Fejezet 17
1. Az Úrnak, a te Istenednek ne áldozz fel olyan marhát vagy juhot, amelyiknek valamilyen hibája vagy valamiféle baja van. Mert az, utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében.
2. Ha akad valaki körödben valamelyik városban azok közül, amelyeket az Úr, a te Istened ad neked, akár férfi, akár nõ, aki olyat tesz, ami az Úrnak, a te Istenednek tetszése ellenére van,
3. és megszegi a szövetséget elmenvén más isteneket imádni; elõttük, a nap, a hold és az ég seregei elõtt leborulni, bár megtiltottam;
4. ha jelentik, tarts kihallgatást és vizsgálatot, aztán ha beigazolódik, hogy valóban történt ilyen szörnyûség Izraelben,
5. akkor azt a férfit vagy nõt, aki azt a gonoszságot elkövette, vitesd ki a kapuk elé, akár férfi, akár nõ, és kövezzék agyon.
6. A halálra ítéltet két vagy három tanú vallomása alapján kell kivégezni, egy tanú vallomása alapján nem szabad megölni.
7. Elõször a tanúk emeljék föl megkövezésre a kezüket, aztán az egész nép. Irtsd ki, ami gonosz, körödbõl!
8. Ha vérontás, viszály, testi sértés körébe vágó különféle esetekben, vagy városod valamilyen peres ügyében túlságosan nehéz az igazságszolgáltatás, fogd magad, s menj el arra a helyre, amelyet az Úr, a te Istened majd kiválaszt,
9. és fordulj ott a Lévi törzsébõl való papokhoz, s ahhoz a bíróhoz, aki éppen soros azon a napon. Õk majd kikérdeznek és tudtodra adják ítéletüket.
10. Tartsd magad ahhoz az ítélethez, amelyet arról a helyrõl adnak tudtodra, amelyet az Úr kiválaszt, s ügyelj, hogy pontosan azt tedd mindenben, amire intenek.
11. Tartsd magad tanácsukhoz, amit adnak, s ítéletükhöz, amit hoznak, és határozatuktól, amelyet tudtodra adnak, ne térj el se jobbra, se balra.
12. Ha valaki mégis olyan önhitt volna, hogy a papra, aki ott az Úrnak, a te Istenednek a szolgálatában áll, vagy a bíróra nem hallgatna, az ilyen embernek meg kell hallnia: Távolítsd el a gonoszságot Izraelbõl,
13. de tudja meg az egész nép a dolgot, hadd rettegjen, s attól fogva ne legyen többé önhitt.
14. Ha majd bevonulsz arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, birtokba veszed, letelepedsz rajta, s azt mondod: Királyt akarok magam fölé, mint a többi nép körülöttem,
15. akkor csak olyan valakit tehetsz meg magad fölött királynak, akit az Úr kiválaszt. Csak a népedbõl való testvéreid közül tehetsz meg valakit királyodnak; idegent, aki nem testvéred, nem tehetsz meg királyodnak.
16. Ne tartson sok lovat, s ne akarja visszavezetni a népet Egyiptom földjére lóállományát gyarapítani. Megmondta az Úr:
17. "Sohase térjetek vissza ezen az úton!" Ne tartson sok feleséget se, nehogy eltántorodjék a szíve. Túlságosan sok aranyat, ezüstöt se halmozzon fel.
18. Mikor trónra lép, készíttessen magának másolatot egy könyvbe errõl a törvényrõl, amelyet a Lévi fiai közül való papok fognak õrizni.
19. Legyen mindig kéznél, s egész életében olvasgassa, hogy megtanulja félni az Urat, az õ Istenét, s ügyeljen az egész törvénynek és minden parancsnak a megtartására.
20. Így nem emelkedik szíve gõgösen népébõl való testvérei fölé, s nem tér el ettõl a törvénytõl sem jobbra, sem balra, és sokáig megtarthatja õ is, fiai is uralmát Izraelben.
Fejezet 18
1. A Lévi fiai közül való papok, Lévi egész törzse, ne kapjanak részt és örökséget Izraellel: az Úrnak felajánlott áldozatokból, s a nekik járó adományokból éljenek.
2. Az egész törzsnek ne legyen örökrésze testvéreik közt. Az Úr az õ örökségük, amint megígérte.
3. Mégpedig ez jár a papoknak a néptõl, azoktól, akik áldozatot mutatnak be, marhát vagy juhot: adják a papnak a lapockát, a két állkapcsot és a gyomrot;
4. add oda gabonád, borod és olajod elsõ termését, nyíráskor pedig juhod elsõ gyapját.
5. Mert az Úr, a te Istened õt választotta ki összes törzsed közül, hogy az Úr, a te Istened színe elõtt legyen, ellássa a szent szolgálatot és áldást osszon az Úr nevében õ és fiai örökre.
6. Ha egy levita valamelyik városodból - bárhol egész Izraelben - elmegy, amint megteheti, arra a helyre, amelyet az Úr, az õ Istene kiválaszt,
7. s ott éppen úgy ellátja az Úr, az õ Istene nevének szolgálatát, mint azok a levita testvérei, akik ott az Úr színe elõtt állnak,
8. kapjon ugyanolyan részt az eledelbõl, mint azok, tekintet nélkül arra, hogy mi jutott osztályrészül atyai jogon az eladott vagyonból.
9. Ha bevonulsz arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, ne tanuld el az ottani népektõl az utálatos dolgokat.
10. Ne akadjon közted senki, aki fiát vagy lányát arra készteti, hogy tûzön menjen át; aki jövendõmondásra, varázslásra, csillagjóslásra vagy boszorkányságra adja magát;
11. aki bûbájosságot ûz, szellemet vagy lelket kérdez; aki halottat idéz.
12. Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében; az Úr, a te Istened emiatt az utálat miatt ûzi el ezeket a népeket elõled.
13. Légy egészen hû az Úrhoz, a te Istenedhez.
14. Ha ezek a népek, amelyeket elûzöl, hallgatnak is a jövendõmondókra meg a varázslókra, neked az Úr, a te Istened ezt nem engedi meg.
15. Neked prófétát támaszt az Úr körödbõl, testvéreid közül, mint engem, õrá hallgassatok.
16. Pontosan ezt kívántad az Úrtól, a te Istenedtõl a Hóreben, egybegyûlésetek napján, amikor azt mondtad: "Nem hallgatom tovább az Úrnak, az én Istenemnek hangját, s nem nézem tovább ezt a hatalmas tüzet, nehogy meghaljak!"
17. Erre így szólt hozzám az Úr:
18. "Helyesen beszéltek. Prófétát támasztok nekik testvéreik körébõl, mint téged, neki adom ajkára szavaimat, s õ mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki."
19. Ha valaki nem hallgat szavaira, amelyeket az én nevemben hirdet, akkor magam leszek, aki számadást kérek attól az embertõl.
20. Annak a prófétának pedig, aki egyetlen olyan szót is merészel hirdetni a nevemben, aminek a hirdetésével nem bíztam meg, vagy aki más istenek nevében beszél, az ilyen prófétának meg kell halnia.
21. Lehet, hogy azt mondod magadban: Mirõl ismerjük fel azokat a szavakat, amelyeket nem az Úr mondott?
22. (Tudd meg hát:) azok a szavak, amelyek, bár a próféta az Úr nevében hirdeti õket, nem válnak valósággá, s nem teljesülnek, olyan szavak, amelyeket nem az Úr mondott. A próféta mondta õket elbizakodottságában, nem kell tõlük tartanod.
