São Marcos, 2

1. Alguns dias depois, Jesus entrou novamente em Cafarnaum e souberam que ele estava em casa.*

1. Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van,

2. Reuniu-se uma tal multidão, que não podiam encontrar lugar nem mesmo junto à porta. E ele os ins­truía.

2. annyian összejöttek, hogy még az ajtó elõtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét.

3. Trouxeram-lhe um paralítico, carregado por quatro homens.

3. Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték.

4. Como não pudessem apresentar-lho por causa da multidão, descobriram o teto por cima do lugar onde Jesus se achava e, por uma abertura, desceram o leito em que jazia o paralítico.*

4. Mivel a tömegbõl nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetõt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt.

5. Jesus, vendo-lhes a fé, disse ao paralítico: “Filho, perdoados te são os pecados”.

5. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: "Fiam, bûneid bocsánatot nyertek."

6. Ora, estavam ali sentados alguns escribas, que diziam uns aos outros:

6. Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban:

7. “Como pode este homem falar assim? Ele blasfema. Quem pode per­doar pecados senão Deus?”.

7. "Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bûnt más, mint az Isten?"

8. Mas Jesus, penetrando logo com seu espírito nos seus íntimos pensamentos, disse-lhes: “Por que pensais isto nos vossos corações?

8. Jézus lelkében belelátott gondolataikba. "Miért gondoltok ilyeneket magatokban? - kérdezte. -

9. Que é mais fácil dizer ao paralítico: ‘Os pecados te são perdoados’ ou dizer: ‘Levanta-te, toma o teu leito e anda?’.

9. Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bûneid bocsánatot nyertek - vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj?

10. Ora, para que conheçais o poder concedido ao Filho do Homem sobre a terra (disse ao paralítico),

10. Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bûnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához:

11. eu te ordeno: levanta-te, toma o teu leito e vai para casa”.

11. "Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!"

12. No mesmo instante, ele se levantou e, tomando o leito, foi-se embora à vista de todos. A multidão inteira encheu-se de profunda admiração e puseram-se a louvar a Deus, dizendo: “Nunca vimos coisa semelhante”. (= Mt 9,9-17 = Lc 5,27-39)

12. Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsõítették az Istent, s mondták: "Ilyet még nem láttunk soha."

13. Jesus saiu de novo para perto do mar e toda a multidão foi ter com ele, e ele os ensinava.*

13. Megint kiment a tó partjára. Az egész sokaság hozzá ment, õ pedig tanította õket.

14. Quando ia passando, viu Levi, filho de Alfeu, sentado no posto da arrecadação e disse-lhe: “Segue-me”. E Levi, levantando-se, seguiu-o.*

14. Ahogy a vámnál elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. Így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az felállt és követte.

15. Em seguida, pôs-se à mesa na sua casa e muitos cobradores de impostos e pecadores tomaram lugar com ele e seus discípulos; com efeito, eram numerosos os que o seguiam.

15. Lévi házában asztalhoz telepedett. Sok vámos és bûnös is ott ült együtt Jézussal és tanítványaival az asztalnál. Sokan voltak. Követték õt

16. Os escribas, do partido dos fariseus, vendo-o comer com as pessoas de má vida e publicanos, diziam aos seus discípulos: “Ele come com os publicanos e com gente de má vida?”.

16. a farizeusok közül való írástudók is, és amikor látták, hogy bûnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: "Miért eszik és iszik együtt a vámosokkal és a bûnösökkel?"

17. Ouvindo-os, Jesus replicou: “Os sãos não precisam de médico, mas os enfermos; não vim chamar os jus­tos, mas os pecadores”.

17. Jézus meghallotta és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bûnösöket."

18. Ora, os discípulos de João e os fariseus jejuavam. Por isso, foram-lhe perguntar: “Por que jejuam os discípulos de João e os dos fariseus, mas os teus discípulos não jejuam?”.

18. János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért akadtak, akik odamentek hozzá és megkérdezték: "Miért van az, hogy János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?"

19. Jesus respondeu-lhes: “Podem porventura jejuar os convidados das núpcias, enquanto está com eles o esposo? Enquanto têm consigo o esposo, não lhes é possível jejuar.

19. Jézus így válaszolt: "Böjtölhet a násznép, míg vele a võlegény? Amíg velük a võlegény, nem böjtölhetnek.

20. Dias virão, porém, em que o esposo lhes será tirado, e então jejuarão.

20. De eljön az idõ, amikor kiragadják körükbõl a võlegényt, akkor majd böjtölnek.

21. Ninguém prega retalho de pano novo em roupa velha; do contrário, o remendo arranca novo pedaço da veste usada e torna-se pior o rasgão.

21. Senki sem varr régi ruhára új szövetbõl foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit és a szakadás még nagyobb lesz.

22. E ninguém põe vinho novo em odres velhos; se o fizer, o vinho os arrebentará e se perderá juntamente com os odres; mas para vinho novo, odres novos”.* (= Mt 12,1-8 = Lc 6,1-5)

22. És senki sem tölti az új bort régi tömlõbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlõt, és a bor is, a tömlõ is tönkremegy. Az új bor új tömlõbe való."

23. Num dia de sábado, o Senhor caminhava pelos campos e seus discípulos, andando, começaram a colher espigas.

23. Egy szombaton vetésen vitt keresztül az útja. Tanítványai útközben tépdesték a kalászt.

24. Os fariseus observaram-lhe: “Vede! Por que fazem eles no sábado o que não é permitido?”. Jesus respondeu-lhes:

24. Erre a farizeusok megszólították: "Nézd, olyat tesznek szombaton, amilyet nem szabad!"

25. “Nunca lestes o que fez Davi, quando se achou em necessidade e teve fome, ele e os seus companheiros?

25. De õ megfelelt nekik: "Sose olvastátok, mit csinált Dávid, amikor ínséget szenvedett, és társaival együtt éhezett?

26. Ele entrou na casa de Deus, sendo Abiatar príncipe dos sacerdotes, e comeu os pães da proposição, dos quais só aos sacerdotes era permitido comer, e os deu aos seus compa­nheiros”.*

26. Abjatár fõpap idejében bement az Isten házába, és megette a szent kenyereket, amelyeket csak a papoknak volt szabad megenniük, s adott a társainak is."

27. E dizia-lhes: “O sábado foi feito para o homem, e não o homem para o sábado;

27. Aztán ezt mondta nekik: "A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.

28. e, para dizer tudo, o Filho do Homem é senhor também do sábado”. (= Mt 12,9-21 = Lc 6,6-11)

28. Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is."