Királyok II. könyve, 25

Katolikus Biblia

1 Uralmának 9. esztendejében a hónap tizedik napján történt, hogy Bábel királya, Nebukadnezár Jeruzsálem alá vonult, õ maga és egész serege körülzárta és töltést hányt köré.

2 S a város ostrom alatt állt egészen Cidkija király 11. évéig.

3 A negyedik hónapban azonban, a hónap kilencedik napján, akkora volt az ínség a városban, hogy nem volt többé kenyere a föld népének.

4 Akkor rést ütöttek a város falán, s a király éjszaka kilopódzott összes harcosával a két fal között a király kertje közelében levõ kapun, jóllehet a kaldeusok ott táboroztak a város körül. Araba felé vették az irányt.

5 De a kaldeusok csapatai a király nyomába eredtek, és Jerikó pusztáján utol is érték; csapatai elhagyták és szétszéledtek.

6 Megragadták a királyt és Babilon királya elé vitték. Az ítélet tartott fölötte.

7 Fiait Cidkija szeme láttára lemészároltatta, magát Cidkiját pedig megvakíttatta, majd láncra verve Babilonba hurcolta.

8 Babilon királyának, Nebukadnezárnak 19. esztendejében, az ötödik hónapban, a hónap hetedik napján Bábel királyának szolgája, a testõrség parancsnoka, Nebuzaradan bevonult Jeruzsálembe.

9 Fölgyújtotta az Úr templomát, valamint a királyi palotát és az összes házat Jeruzsálemben.

10 A kaldeusok csapatai, amelyek a testõrség parancsnokának a hatalma alatt álltak, lerombolták Jeruzsálem körül a falakat.

11 A lakosok maradékát, akik még életben maradtak a városban, aztán a szökevényeket, akik átszöktek Bábel királyához, valamint a mesteremberek maradékát elhurcolta Nebuzaradan, a testõrség parancsnoka.

12 Hanem a föld népébõl hagyott ott a testõrség parancsnoka szõlõmûvesnek és földmûvesnek.

13 Az Úr templomának bronzoszlopait, az üstlábakat és a bronzmedencét összetörték a kaldeusok az Úr templomában, s a bronzot elvitték Bábelbe.

14 Az üstöket, lapátokat, késeket, tálakat, s az összes bronzeszközt, amivel a szolgálatot ellátták, szintúgy elvitték.

15 A színaranyból vagy színezüstbõl való füstölõket és hintõket is elvitte a testõrség parancsnoka.

16 A két oszlop, a medence és az üstlábak, amelyeket Salamon az Úr temploma számára csináltatott - ezeknek a súlyát nem lehet megbecsülni;

17 18 könyök magas volt az egyik oszlop, s bronz oszlopfõ volt rajta; az oszlopfõ magassága 5 könyöknyit tett ki. Aztán háló és gránátalmák övezték az oszlopfõt, mind csupa bronz. Ugyanígy a másik oszlopon is...

18 A testõrség parancsnoka elvitte fogságba Szeraja fõpapot, továbbá a második papot, Cefanját és a küszöb három õrét.

19 A városból egy tisztségviselõt ejtett foglyul, aki a harcosok élén állt, aztán öt embert a király közvetlen környezetébõl, akiket megtaláltak a városban; továbbá elfogta a sereg parancsnokának írnokát, aki számba vette a föld népét, és azt a hatvan férfit a föld népébõl, akit a városban találtak.

20 Nebuzaradan, a testõrség parancsnoka fogta és Bábel királya elé vitte õket, Riblába.

21 Bábel királya aztán kivégeztette õket Riblában, Hamat földjén. Így Júdát messze elhurcolták hazájából.

22 Ami azokat az embereket illeti, akik Júdában maradtak, mivel Bábel királya, Nebukadnezár otthagyta õket, föléjük Achikám fia, Safán unokája, Gedalja került.

23 Amikor a csapatok vezérei és emberei meghallották, hogy Bábel királya Gedalját föléjük rendelte, elmentek Gedaljához Micpába, mégpedig: Netanja fia, Izmael, Kareach fia, Jochanan, Tanchumet fia, Szeraja Netofából és Maachati fia, Jaasanja, embereikkel együtt.

24 Gedalja esküvel ígérte nekik és embereiknek: "Nem kell félnetek a kaldeusoktól, maradjatok földeteken, s legyetek Babilon királyának alattvalói. Aztán jól megy majd sorotok!"

25 De a hetedik hónapban megérkezett a királyi családból Elisama unokája, Netanja fia, Izmael tíz férfival, és megölték Gedalját, valamint a Micpában levõ zsidókat és kaldeusokat.

26 Erre az egész nép, apraja-nagyja elindult a csapatok vezetõivel együtt, s levonult Egyiptomba, mert féltek a kaldeusoktól.

27 Júda királya, Joachin fogságának 37. esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonhetedik napján történt, hogy Bábel királya, Evil-Merodach abban az évben, amikor király lett, megkegyelmezett Júda királyának, Joachinnak, és kiengedte a börtönbõl.

28 Barátságosan beszélt vele, s elõbbre ültette, mint azokat a királyokat, akik ott voltak nála Bábelban.

29 Letehette rabruháját és vele étkezhetett, amíg csak élt.

30 Gondoskodtak megélhetésérõl állandóan, napról napra, amíg csak élt.




Versículos relacionados com Királyok II. könyve, 25:

A 2 király 25. fejezete elmondja Jeruzsálem utolsó bukását és a templom megsemmisítését a babiloniak által. Zedekia királyt elfogták és Nebukadnezzarba vitték, aki elrendelte gyermekeinek kivégzését előtte. Jeruzsálem városát teljesen megsemmisítették, és lakosait fogva tartották Babilonba. Íme öt vers az ebben a fejezetben tárgyalt témákhoz:

Jeremiás 52:13: "És égette az Úr házát és a király házát, valamint Jeruzsálem összes házát; az összes fontos házat, amelyet égett." Ez a vers megerősíti Jeruzsálem és a templom teljes pusztulását a babiloni hadsereg által.

Jeremiás 52:17: "De a kaldeai őrzője megtörte az Úr házában volt bronzoszlopokat, valamint az alapok, valamint az Úr házában volt a bronz -tenger, és az összes bronzot elvette Babylonba. " Ez a vers részletezi az Úr házának a babilóniai fosztogatását.

2 Királyok 25:11: "Aztán Babilon királya deportálta az embereket Babilonba, és a mai napig rabszolgáik lettek." Ez a vers jelentése szerint a zsidókat Jeruzsálem megsemmisítése eredményeként fogva tartották Babilonba.

Jeremiás 52:27: "És Jehoiakim kivette a fogoly ruháját, és rendszeresen evett a Babilon király jelenlétében élete minden napján." Ez a vers Jehoaquimra utal, akit a babilóniai Evil-Merodaque király szabadon engedt a börtönből, és életének hátralévő részében kiváltságos kezelést kapott.

Jeremiah 52:31-34: "Joaquim száműzetésének harmincadik hetedik évében, a Júda királya, a tizedik hónap huszonöt hónapjában, a Babilon királyának gonosz-Merodaque, Joaquim és Freed javára kiadott parancsot. A börtönből. Finoman beszélt Joaquimmal, és helyet adott neki a többi király fölött, akik vele voltak Babilonban. Tehát Joaquim a ruháit foglyoktól vette, és életének minden napja Babilon király jelenlétében evett. És az övé. Napi megélhetést Babilon király adta meg halálának napjáig, életének minden napján. " Ezek a versek azt mondják, hogy Joaquim királyt szabadon engedték a börtönből, és haláláig a babilóniai király, gonosz-Merodaque kiváltságos kezelése volt.


Luvut: