Eclesiastes, 7

1. Boa fama vale mais que um bom perfume; mais vale o dia da morte que o dia do nascimento.

1. Jobb a jó név, mint a jó olaj, és a halál napja, mint a születés napja.

2. Melhor é visitar a casa onde há luto do que a casa onde há banquete. Porque ali está o fim de todo homem, e os vivos nele refletem.

2. Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint ahol mulatnak, mert minden embernek ez a vége, s aki él, itt elgondolkodik.

3. Tristeza vale mais do que riso, porque a tristeza do semblante é boa para o coração.

3. Jobb a szomorúság, mint a nevetés, ha komoly az arc, rendben a szív.

4. O coração do sábio está na casa em luto; o coração do insensato está na casa da alegria.

4. A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában.

5. É melhor ouvir a reprimenda do sábio do que a canção do tolo,

5. Jobb a bölcsek feddését hallgatni, mint a balgák dicshimnuszára figyelni.

6. porque qual o crepitar dos espinhos na caldeira, tal é o riso do insensato. E isso é também fugalidade.

6. Mert olyan a balga nevetése, mint az égõ tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság!

7. A opressão torna o sábio insensato, e o suborno corrompe o coração.

7. Mert a nevetés bolonddá teszi a bölcset, és az öröm megrontja a szívet.

8. Mais vale o fim de uma coisa do que seu começo. Um espírito paciente vale mais do que um espírito orgulhoso.

8. Jobb a dolognak a vége az elejénél; jobb a béketûrõ, mint a kevély.

9. Não cedas prontamente ao espírito de irritação, porque é no coração do insensato que reside a irritação.

9. Ne siess a bosszankodással, mert a bosszúság a balgák bensejében fészkel.

10. Não digas: “Por que os dias de outrora eram melhores do que estes de agora?”. Porque não é a sabedoria que te inspira esta pergunta.

10. Ne mondd: Miért van az, hogy a régi idõk jobban voltak, mint a mostaniak? Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel.

11. A sabedoria é tão boa como uma herança, e é de proveito aos que veem o sol.

11. Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot.

12. A sabedoria protege, assim como o dinheiro protege. A vantagem do saber consiste em que a sabedoria dá vida a quem a possui.

12. Mert akit óv a bölcsesség, azt óvja a pénz is, s mint a tudás külön hasznát, a bölcsesség az életet is biztosítja azoknak, akiknek a birtokában van.

13. Considera a obra de Deus: Quem poderá endireitar o que ele fez curvo?

13. Nézd az Isten mûvét: ki tudja kiegyenesíteni, amit õ görbévé tett?

14. No dia da felicidade, sê alegre. No dia da desgraça, pensa: porque Deus fez um e outro, de tal modo que o homem não descubra o futuro.*

14. Jó napon érezd jól magadat, rossz napon meg lásd be, hogy Isten ezt is jól alkotta, akár csak azt, hogy ne találjon az ember maga mögött semmit.

15. No decurso de minha vã existência, vi tudo isso: há o justo que morre perma­necendo justo e o ímpio que dura apesar de sua malícia.

15. Mindent láttam hiábavaló napjaimban: vannak igazak, akik bár igazak, elpusztulnak, és vannak gonoszok, akik gonoszságuk ellenére is sokáig élnek.

16. Não sejas justo excessivamente, nem sábio além da medida. Por que te arruinarias a ti mesmo?

16. Ne légy túlságosan igaz, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek! Mire való gyötörnöd magad?

17. Não sejas excessivamente mau e não sejas insensato. Por que haverias de morrer antes de tua hora?

17. Ne légy szerfölött gonosz, és ne légy esztelen! Mire való volna idõnap elõtt meghalni?

18. É bom que guardes isto, e que não negligencies aquilo, porque aquele que teme a Deus realizará uma e outra coisa.

18. Jó az, ha az egyiket szilárdan tartod, de a másikat sem engeded kicsúszni a kezedbõl. Igen, aki Istent féli, mind a kettõt végbeviszi.

19. A sabedoria dá ao sábio mais força do que dez chefes de guerra reunidos numa cidade.

19. A bölcsesség nagyobb erõt ad a bölcsnek, mint amennyi (az ereje) tíz hatalmasnak a városban.

20. Não há homem justo sobre a terra, que faça o bem sem jamais pecar.

20. Nincs a földön olyan igaz ember, aki csak jót tenne és sohasem vétkeznék.

21. Não prestes atenção em todas as palavras que se dizem, para que não ouças dizer que teu servo fala mal de ti,

21. Ne figyelj minden szóra, amit kimondanak, mert különben meghallod, hogy átkoz a szolgád.

22. porque teu coração bem sabe que tu mesmo, muitas vezes, falaste mal dos outros.

22. Mert hisz - ezt magad is tudod - te is sokszor átkoztál másokat.

23. Tudo isso perscrutei com sabedoria. Eu disse comigo mesmo: “Eu quero ser sábio”. Mas a sabedoria está longe de mim.

23. Ezt mind kipróbáltam, a bölcsességet szem elõtt tartva. Így szóltam magamban: "Szeretnék szert tenni a bölcsességre!" De távol maradt tõlem.

24. Aquilo que acontece está longínquo, profundo, profundo: quem poderá sondá-lo?

24. Ami van, messze van, és mélységes mélyen! Ki tudja megtalálni?

25. Apliquei-me de todo o coração a perscrutar, a sondar a sabedoria e a razão das coisas, a reconhecer que a maldade é uma loucura e a falta de razão uma demência.*

25. Aztán azon fáradoztam, hogy megismerjem, kifürkésszem és felkutassam a bölcsességet és a jutalmat, hogy felismerjem, mekkora balgaság a gonoszság és mekkora õrültség a balgaság.

26. Eu também descobri que a mulher é coisa mais amarga que a morte, porque ela é um laço, seu coração é uma rede, suas mãos são cadeias. Aquele que é agradável a Deus dela se livrará, mas o pecador será sua presa.

26. S úgy találtam, hogy a halálnál is keserûbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek. Aki Istennek tetszik, az megmenekül tõle, de a bûnöst megfogja.

27. Eis o que encontrei, diz o Eclesiastes, examinando uma coisa com outra, para chegar à razão.

27. Nos, ezt találtam, mondja a prédikátor, amikor mindent számba vettem.

28. Eis o que procuro continuamente sem descobrir: encontrei um só homem entre mil, mas nenhuma mulher entre todas.*

28. Ezen túl is kutattam még, de nem találtam semmit. Ezer között találtam egy férfit jónak, de asszonyt az összes között sem találtam.

29. Somente descobri isto: Deus fez o homem reto, mas é ele quem procura os extravios.*

29. Lásd, csak ezt találtam: Isten az embert igaznak teremtette, de sokféle mesterkedésbe ártja magát.