1 Ismertetjük veletek, testvérek, Isten kegyelmét, amellyel elárasztotta Macedónia egyházait.
2 A nehézségek és a súlyos megpróbáltatások ellenére túláradó örömükbõl és nyomasztó szegénységükbõl bõséges adakozás fakadt.
3 Tanúskodom mellettük, hogy erejükhöz mérten, sõt erejükön felül is önként adakoztak.
4 Kérve-kérték tõlünk a kegyet, hogy részt vehessenek a szentek megsegítésében.
5 Minden reményünket felülmúlva, szinte magukat adták oda, elsõsorban az Úrnak, azután Isten akaratából nekünk.
6 Ezért arra kértük Tituszt, hogy amint elkezdte, fejezze is be nálatok a jótékonyság mûvét.
7 Ti mindenben kitûntök: a hitben, a szóban, a tudásban, minden buzgólkodásban és az irántunk táplált szeretetben; tûnjetek ki tehát a jótékonykodásban is.
8 Nem parancsként mondom, hanem mások buzgóságára hivatkozva szeretetetek õszinteségét akarom kipróbálni.
9 Hiszen ismeritek Urunk, Jézus Krisztus jótékonyságát. Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok.
10 Erre nézve tanácsot adok nektek, mert javatokra válik. Tavaly óta nemcsak hogy megkezdtétek a gyûjtést, hanem õszinte szándékotokat is megmutattátok.
11 Most hát gyakorlatban is hajtsátok végre, hogy a készséges akarat tehetségetekhez mérten tetté váljon.
12 Ha az akarat készséges, aszerint tetszik (az Istennek), amije van, nem aszerint, amije nincs.
13 Nem azért kell gyûjteni, hogy mások megszabaduljanak a szükségtõl, ti meg bajba jussatok, hanem az egyenlõségért.
14 Most az õ szükségüket a ti bõségetek enyhíti, hogy majd az õ bõségük nektek szolgáljon szükségetekben segítségül, s így (a javak) kiegyenlítõdjenek.
15 Az Írásban is az áll: "Aki sokat gyûjtött, nem bõvelkedett, aki meg keveset, nem szûkölködött."
16 Hála legyen Istennek, aki Titusz szívét hasonló buzgóságra hangolta irántatok!
17 Engedett felszólításomnak, sõt mivel buzgósága még nagyobb volt, önszántából utazott hozzátok.
18 Vele küldjük azt a testvért is, akit az evangélium hirdetéséért minden egyházban dicsérnek.
19 De nemcsak dicsérik, hanem az egyházak kísérõnkül is rendelték a jótékonyság megszervezésében, amelyet az Úr dicsõségére saját akaratunkból vállaltunk.
20 El akartuk kerülni, hogy valaki megrágalmazzon a gondunkra bízott bõséges adomány miatt.
21 A becsületre ugyanis vigyázunk nemcsak Isten, hanem az emberek elõtt is.
22 Velük küldtük még azt a testvérünket is, akinek buzgóságát sokféle dologban gyakran kipróbáltuk, s aki most irántatok való bizalma folytán még buzgóbb.
23 Ami Tituszt illeti, õ kísérõm, nálatok pedig munkatársam; ami a testvéreket illeti, õk az egyházak küldöttei, Krisztus dicsõsége.
24 Tanúsítsatok szeretetet irántuk, és bizonyítsátok be az egyházak színe elõtt, hogy a veletek való dicsekvésem nem alaptalan.
Versículos relacionados com Korintusiaknak írt II. levél, 8:
2 Korinthus 8 foglalkozik a pénzgyűjtéssel, amelyet Pál szervezett a szegény keresztények segítésére Jeruzsálemben. Arra bátorítja a korinthusokat, hogy járuljanak hozzá a nagylelkűséghez, és idézik a macedónok példáját, akik, bár szegények voltak, önként adtak és azon túl, amit csak tudtak. Az alábbiakban öt vers található a fejezetben szereplő témákkal kapcsolatban:
1 Korinthusok 16:2 - "A hét első napján mindannyian félreteszik azt, amit összegyűjthetnek a jóléted szerint, hogy a gyűjtemények ne készüljenek, amikor megérkezem." Ez a vers azt mutatja, hogy a rászoruló testvérek támogatására szolgáló pénzgyűjtés Pál idején a keresztények körében gyakori gyakorlat volt.
Lukács 21:1-4 - "És látta, hogy a gazdagok elindítják ajánlatait a kincs bárkába; és egy szegény özvegyet is látott, hogy két kis érmét dobjon oda; és azt mondta: Terde, azt mondom neked Minden, mint mindenki, a szegény özvegy. " Ez a vers szemlélteti a nagylelkűséggel és az áldozatokkal való adás fogalmát, még akkor is, ha az érték kicsi.
Példabeszédek 11:24-25- ", amelyhez liberálisan elterjed, még mindig hozzáadódik; és amelyhez több, mint pusztán, tiszta veszteségben lesz. A kedves lélek hizlalódik; itatott." Ez a vers kiemeli az áldást, amely nagylelkűen jár.
2 Korinthus 9:6-7 - "De ezt mondom: hogy az, ami kicsi, kevés is, akkor is meg fog élni; és mi a bőségben, az Abriffer -ben. Isten szereti azt, ami örömmel ad. " Ez a vers megerősíti azt az elképzelést, amelyet örömmel és kényszer nélkül kell adnunk.
1 János 3:17 - "De akinek megvan a világ, és a testvére rászorulása, és bezárja a szívét, hogy van benne Isten szerelme?" Ez a vers kiemeli a rászoruló testvérek segítésének fontosságát, és megmutatja, hogy ez igazolja Isten bennünk való szeretetét.
Chapitres: