I Samuel, 20
1. Partiu Davi de Naiot, perto de Ramá, e veio ter com Jônatas. Disse-lhe: “Que fiz eu? Qual é o meu crime e que mal fiz ao teu pai, para que ele queira matar-me?”.
1. Dávid elmenekült Rámából, a próféták házából, s miután hazatért, így szólt Jonatánhoz: "Mit tettem? Mit követtem el s mit vétettem atyád ellen, hogy az életemre tör?"
2. “Não – respondeu Jônatas –, tu não morrerás! Meu pai não faz coisa alguma, grande ou pequena, sem me dizer. Por que me ocultaria isso? Não é possível!”
2. "Ne gondolj ilyesmire - válaszolta -, nem fogsz meghalni! Nézd, atyám nem fog addig bele semmibe, se jelentõs, se jelentéktelen dologba, míg nekem el nem mondja. Miért titkolná hát el éppen ezt? Az lehetetlenség!"
3. Mas Davi insistiu com juramento: “Teu pai bem sabe que eu te sou simpático e por isso deve ter pensado: ‘Jônatas não o saiba para que não se entristeça demasiado’. Por Deus e pela tua vida, há apenas um passo entre mim e a morte!”.
3. Dávid azonban megesküdött rá: "Atyád jól tudja, hogy kedvelsz, azért így gondolkodik magában: Ezt nem kell Jonatánnak megtudnia, nehogy sajnálkozzék miatta. De amint igaz, hogy az Úr él és te élsz, csak egy lépés választ el a haláltól."
4. Jônatas perguntou a Davi: “Que queres que eu faça por ti?”.
4. Jonatán ezt felelte Dávidnak: "Megteszem, amire kérsz."
5. “Amanhã – disse Davi – é lua nova e eu deveria jantar à mesa do rei. Deixa-me partir para me ocultar no campo até a tarde do terceiro dia.
5. Erre Dávid azt mondta: "Nézd, holnap újhold ünnepe lesz, s asztalhoz kellene ülnöm a királlyal. De hagyd, hadd menjek el, s hadd rejtõzzem el estig kinn a határban.
6. Se teu pai notar minha ausência, podes dizer-lhe que te pedi licença para ir até Belém, minha cidade natal, onde toda a minha família oferece um sacrifício anual.
6. Ha aztán atyád észreveszi, hogy nem vagyok ott, mondd azt neki, hogy Dávid engedélyt kért tõlem, hogy szülõvárosába, Betlehembe mehessen, mert ott tartja meg az egész család az évi áldozati lakomát.
7. Se ele disser que está bem, o teu servo nada terá a temer; mas se ele, ao contrário, se irritar, fica sabendo que ele decretou a minha perda.
7. Ha erre azt feleli: rendben van, akkor nem fenyegeti szolgádat semmi veszély. De ha haragra lobban, akkor tudd meg, hogy elhatározta vesztemet.
8. Mostra-te amigo para com teu servo, pois que fizeste um pacto comigo em nome do Senhor. Se eu tenho alguma culpa, mata-me tu mesmo; por que fazer-me comparecer diante de teu pai?”
8. Akkor tégy meg szolgádnak egy szívességet, hisz barátságot kötöttél vele az Úr nevében. Ha vétettem, ölj meg magad, miért szolgáltatnál ki atyádnak?"
9. Jônatas disse-lhe: “Longe de ti tal coisa! Se eu souber que de fato meu pai resolveu perder-te, juro que te avisarei”.
9. "Ne is gondolj rá! - válaszolta Jonatán. - Ha megtudom, hogy a vesztedre tör, miért ne adnám tudtodra?"
10. “Mas quem me informará – perguntou Davi – se teu pai te responder duramente?”
10. Erre Dávid megkérdezte Jonatántól: "De ki mondja meg nekem, ha atyád kemény választ ad?"
11. “Vamos ao campo” – disse-lhe Jônatas. E foram ambos ao campo.
11. Jonatán így szólt Dávidhoz: "Gyere, menjünk ki mind a ketten a határba." Ki is mentek mind a ketten a határba.
12. Então Jônatas falou: “Por Javé, Deus de Israel! Amanhã ou depois de amanhã sondarei meu pai. Se tudo for favorável a ti e eu não te avisar,
12. Aztán ezt mondta Jonatán Dávidnak: "Az Úr, Izrael Istene a tanú, hogy holnap ebben az idõben kifaggatom atyámat. Ha aztán rendben lesz Dávid ügye s nem küldök senkit, hogy tudtodra adja,
13. então o Senhor me trate com todo o seu rigor! E se meu pai te quiser fazer mal, te avisarei da mesma forma; e te deixarei então partir e poderás estar tranquilo. Que o Senhor esteja contigo, como esteve com meu pai!
13. ezt meg azt tegye Jonatánnal az Úr. Ha meg atyám úgy látja jónak, hogy vesztedre törjön, azt is tudatom veled, hadd mehess el. S elmehetsz épségben, egészségben, és veled lesz az Úr, ahogy atyámmal is vele volt.
14. Mais tarde, se eu estiver ainda vivo, me conservarás tua amizade em nome do Senhor. Mas, se eu morrer,
14. Ha aztán még életben leszek, tanúsítsd jótettemet az Úr elõtt. Ha pedig meghalok,
15. não retires jamais tua benevolência de minha casa, nem mesmo quando o Senhor exterminar da face da terra todos os inimigos de Davi!”.
15. ne tagadd meg soha házamtól kegyedet. Még ha az Úr egyenként kiirtaná is Dávid ellenségeit a földrõl,
16. Foi assim que Jônatas fez aliança com a casa de Davi e o Senhor vingou-se dos inimigos de Davi.
16. Jonatán neve akkor se vesszen ki Saul házával egyetemben, különben az Úr számon kéri Dávidtól."
17. Jônatas conjurou ainda uma vez a Davi, em nome da amizade que lhe consagrava, pois o amava de toda a sua alma.
17. Aztán még egyszer megesküdött Jonatán Dávidnak, mert szíve mélyébõl szerette.
18. “Amanhã – continuou Jônatas – é lua nova e notarão tua ausência.
18. Majd így szólt Jonatán Dávidhoz: "Holnap újhold ünnepe lesz, s észreveszik, hogy eltûntél, mert üresen marad a helyed.
19. Descerás, pois, sem falta, depois de amanhã ao lugar onde te escondeste no dia do ajuste e ficarás junto à pedra de Ezel.
19. Holnapután meg még inkább észreveszik, hogy eltûntél. Akkor légy ott azon a helyen, ahol a baj napján elrejtõztél, amellett a kõrakás mellett.
20. Atirarei três flechas para o lado da pedra como se visasse a um alvo.
20. A harmadik nap majd kilövöm nyilamat arrafelé, mintha célba lõnék.
21. Depois mandarei meu servo buscar as flechas. Se eu lhe gritar: ‘Olha! Estão atrás de ti, apanha-as!’. Então poderás vir, porque tudo te é favorável e não há mal algum a temer, por Deus!
21. Aztán odaküldöm szolgámat és azt mondom neki: "Menj, keresd meg a nyilam!" Ha így szólok szolgámhoz: "A nyíl innen van tõled, vedd föl!" - akkor gyere elõ, mert rendben lesz az ügyed, s nem fenyeget veszély, olyan igaz, mint hogy az Úr él.
22. Se, porém, eu disser ao rapaz: ‘Olha! As flechas estão diante de ti, um pouco mais longe. Então foge, porque essa é a vontade de Deus.’
22. Ha azonban azt kiáltom oda a legénynek: "A nyíl jóval rajtad túl van" - akkor menj, mert az Úr elküld.
23. Quanto à palavra que nos demos um ao outro, o Senhor seja testemunha entre nós para sempre.”
23. Ezekre a szavakra, amelyeket te meg én egymással váltottunk, az Úr a tanú köztünk örökre."
24. Davi escondeu-se no campo. No dia da lua nova, o rei pôs-se à mesa para comer,
24. Ezután Dávid elrejtõzött a határban. Amikor elérkezett az újhold ünnepe, a király asztalhoz ült, hogy egyen.
25. sentando-se, como de costume, numa cadeira junto à parede. Jônatas levantou-se para que Abner pudesse sentar-se ao lado de Saul e o lugar de Davi ficou desocupado.
25. A szokásos helyét foglalta el, a fal melletti helyet. Jonatán szemközt ült vele, Abner Saul mellett ült, Dávid helye meg üresen maradt.
26. Naquele dia, Saul não disse nada. “Algo aconteceu-lhe – pensou ele –; provavelmente não esteja puro; deve ter contraído alguma impureza.”
26. Ezen a napon Saul nem szólt semmit. Azt gondolta: "Valami történt vele, s nem tiszta."
27. No dia seguinte, segundo dia da lua, o lugar de Davi continuava vazio. Saul disse ao seu filho Jônatas: “Por que o filho de Jessé não veio comer, nem ontem nem hoje?”.
27. Hanem amikor másnap, az újhold napja utáni napon is üres maradt Dávid helye, így szólt Saul fiához, Jonatánhoz: "Miért nem jött Izáj fia sem tegnap, sem ma enni?"
28. “Davi pediu-me com instâncias – respondeu Jônatas – para ir a Belém.
28. Jonatán ezt felelte: "Dávid hirtelen engedélyt kért tõlem, hogy elmehessen Betlehembe.
29. Disse-me: ‘Deixa-me ir, rogo-te, porque temos na cidade um sacrifício de família, ao qual meu irmão me convidou. Se me queres dar um prazer, permite-me que vá rever meus irmãos’. Por isso não veio ele à mesa do rei.”
29. Azt mondta: Engedj, hadd menjek el, mert családi áldozat lesz ott a városban, és meghívtak a testvéreim. Ha elnyertem tetszésedet, engedd meg, hogy meglátogassam testvéreimet. Ezért nem jelent meg a király asztalánál!"
30. Então Saul encolerizou-se contra Jônatas: “Filho de prostituta – disse-lhe –, não sei eu porventura que és amigo do filho de Jessé, o que é uma vergonha para ti e para tua mãe?
30. Saul haragra lobbant Jonatán ellen, és azt mondta neki: "Te elvetemült fiú! Azt hiszed, nem tudom, mennyire ragaszkodol - szégyenedre és anyád méhének szégyenére - Izáj fiához?
31. Enquanto viver esse homem na terra, não estarás seguro, nem tu nem o teu trono. Vamos! Vai buscá-lo e traze-mo; ele merece a morte!”.*
31. Ameddig Izáj fia a földön él, addig sem te, sem királyságod nincs biztonságban. Küldj hát érte és hozasd nekem ide, mert halál fia!"
32. Jônatas respondeu ao seu pai: “Por que deverá ele morrer? Que fez ele?”.
32. Jonatán válaszolt apjának, s e szavakat intézte hozzá: "De hát miért kell meghalnia? Mit tett?"
33. Saul brandiu sua lança para feri-lo e Jônatas viu que a morte de Davi era coisa decidida pelo seu pai.
33. Erre Saul meglendítette a lándzsáját, hogy beledöfje, s Jonatán látta: apjának elhatározott szándéka, hogy megölje Dávidot.
34. Furioso, deixou a mesa sem comer naquele segundo dia da lua. As injúrias que seu pai tinha proferido contra Davi tinham-no afligido profundamente.
34. Azért izzó haraggal fölkelt az asztaltól, és újhold másnapján nem evett semmit. Nagyon sajnálta Dávidot, amiért apja ellene tört.
35. Na manhã seguinte, Jônatas saiu ao campo e foi ao lugar combinado com Davi, acompanhado de um jovem servo.
35. Reggel Jonatán kiment a határba, amint megegyeztek benne Dáviddal. Egy szolga kísérte.
36. “Vai – disse ele – e traze-me as setas que vou atirar.” Mas, enquanto o rapaz corria, Jônatas atirou outra flecha mais para além dele.
36. Azt mondta szolgájának: "Fuss és keresd meg a nyilakat, amelyeket kilövök." Míg a szolga futott, kilõtte fölötte a nyilát.
37. Quando chegou ao lugar da flecha, Jônatas gritou-lhe: “Não está a flecha mais para lá de ti?”.
37. Amikor a szolga odaért, ahol a nyíl volt, amelyet Jonatán kilõtt, Jonatán odakiáltotta neki: "Nem rajtad túl van a nyíl?"
38. E ajuntou: “Vamos, apressa-te, não te demores”. O servo apanhou a flecha e voltou ao seu senhor; e de nada suspeitou,
38. Aztán Jonatán még egyszer odaszólt a szolgának: "Gyorsan, siess, ne ácsorogj!" Jonatán szolgája fölvette a nyilat és odavitte urának.
39. porque só Jônatas e Davi conheciam o ajuste.
39. A szolga nem vett észre semmit, csak Jonatán és Dávid tudtak a dologról.
40. Depois disso, entregou Jônatas suas armas ao rapaz, dizendo-lhe: “Vai, leva-as para a cidade”.
40. Ezután Jonatán odaadta fegyverét a szolgájának, és azt mondta neki: "Menj, és vidd vissza a városba!"
41. Logo que ele partiu, deixou Davi o seu esconderijo e curvou-se até a terra, prostrando-se três vezes; beijaram-se mutuamente, chorando, e Davi estava ainda mais comovido que o seu amigo.
41. Amikor a szolga elment, Dávid elõjött a kõrakás mögül, háromszor arcra borult a földön és háromszor meghajolt. Aztán megölelték egymást és mind a ketten sírtak.
42. Jônatas disse-lhe: “Vai em paz, agora que demos um ao outro nossa palavra com este juramento: ‘O Senhor seja para sempre testemunha entre ti e mim, entre a tua posteridade e a minha!’.”
42. Majd ezt mondta Jonatán Dávidnak: "Menj békével! Amire esküt tettünk az Úr nevére, arra az Úr a tanú közted és köztem, utódaid és utódaim közt, örökre."
43. Davi partiu e Jônatas voltou para a cidade.
43.
Bíblia Ave Maria - Tous droits réservés.
