon körös-körül emelkedést láttam: az oldalfülkék alapjai egy teljes mérõvesszõt tettek ki, azaz hat könyököt.

9. Az oldalépületek külsõ falának vastagsága öt könyök volt. Szabad tér volt a templom oldalépületei

10. és a cellák között, mintegy húszkönyöknyi szélességben körös-körül a templom körül.

11. Az oldalépület kapui a szabadba nyíltak, egy kapu északra, egy meg délre, és a szabad tér szélessége öt könyök volt körös-körül.

12. A különálló épület, amely nyugati irányban volt, hetven könyök széles volt, az épület falának szélessége körös-körül öt könyök volt, hossza pedig kilencven könyök.

13. Aztán megmérte a templomépületet: száz könyök hosszú volt, elkülönített hely, az épület, a falaival együtt száz könyök hosszú volt.

14. A ház homlokzata elõtt fekvõ és kelet felé elkülönített hely szélessége pedig száz könyök volt.

15. Majd megmérte az épület hosszúságát az elkülönített terület felõl, falaival együtt, minden oldalról: száz könyök. A templom belsejét és az udvar elõcsarnokait,

16. a küszöböket, a rácsos ablakokat és a kapukereteket három oldalon körös-körül gyalult fa borította, a küszöbbel szemben, körös-körül a padlótól az ablakokig, az ablakokon meg rács volt.

17. A bejárattól egészen a templom belsõ részéig és kívül, és minden falon körös-körül, kívül és belül

18. kerubok voltak meg pálmák. Egy pálma volt két kerub között, és mindegyik kerubnak két arca volt:

19. emberi arca az egyik pálma felõl az egyik oldalon, és oroszlánarca a másik pálma felõl a másik oldalon. Így voltak ábrázolva körös-körül az egész templomban.

20. A padlótól a kapu felsõ részéig kerubok és pálmák voltak kifaragva.

21. A templom oszlopai négyszögletesek voltak. A legszentebb elõtt olyan valami volt,

22. mint egy három könyök magas, két könyök hosszú és két könyök széles fából való oltár. Sarkai, talpazata és oldala fából voltak. És azt mondta nekem: "Ez az az asztal, amely az Úr elõtt áll."

23. A templomcsarnoknak két ajtószárnya volt, és a legszentebbnek is

24. két ajtószárnya volt. Az ajtószárnyaknak két elfordítható ajtólapjuk volt, kettõ az egyik és kettõ a másik szárnyon.

25. A templomcsarnok ajtószárnyain kerubok és pálmák voltak, mint a falakon is, és fából való védõtetõ volt kívül az elõcsarnok elõtt.

26. Rácsos ablakok és pálmák voltak kívül és belül az elõcsarnok oldalfalain, továbbá a templom oldalfülkéi és a védõtetõk.

Fejezet 42

1. Aztán kivitt a külsõ udvarba északi irányba; ahhoz a kamrához vitt, amely az elkülönített hellyel átellenben és az észak felé nézõ építménnyel szemben volt.

2. A hossza száz könyök volt az északi felén, a szélessége ötven könyök.

3. A belsõ udvarban a kapukkal szemben és a külsõ udvarban a kikövezett úttal szemben karzatok voltak egymással szemben három emeleten.

4. És a cellák elõtt tíz könyök széles és száz könyök hosszú folyosó volt, amelynek kapui északra néztek.

5. A felsõ kamrák valamivel kisebbek voltak, mint az alsók és a középsõk, mert a karzat elfoglalta elõlük a helyet.

6. Háromemeletesek voltak ugyanis, és nem voltak oszlopaik úgy, mint ahogy oszlopok voltak az udvarokban. Ezért volt kevesebb terük, mint az alsóknak és a középsõknek.

7. A külsõ fal, amely a kamrákkal párhuzamosan a külsõ udvar irányába a kamrák felé húzódott, ötven könyök hosszúságú volt.

8. Mert a kamrák hossza, amelyek a külsõ udvarban voltak, ötven könyök volt, a templom elõttieké meg száz könyök.

9. A bejárat e kamrák alatt kelet felõl volt, ha az ember a külsõ udvarból jött.

10. Az udvar falának szélességében déli irányban az elkülönített hely elõtt és az épület elõtt ugyancsak kamrák voltak.

11. Elõttük út volt, mint az északra fekvõ kamráknál: hosszúságuk, szélességük, minden kijáratuk, egyéb berendezésük és ajtajaik ugyanolyanok voltak.

12. Olyanok voltak, mint a déli kamrák bejáratai: minden út kezdetén volt egy bejárat a kelet felé nézõ fallal szemben, annak a bejáratánál.

13. És így szólt hozzám: "Az északi kamrák és a déli kamrák, amelyek az elkülönített hely elõtt vannak, a legszentebbnek a kamrái, ahol a papok, akik az Úrhoz közelíthetnek, elfogyasztják a szent adományokat. Oda tegyék le a szent adományokat, az ételáldozatot, a bûnért való áldozatot és a jóvátételi áldozatot, mert az a hely szent.

14. És ha a papok oda betérnek, ne menjenek a szentélybõl a külsõ udvarba, hanem ott tegyék le ruhájukat, amelyben szolgálatukat végezték, mert azok szentek. Más ruhát vegyenek magukra, és csak azután közeledjenek a nép számára kijelölt helyhez."

15. És amikor befejezte a belsõ templomépület mérését, kivitt a kelet felé nézõ kapuhoz, és megmérte körös-körül a templomteret.

16. Megmérte a keleti oldalt a mérõvesszõjével: ötszáz könyök. Aztán megfordult, és

17. megmérte az északi oldalt: ötszáz könyök a mérõvesszõvel. Aztán megfordult,

18. megmérte a déli oldalt, és ötszáz könyököt mért a mérõvesszõvel.

19. Megfordult, és megmérte a nyugati oldalt: ötszáz könyök a mérõvesszõvel.

20. Négy irányban mérte meg a falat körös-körül minden oldalukon - ötszáz könyök hosszú és ötszáz könyök széles -, hogy a szentet elkülönítse a közönségestõl.

9. Utálja az Úr a gonosz életét, de aki az igazság útján jár, azt kedveli.

10. Alaposan meglakol, aki letér az ösvényrõl, aki gyûlöli a dorgálást, az meghal.

11. Az alvilág s a temetõ nyitva az Úr elõtt, de mennyivel inkább az emberek szíve!

12. A gúnyolódó nem szereti, ha feddik, ezért nem is szeret a bölcsekhez járni.