1 Halljátok, szigetek, és figyeljetek, távoli népek! Az Úr hívott meg, mielõtt még születtem; anyám méhétõl fogva a nevemen szólított.
2 Számat éles kardhoz tette hasonlóvá, s kezének árnyékában rejtegetett. Mint a hegyes nyíl, olyanná tett, és a tegzébe rejtett.
3 S így szólt hozzám: "A szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsõülni!"
4 De én azt gondoltam: "Hiába fáradtam, haszontalanul tékozoltam erõmet." Ám igaz ügyem az Úr elõtt van, és jutalmam Istenemnél.
5 És most ezt mondja az Úr, aki már anyám méhétõl fogva szolgájává tett, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izraelt köréje gyûjtsem: Becses vagyok az Úr szemében, és Istenem az erõm.
6 "Kevés az, hogy szolgám légy, s fölemeld Jákob törzseit, és visszatérítsd Izrael maradékát. Nézd, a nemzetek világosságává tettelek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig."
7 Ezt mondja az Úr, Izrael Megváltója és Szentje, annak, akinek életét megvetették, akit a nemzetek megutáltak, a kényurak szolgájának: Királyok állnak majd fel, ha meglátnak, és fejedelmek borulnak le, az Úr miatt, aki hûséges, Izrael Szentje miatt, aki kiválasztott.
8 Ezt mondja az Úr: A kegyelem idején meghallgatlak, és az üdvösség napján megsegítelek. Én teremtettelek, és én teszlek meg a nép szövetségesévé. Helyreállítom az országot, és kiosztom a pusztává lett örökséget.
9 A foglyokhoz így szólok: "Gyertek ki!" A sötétben ülõkhöz meg: "Gyertek a napvilágra!" Minden út mentén legelhetnek majd, és minden halmon legelõt találnak.
10 Nem éheznek és nem szomjaznak, forró szél nem éri, s nap sem égeti õket. Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti, s a vizek forrásaihoz tereli õket.
11 Minden hegyet úttá teszek nekik, és feltöltöm az ösvényeket.
12 Nézzétek, ezek messze távolból jönnek, azok északról és nyugatról, amazok meg Szinim földjérõl.
13 Zengjetek dicséretet, egek, és ujjongj, te föld! Hegyek, daloljatok örömötökben! Mert az Úr megvigasztalja népét, és megkönyörül szegényein.
14 Így panaszkodott Sion: "Elhagyott az Úr! Megfeledkezett rólam!"
15 De megfeledkezhet-e csecsemõjérõl az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétõl? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad.
16 Nézd, a tenyeremre rajzoltalak; falaid szemem elõtt vannak szüntelen.
17 Sietve jönnek, akik fölépítenek, s akik leromboltak és kifosztottak, azok elmennek.
18 Hordozd körül tekintetedet és lásd: Egybegyûlnek mindnyájan és idejönnek, hozzád. Amint igaz, hogy élek - mondja az Úr -, mint ékszert, úgy viseled majd õket; és ahogy fölékesítik a menyasszonyt, úgy övezed körül magad velük.
19 Mert elpusztított vidékeid és romjaid, és az egész pusztává lett ország szûkek lesznek lakóidnak, mivel akik elpusztítottak, már messze vannak.
20 Azt mondják majd fiaid, akiket már elveszettnek hittél: "Szûk nekem itt ez a hely! Adj nagyobb teret, ahol lakhassak!"
21 Te pedig azt gondolod majd magadban: "Ki szülte nekem õket? Hiszen én meddõ voltam és gyermektelen. Ki nevelte föl õket? Elhagyatott, magamra maradt voltam: Honnan származnak hát ezek?"
22 Ezt mondja Isten, az Úr: Nézd, csak jelt adok kezemmel a népeknek és intek zászlómmal a nemzeteknek. Erre ölükben hozzák vissza fiaidat, lányaidat meg a vállukon hozzák.
23 Királyok táplálnak majd, és királynék lesznek a dajkáid. Földre borulva hódolnak elõtted, s a lábad porát nyalják. Akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Úr, és hogy akik bennem bíznak, nem vallanak szégyent.
24 El lehet-e venni a zsákmányt az erõstõl, és megszabadulhat-e a fogoly a vitéz harcostól?
25 Igen! Mert az Úr mondja: Az erõstõl megszabadulnak a foglyok, és a vitéz harcostól elveszik a zsákmányt. Magam szállok harcba azokkal, akik ellened harcolnak, és én mentem meg a gyermekeidet.
26 Ellenségeidet megetetem a saját húsukkal; úgy megittasodnak a saját vérüktõl, mint az új bortól. Akkor mindenki megtudja majd, hogy én, az Úr vagyok a te Szabadítód, és a te Megváltód, Jákob erõse.
Versículos relacionados com Izajás könyve, 49:
Az Ézsaiás 49 egy olyan fejezet, amely az Úr szolgájáról beszél, amelyet Isten anyja méhéből hívnak, hogy a nemzetek üdvösségének eszközévé váljon. A fejezet remény üzenetet mutat be Izrael száműzetõi számára, megígérve nekik, hogy Isten visszaállítja földjét és visszahozza szétszórt embereit. Ezenkívül a fejezet kiemeli a szolga küldetését, hogy minden ember számára üdvösséget hozzon, ideértve az Izraelen kívüli személyeket is.
Zsoltár 139:13-14: "Mert megalapoztad a belső teremet, az anyámba szövöttél. Dicsérlek, mert külön és csodálatos módon tettél. A munkád csodálatos! Ez a vers rávilágít arra az elképzelésre, hogy Istennek van egy terve minden ember számára attól a pillanattól kezdve, amikor anyjuk méhében alakultak, amely az Ézsaiás 49 -ben központi téma.
Lukács 2:30-32: "Mert a szemem már látta az üdvösségedet, amelyet minden nép előtt elkészítettél: Fény a pogányok kinyilatkoztatására és az emberek Izrael dicsőségére." Ez a vers kiemeli az Úr szolgájának küldetését, amelynek célja minden ember, beleértve a pogányokat is, az üdvösséget, ahogyan azt az Ézsaiás 49 -ben hangsúlyozzák.
János 3:16: "Mert Isten annyira szerette a világot, hogy az egyetlen született Fiának adta, hogy mindenki, aki hisz benne, nem veszi el, hanem örök élete." Ez a vers arról szól, hogy Isten iránti szeretet minden ember iránti szeretetéről és az üdvösséghez való vágyáról szól, ami fontos téma az Ézsaiás 49 -ben.
Efézus 2:12-13: "Ne feledje, hogy akkoriban Krisztus nélkül voltál, elválasztva Izrael közösségétől, külföldiekként az ígéret szövetségeivel, reménytelen és Isten nélkül a világon. De most, Jézus Krisztusban, te, te, te , amelyek korábban voltak, Krisztus vérén keresztül közelítették meg. " Ez a vers a Krisztus minden emberének egyesüléséről szól, amely az Ézsaiás 49 -ben központi téma.
ApCsel 13:47: "Mert így az Úr parancsolt nekünk: Világosnak tartom a pogányok számára, hogy az üdvösséget a föld végére veheti." Ez a vers kiemeli az Úr szolgájának küldetését, hogy minden ember számára üdvösséget hozzon, nem csak Izraelben, amely fontos téma az Ézsaiás 49 -ben.
Poglavlja: