Jeremias, 12

1. Sois sumamente justo, Senhor, para que eu entre em disputa convosco. Entretanto, em espírito de justiça, desejaria falar-vos. Por que alcançam bom êxito os maus em tudo quanto empreendem? E por que razão vivem felizes os pérfidos?

1. Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hûtlenek?

2. Vós os plantastes, e eles criam raízes, crescem e frutificam. Permaneceis em seus lábios; longe, porém, dos corações.

2. Elülteted õket, s õk gyökeret vernek, felnõnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktõl.

3. Mas vós, Senhor, me conheceis e me vedes, e sondais os sentimentos do meu coração a vosso respeito. Arreba­tai-os, quais carneiros para a matança, e consagrai-os em vista ao massacre.*

3. Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki õket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg õket az öldöklés napjára!

4. Até quando permanecerá a terra em luto, e há de secar a erva dos campos? Por causa da maldade dos homens que nela habitam, animais e pássaros perecem, por haverem dito: “Não verá o Senhor o nosso fim”.

4. [Meddig gyászoljon még a föld, és meddig száradjon a fû az útszélen? Még a barom és a madár is elpusztul a rajta lakók gonoszsága miatt.] Mert azt mondják: "Isten nem látja viselkedésünket."

5. “Se te afadigas em correr com os que andam a pé, como poderás lutar com os que vão a cavalo? Se não te sentes em segurança senão em terra tranquila, que farás na selva do Jordão?*

5. Ha gyalogosokkal futva elfáradsz, hogyan versenyezhetsz majd a lovakkal? És ha nem vagy biztonságban a békés földön, mit csinálsz majd a Jordán sûrûjében?

6. Teus próprios irmãos e tua família são traidores, mesmo quando em altas vozes te chamam. Não creias neles, mesmo que te dirijam palavras amigas”.

6. "Bizony, még a testvéreid és a saját rokonaid is álnokok; a hátad mögött õk is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád."

7. Deixei minha família, abandonei minha herança, e releguei a mãos inimigas o que de mais caro possuía o meu coração.

7. Elhagytam házamat, lemondtam örökrészemrõl. Ellenségei kezére juttattam, amit egykor annyira szerettem.

8. Meu povo foi para mim qual leão na floresta, a rugir contra mim: eis por que o tenho em aversão.

8. Mert olyan lett hozzám örökségem, mint az oroszlán az erdõben: vadul ordít ellenem. Ezért hát meggyûlöltem.

9. Será minha herança qual abutre matizado cercado de aves de rapina? Vamos! Reuni todos os animais selvagens, e conduzi-os à carniça!*

9. Vajon szép tollazatú madár az én örökségem, hogy a madarak mindenfelõl köré gyülekeznek? Rajta! Gyûljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok!

10. Pastores, em grande número, destruíram minha vinha, e pisaram minhas terras, transformando em horrível deserto minha encantadora propriedade.

10. Sok pásztor pusztította szõlõmet, és taposta osztályrészemet. Kietlen pusztasággá tették gyönyörû birtokomat.

11. Tornaram-na uma solidão e apresentaram-na a meus olhos enlutada e devastada. Desolada ficou toda a terra, pois que ninguém mais a toma a peito.

11. Gyászba borították, feldúlták; összetiporva hever színem elõtt. Teljesen elpusztult az egész ország, és nincs, aki bánkódnék miatta.

12. De todos os cantos do deserto surgem os devastadores. A espada do Senhor dizima a terra inteira, e para ninguém haverá salvação.

12. A puszta minden kopár dombja felõl pusztítók érkeztek; [mert az Úr kardja emésztõ kard]. Az ország egyik szélétõl a másikig nincs békessége egyetlen élõnek sem.

13. Semearam trigo, e só colheram espinhos, fatigando-se inutilmente. Foi-lhes decepcionante a colheita, por causa da grande cólera do Senhor.

13. Ha búzát vetnek, tövist aratnak; fáradnak, mégsem boldogulnak. Szégyent vallanak aratáskor az Úr rettenetes haragja miatt.

14. Eis o que diz o Senhor contra todos os meus maus vizinhos que usurpam a herança que eu dera a meu povo de Israel: “Vou arrancá-los de suas terras, e do meio deles apartar a tribo de Judá.

14. Ezt mondja az Úr: Ami gonosz szomszédaimat illeti, akik kinyújtották kezüket örökrészemre, amelyet népemnek, Izraelnek juttattam, ezt teszem velük: Kitépem õket földjükbõl. [De kitépem Júda házát is a kezükbõl.]

15. Quando os houver, porém, arrancado, eu me apiedarei deles novamente e os reconduzirei cada um à sua herança, cada um à sua terra.

15. Ám aztán, hogy kitéptem õket, megkönyörülök rajtuk, és visszavezetem õket, mindegyiket a maga örökrészébe, a maga országába.

16. Se aprenderem a seguir os caminhos prescritos ao meu povo, e a jurar em meu nome: “Pela vida de Deus!”, tal como ensinaram meu povo a jurar por Baal, então terão direito de cidadania no meio do meu povo.

16. És ha gondjuk lesz rá, hogy megtanulják népem útjait, és az én nevemre esküsznek, ilyen módon: "Amint igaz, hogy az Úr él", úgy, ahogy a népem megtanult tõlük Baalra esküdni, akkor helyük lesz majd az én népem között.

17. Se, porém, não me escutarem, desarraigarei essa gente e a exterminarei” – oráculo do Senhor.*

17. De ha valamelyik nemzet nem hallgat rám, kitépem gyökerestül, és elpusztítom - mondja az Úr.