Biblia egy év alatt.

A 139. napon isteni védelmet és győzelmet látunk. A 2Sámuel 21. fejezete Izrael ellenségeinek vereségéről és az igazságosság helyreállításáról számol be. Az 1Krónika 26. fejezete a templomőrség szervezetét írja le, amely biztosítja a rendet és a biztonságot a szent szolgálatban. A 40. zsoltár megerősíti az Istenbe vetett bizalmat, emlékeztetve minket arra, hogy Ő meghallgatja és válaszol azoknak, akik várják Őt.

1. Dávid idejében három egymás utáni esztendõn át éhínség uralkodott. Dávid megkérdezte az Urat, s az Úr ezt mondta: "Vérnek bûne nehezedik Saulra és házára, mert megölte a gibeonitákat."

2. Erre a király hívatta a gibeonitákat és megkérdezte õket. A gibeoniták nem tartoztak Izrael fiai közé, hanem az ammoniták maradékai voltak. Izrael fiai esküvel megerõsített szövetségre léptek velük, de Saul - Izrael fiai és a júdeaiak iránti buzgalmában - mégis a vesztükre tört.

3. Dávid tehát megkérdezte a gibeonitáktól: "Mit tegyek javatokra, mivel engeszteljelek ki benneteket, hogy áldjátok az Úr örökségét?"

4. A gibeoniták így válaszoltak neki: "Nem ezüst vagy arany miatt van bajunk Saullal és házával, s azon sem vagyunk, hogy egyetlen embert is megöljünk Izraelben." Erre Dávid ezt mondta: "Mit akartok hát, mit tegyek meg nektek?"

5. Ezt felelték a királynak: "Annak az embernek, aki bennünket kipusztított, és aki teljes megsemmisítésünkre tört, úgyhogy sehol sem maradhattunk meg Izrael egész földjén,

6. annak az utódai közül szolgáltass ki nekünk hét férfit, hogy Gibeonban az Úr elõtt felnyársalhassuk õket az Úr hegyén." A király azt felelte: "Kiszolgáltatom õket nektek."

7. Saul fiának, Jonatánnak a fiát, Mifibosetet azonban megkímélte a király az Úrnak tett esküje miatt, ami összekapcsolta õket. Dávidot és Saul fiát, Jonatánt.

8. Ám Aja lányának, Ricpának a két fiát, akiket Saulnak szült, Armonit és Meribbaalt, valamint Saul lányának, Merábnak az öt fiát, akiket a Mecholába való Barzilláj fiának, Adrielnek szült,

9. fogta és kiszolgáltatta a gibeonitáknak, akik aztán karóba húzták õket az Úr elõtt a hegyen. Így haltak meg mind a heten. Az aratás elsõ napjaiban, az árpa aratásának megkezdésekor ölték meg õket.

10. Aja lánya, Ricpa gyászruhát vett, és azt terítette fekvõhelyül a sziklára az árpa aratásának megkezdésétõl egészen addig, míg az égbõl esõ nem esett rájuk; így akadályozta meg, hogy nappal az égi madarak, éjjel meg a vadállatok rájuk szabaduljanak.

11. Amikor Dávidnak jelentették, mit tett Aja lánya, Saul mellékfelesége, Ricpa,

12. Dávid elment és számon kérte a gileádi Jábes lakóin Saulnak a csontjait, és fiának, Jonatánnak a csontjait, akik titokban elvitték Bet-San síkságáról, ahol a filiszteusok kiakasztották õket, amikor a filiszteusok Gilboánál legyõzték Sault.

13. Dávid elvitte onnan Saul csontjait és fiának, Jonatánnak a csontjait, s a kivégzettek csontjai mellé tették õket,

14. majd Benjamin földjén, Celában eltemették, Saulnak és fiának, Jonatánnak a csontjait, valamint a kivégzettek csontjait, Saul apjának, Kisnek a sírboltjában. Amikor eleget tettek Dávid rendelkezéseinek, az Isten megkönyörült az országon.

15. A filiszteusok ismét hadat indítottak Izrael ellen. Dávid tehát kivonult embereivel. Gobnál ütöttek tábort és megütköztek a filiszteusokkal. Mikor Dávid elfáradt,

16. fölkelt Dodo, Joás fia, Rafának egyik leszármazottja - a lándzsája súlya 300 sékel bronzot tett ki és új kard övezte. Már éppen le akart sújtani Dávidra,

17. de Ceruja fia, Abisáj a segítségére sietett, lesújtott a filiszteusra és megölte. Akkor emberei megeskették Dávidot ezekkel a szavakkal: "Többé nem szabad neked is harcba szállnod velünk, nehogy kioltsd Izrael fáklyáját."

18. Késõbb Gobnál ismét harcra került sor a filiszteusokkal. A husatita Szibbechaj megölte Szafot, aki Rafa utódai közül való volt.

19. Aztán újra harcoltak Gobnál a filiszteusokkal. Ekkor a betlehemi Jair fia, Elchanan megölte a Gátból való Góliátot, akinek a lándzsája olyan volt, mint egy zubolyfa.

20. Újabb csatát vívtak Gátnál. Volt ott egy óriás ember, akinek hat ujja volt a kezén is, és hat ujja a lábán is, összesen huszonnégy. Szintén Rafa leszármazottja volt.

21. Ám amikor kihívta párviadalra Izraelt, Dávid testvérének, Simeának a fia, Jonatán legyõzte.

22. Ezek mind a négyen a Gátból való Rafa leszármazottai voltak, de elestek Dávidnak és embereinek a kezétõl.

1. A kapuõrök osztályához tartoztak: A korachiták közül: Meselemjahu, Korach fia, Eljaszaf fiai közül.

2. Meselemjahu fiai voltak: Zecharjahu, az elsõszülött, Jediael, a második, Zebadjahu, a harmadik, Jatniel a negyedik,

3. Elám, az ötödik, Jehochanan, a hatodik, Eljoenáj, a hetedik.

4. Obed-Edomnak is voltak fiai: Semaja volt az elsõszülött, Jehozabad a második, Joach a harmadik, Zachar a negyedik, Netaneel az ötödik,

5. Ammiel a hatodik, Isszachár a hetedik, Peulletái a nyolcadik. Az Isten megáldotta.

6. Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjuk élén állottak és vitéz férfiak voltak.

7. Semaja fiai: Otni, Rafael, Obed, Elzabad és testvérei, a vitéz Elihu és Szemachjahu.

8. Ezek mind Obed-Edom fiai voltak. Neki, fiainak és testvéreinek magas megbízatásuk volt a szolgálatban, Obed-Edom hozzátartozói hatvanketten.

9. Meselemjahunak is voltak fiai és testvérei, összesen tizennyolc harcedzett férfi.

10. A merárita Hoza fiai: Simri a fõ, nem õ volt az elsõszülött, de apja õt tette elsõvé;

11. Hilkija a második, Tebaljahu a harmadik, Zecharjahu a negyedik. Hoza fiai és testvérei, összesen tizenhárman.

12. Ezek voltak a kapuõrök osztályai. A csoportok fejei éppúgy részt vettek az Úr templomának szolgálatában, mint testvéreik.

13. A fiatalok és az öregek egyformán, családjaik szerint húztak sorsot az egyes kapukra.

14. A keleti oldal sorshúzás útján Selemjahunak jutott. A fia, Zecharjahu okos tanácsokkal szolgált. Sorshúzás útján neki az északi oldal jutott.

15. Obed-Edom kapta a déli oldalt, a fiai pedig a készletek helyiségeit.

16. Suppimnak és Hozának a nyugati oldal jutott, "a kivágott fáról" elnevezett kapuval a felsõ úton. A szolgálatnak megvoltak a megfelelõ elõírásai.

17. Kelet felé naponta hatan álltak, észak felé naponta négyen, dél felé naponta négyen és a készletek helyiségei elõtt ketten-ketten,

18. a Parbáron, nyugat felé négyen az utcán és ketten a Parbáron.

19. Ez a szolgálati beosztása a Korach és Merári fiai közül való kapuõröknek.

20. Testvéreik, a leviták az Isten házának a kincseire és a fogadalmi ajándékokra ügyeltek:

21. Ládán fiainak, a Ládántól származó Gerson fiainak, a gersonita Ládán családjainak a családfõi: Jehiel.

22. Jehiel fiai, Szetam és a testvére, Joel ügyeltek az Isten házának kincseire.

23. Az amramiták, jicchariták, hebroniták és uzieliták közül:

24. Sebuel, Mózes fiának, Gersonnak a fia volt a kincsek fõfelügyelõje.

25. Testvérétõl, Eliezertõl Rechabjahu, az õ fia Jesajahu, ennek a fia, Joram, ennek a fia, Zichri, ennek a fia, Selomit.

26. Ez a Selomit és testvérei õrizték a fogadalmi ajándékokat, amelyeket Dávid király és a családfõk felajánlottak mint az ezres, százas és más csoportok elöljárói.

27. A hadjáratokból, illetõleg a hadizsákmányból ajánlották fel, hogy Isten házát gazdagítsák.

28. Mindent, amit Sámuel, a látóember, Saul, Kis fia, Ábner, Ner fia és Joáb, Ceruja fia felajánlott, és általában minden adomány Selomitnak és testvéreinek õrizetére volt bízva.

29. A jicchariták közül Kenánjahut és fiait külsõ szolgálatra rendelték Izraelben mint írnokokat és bírákat.

30. A hebroniták közül Hasabjahut és testvéreit - ezerhétszáz vitéz férfit - arra rendeltek, hogy a Jordántól nyugatra az Úr minden ügyében és a király szolgálatában Izraelre felügyeljenek.

31. A hebronitákhoz tartozott: Jerija, a fõ. Dávid uralkodásának 40. évében megszámlálták a hebronita családok rokonságát, és a gileádi Jázerben vitéz férfiakat találtak közöttük.

32. Dávid király kinevezett kétezerhétszáz bátor férfit - Jerija testvérei közül valókat és családfõket - a rubeniták, a gáditák és Manassze fél törzse fölé felügyelõnek a vallás és a király dolgaiban.

1. (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.)

2. Bíztam, az Úrban bizakodtam, s õ lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat.

3. Kiszabadított a sírgödörbõl, ki az iszapból és mocsárból. Sziklára állította lábamat, és megszilárdította léptemet.

4. Ajkamra új éneket adott, Istenünk magasztalására. Sokan látják majd és megremegnek, s eltelnek az Úr iránt bizalommal.

5. Boldog az ember, aki reményét az Úrba veti, aki a bálványok szolgáit nem követi, sem azokat, akik csalfa ámításnak élnek.

6. Mennyi csodát tettél, Uram, és Istenem, a rólunk való gondban hozzád senki nem mérhetõ! ha elmondani vagy hirdetni próbálnám, felsorolni sem gyõzném.

7. Te nem kívánsz véres vagy ételáldozatot, de megnyitottad fülem a hallásra. Nem követelsz égõ- és engesztelõ áldozatot,

8. így szólok hát hozzád: Lásd, itt vagyok! A könyvtekercsben rólam írták,

9. hogy teljesítsem akaratod. Parancsod, Istenem, örömmel tölti el szívemet.

10. Az Úr igazságát hirdetem a nagy közösségben. Nézd, ajkam nem hallgatott, Uram, te ezt tudod.

11. Nem rejtettem el szívembe igaz tetteidet, magasztaltam hûségedet és segítségedet. Kegyelmedrõl nem hallgattam, a nagy közösség elõtt hûségedet nem titkoltam.

12. Ne tagadd meg tõlem, Uram, irgalmadat, kegyelmed és hûséged mindig oltalmazzon!

13. Tömérdek nyomorúság fojtogat, tenger bûnöm elborított, már nem is látok. Több van belõlük, mint fejemen a haj, és erõm is cserbenhagyott.

14. Irgalmadban ments meg, Uram, Uram, siess segítségemre!

15. Piruljanak és szégyenkezzenek, akik életemre törnek, hogy tönkretegyenek. Szégyent vallva hátráljanak, akik örülnek bajomnak.

16. Dermedjenek kõvé szégyenükben, akik gúnyolnak: "Jól van így!"

17. Ujjongjanak és örüljenek benned mind, akik hûségesen keresnek, és hirdessék mindig: Hatalmas az Úr! Mind, akik várják üdvösségedet.

18. De én nyomorult és szegény vagyok. Uram, siess segítségemre! Te vagy gyámolom és szabadítóm, ne késlekedj tovább, Istenem!