Josué, 22

1. Josué convocou os rubenitas, os gaditas e a meia tribo de Manas­sés:

1. Akkoriban Józsue összehívta Ruben és Gád fiait, és Manassze törzse felét,

2. “Observastes – disse-lhes ele – tudo o que vos ordenou Moisés, servo do Senhor, e obedecestes a todos os mandamentos que vos dei.

2. és így szólt hozzájuk: "Mindent megtartottatok, amit Mózes, az Úr szolgája parancsolt nektek, mindig hallgattatok a szavamra, amikor csak parancsoltam valamit.

3. Durante todo esse tempo, até o dia de hoje, não abando­nastes vossos irmãos, observando fielmente o mandamento do Senhor, vosso Deus.

3. Bármily sokáig tartott a hadakozás, egészen a mai napig, nem hagytátok cserben testvéreiteket, s az Úr, a ti Istenetek parancsát hûségesen teljesítettétek.

4. Agora que o Senhor, vosso Deus, deu aos vossos irmãos o descanso que ele havia prometido, retomai o caminho de vossas tendas na terra que vos pertence, e que Moisés, servo do Senhor, vos deu além do Jordão.

4. Az Úr, a ti Istenetek végre nyugalmat adott testvéreiteknek, amint megígérte nekik. Térjetek hát vissza sátraitokba, arra a földre, amelyet Mózes, az Úr szolgája adott nektek birtokul, a Jordánon túl.

5. Tende muito cuidado, no entanto, de pôr em prática os mandamentos e as leis que vos prescreveu Moisés, servo do Senhor: amar o Senhor, vosso Deus, andar em todos os seus caminhos, guardar os seus mandamentos e unir-vos a ele, servindo de todo o vosso coração e de toda a vossa alma”.

5. Csak nagyon vigyázzatok, hogy azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeket Mózes, az Úr szolgája adott nektek, megtartsátok: szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, járjatok az õ útjain, tartsátok meg a parancsait, ragaszkodjatok hozzá, s szolgáljatok neki szívetek, lelketek mélyébõl."

6. Josué abençoou-os e os despediu, e eles voltaram para as suas tendas.

6. Józsue megáldotta és útra bocsátotta õket, õk pedig visszatértek sátraikba.

7. Ora, Moisés tinha dado a uma meia tribo de Manassés uma parte em Basã; por isso, Josué deu à outra meia tribo uma parte entre seus irmãos ao ocidente, aquém do Jordão. Despedindo-os para as suas tendas, Josué deu-lhes esta bênção:

7. Manassze törzse egyik felének Básánban adott Józsue földet, a másik felének pedig testvéreik között a Jordán nyugati partján. Amikor visszaengedte õket sátraikba, megáldotta õket és így szólt hozzájuk:

8. “Voltais para vossas tendas com grandes riquezas – numerosos rebanhos, prata e ouro, bronze e ferro, e vestidos em grande quantidade – e reparti com vossos irmãos os despojos de vossos inimigos”.

8. "Nagy vagyonnal, sok jószággal, rengeteg ezüsttel, arannyal, rézzel, vassal, ruhával tértek vissza sátraitokba. Osszátok meg testvéreitekkel, amit ellenségeitektõl zsákmányoltatok."

9. Os filhos de Rúben, de Gad e da meia tribo de Manassés separaram-se dos israe­litas em Silo, na terra de Canaã, e retomaram o caminho da terra de Galaad, terra cuja propriedade tinha recebido por mandamento do Senhor, transmitido a Moisés.

9. Akkor tehát visszatértek Ruben és Gád fiai Manassze törzse felével egyetemben. Silóban, Kánaán földjén elváltak Izrael fiaitól, hogy visszatérjenek Gileád földjére, ahol az Úrnak Mózes keze által adott parancsa szerint letelepedtek.

10. E, tendo chegado aos distritos do Jordão, que pertencem à terra de Canaã, os filhos de Rúben, de Gad, da meia tribo de Manassés levantaram, ali junto ao Jordão, um enorme altar, que se podia ver de longe.

10. Amikor a Jordán kõköreihez értek, amelyek még Kánaán földjén vannak, Ruben és Gád fiai, valamint Manassze törzsének a fele, oltárt épített a Jordán partján, hatalmas oltárt.

11. Os israelitas, tendo ouvido que os filhos de Rúben, de Gad e da meia tribo de Manassés tinham levantado um altar defronte da terra de Canaã, na região do Jordão do lado dos israelitas,

11. Ez Izrael fiainak fülébe jutott. Így szóltak: "Lám, Ruben és Gád fiai meg Manassze törzsének a fele oltárt épített Kánaán földjével szemközt, Jordán kõköreinél, Izrael fiainak a partján."

12. reuniram-se todos em Silo para irem combater contra eles.

12. E hír hallatára összegyûlt Izrael fiainak a közössége Silóban, hogy hadba vonuljon ellenük.

13. Enviaram aos filhos de Rúben, de Gad e da meia tribo de Manassés, na terra de Galaad, o sacerdote Fineias, filho de Eleazar,

13. Izrael fiai elküldték Ruben és Gád fiaihoz, valamint Manassze törzse feléhez Gileád földjére Pinchász papot, Eleázár fiát, s vele 10 elöljárót,

14. juntamente com dez príncipes, chefes de casas patriarcais, um chefe por tribo, sendo todos chefes de casas patriarcais entre os milhares de Israel.

14. Izrael mindegyik törzsébõl az egyik nemzetség fejét mint elöljárót; mindegyikük a családjának feje volt Izrael nemzetségei közül.

15. Estes, chegando junto aos filhos de Rúben, de Gad e da meia tribo de Manassés, na terra de Galaad, disseram-lhes:

15. Elmentek Ruben és Gád fiaihoz, valamint Manassze törzse feléhez Gileád földjére, és így szóltak hozzájuk:

16. “Eis a mensagem da assembleia do Senhor: Que infidelidade é essa que cometeis contra o Deus de Israel, desviando-vos hoje do Senhor e levantando um altar, o que é presentemente um ato de revolta contra ele?

16. "Nos, ezt üzeni nektek az Úr egész közössége: Mit jelentsen ez a hûtlenség, amelyet Izrael Istene ellen elkövettetek? Miért pártoltatok ma el az Úrtól oltárt építve magatoknak? Ez nem más, mint lázadás az Úr ellen!

17. Porven­tura não nos basta o pecado de Fegor, do qual ainda hoje não estamos purificados, apesar do castigo que feriu a assembleia do Senhor? E vós vos desviais hoje do Senhor!

17. Hát nem volt elég a Peorban elkövetett bûn, amelybõl még ma sem tisztulhattunk meg, hiába volt a sok csapás, ami rázúdult az Úr közösségére?

18. Se vos revoltais hoje contra o Senhor, amanhã sua cólera se inflamará contra toda a assembleia de Israel.

18. Mivel ma vonakodtok követni az Urat, sõt ma addig jutottatok, hogy fellázadtok ellene, holnap Izrael egész közössége ellen fellángol haragja.

19. Se julgais que a terra de vossa herança é impura, passai para a terra que é a propriedade do Senhor, onde se acha sua morada, e instalai-vos no meio de nós; mas não vos revolteis contra o Senhor, nem contra nós, construindo outro altar além do altar do Senhor, nosso Deus.

19. Talán tisztátalan a saját földetek? Akkor gyertek át az Úr tulajdon földjére, ahol az Úr lakóhelye áll, s éljetek köztünk! De ne lázadjatok fel az Úr ellen és ne keverjetek bele minket is lázadástokba, abba, hogy oltárt építtek az Úr, a mi Istenünk oltárával szemben.

20. Não houve uma explosão de cólera do Senhor contra toda a assembleia de Israel quando Acã, filho de Zaré, pecou contra o que estava votado ao interdito? E não foi só ele que pereceu por causa de seu crime”.

20. Amikor Achán, Zerachnak a fia titokban vett az átok alá esõ holmiból, nemde Izrael egész közösségére rászállt a harag, jóllehet õ csak egyetlen egy volt? Nem kellett-e meghalnia vétkéért?"

21. Os filhos de Rúben, de Gad e da meia tribo de Manassés responderam aos chefes dos milhares de Israel:

21. Ruben és Gád fiai, valamint Manassze törzsének a fele felszólaltak és ezt válaszolták Izrael nemzetségei fejeinek:

22. “Deus Todo-poderoso, o Senhor Deus Todo-poderoso, o Senhor sabe, e Israel o saiba: se foi por espírito de revolta e por infidelidade para com o Senhor, que ele não nos poupe neste dia!...

22. "Az Istenek Istene, az Úr, az Istenek Istene, az Úr tudja, de tudja meg Izrael is: Ha lázadás részünkrõl vagy hûtlenség az Úr ellen, akkor ma ne mentsen meg minket;

23. Se foi para desviar-nos do Senhor que levantamos um altar, e se foi para oferecermos sobre ele holo­caustos, oblações e sacrifícios de ações de graças, o Senhor mesmo nos peça conta disso!

23. ha azért építettünk oltárt, hogy elforduljunk az Úrtól s égõáldozatot, ételáldozatot s közösségi áldozatot mutassunk be rajta, az Úr kérje számon rajtunk.

24. Se o fizemos, foi antes por temor de que vossos filhos digam um dia aos nossos: “Que tendes vós em comum com o Senhor, Deus de Israel?

24. Valóban, gondunkban s a következõ okból tettük: Egy nap megkérdezhetik fiaitok a miénket: Mi közötök az Úrhoz, Izrael Istenéhez?

25. O Senhor pôs o rio Jordão como fronteira entre nós e vós, ó filhos de Rúben e de Gad: não tendes parte com o Senhor. E, desse modo, vossos filhos poderiam afastar os nossos do culto do Senhor.

25. Hát nem közénk és közétek, Ruben fiai és Gád fiai közé húzta-e határul a Jordánt az Úr? Nincs részetek az Úrban! Így fiaitok lennének az oka annak, hogy fiaink nem félik többé az Urat.

26. Por isso, combinamos entre nós: construamos um altar, não para holocaustos e sacrifícios,

26. Ezért mondtuk magunkban: Fölépítjük ezt az oltárt, amely nem szolgál majd égõáldozat, sem más áldozat bemutatására,

27. mas para que seja um testemunho entre nós e vós, entre os nossos filhos e os vossos, de que prestamos culto ao Senhor em sua presença, oferecendo-lhe nossos holocaustos, nossos sacrifícios e nossas ações de graças, e para que os vossos filhos não digam amanhã aos nossos: vós não tendes parte com o Senhor.

27. csak bizonyságul köztünk és köztetek és utánunk utódaink között, hogy az Urat szolgáljuk elõtte bemutatott égõáldozatainkkal, véres áldozatainkkal és színe elõtt bemutatott közösségi áldozatainkkal. Akkor nem mondhatják fiaitok egy nap a mieinknek: Nincs részetek az Úrban!

28. Se, pois, amanhã eles nos falassem assim, a nós ou aos nossos descendentes, poderíamos responder-lhes: vede a forma do altar do Senhor que nossos pais construíram, não para holocaustos e sacrifícios, mas para servir de testemunho entre nós e vós.

28. Ha valaki valaha ilyet mond nekünk vagy a jövõben utódainknak, azt válaszoljuk: Nézzétek az Úr oltárának a mását, amelyet atyáink építettek, nem égõáldozat vagy más áldozat bemutatására, hanem bizonyságul közöttünk és közöttetek.

29. Longe de nós o pensamento de querer revoltar-nos contra o Senhor, desviando-nos hoje dele por termos construído um altar para holocaustos, oblações e sacrifícios, fora do altar que está diante da morada do Senhor, nosso Deus!”.

29. Távol legyen tõlünk a gondolat, hogy fellázadjunk az Úr ellen, s hogy ma felhagyjunk szolgálatával, s égõáldozat, ételáldozat vagy véres áldozat bemutatására oltárt építsünk, oltárt az Úr, a mi Istenünk ellen, hajlékával szemben".

30. Tendo ouvido as palavras dos filhos de Rúben, de Gad e da meia tribo de Manassés, o sacerdote Fineias e os príncipes da assembleia, chefes dos milhares de Israel que o acompanhavam, deram-se por satisfeitos.

30. Amikor Pinchász pap, a közösség elöljárói és Izrael nemzetségeinek fejei, akik elkísérték, hallották Ruben fiainak, Gád fiainak és Manassze fiainak e szavait, helyeselték azokat.

31. Então o sacerdote Fineias, filho de Eleazar, disse aos filhos de Rúben, de Gad e de Manassés: “Reconhecemos hoje que o Senhor está no meio de nós, visto que não cometestes esse pecado contra ele, e salvastes assim os israelitas da mão do Senhor!”.

31. S Pinchász pap, Eleázár fia így szólt Ruben fiaihoz, Gád fiaihoz és Manassze fiaihoz: "Most már tudjuk, hogy közöttünk az Úr, s nem követtetek el hûtlenséget ellene, így Izrael fiait megkíméltétek az Úr haragjától."

32. O sacerdote Fineias, filho de Eleazar, deixando os filhos de Rúben e de Gad, voltou com os príncipes da terra de Galaad para a terra de Canaã, para junto dos israelitas, e fez-lhes um relatório de tudo.

32. Pinchász pap, Eleázár fia, és az elöljárók elváltak Ruben és Gád fiaitól, visszatértek Gileád földjérõl Kánaán földjére Izrael fiaihoz és választ vittek nekik.

33. Alegraram-se com isso, bendisseram a Deus e não pensaram mais em sair contra eles para devastar a terra habitada pelos filhos de Rúben e de Gad.

33. A válasz tetszett Izrael fiainak, dicsõítették Istent, s nem beszéltek többé arról, hogy hadba vonulnak ellenük és fölégetik azt a földet, amelyet Ruben fiai és Gád fiai laktak.

34. Por isso, os filhos de Rúben e de Gad chamaram ao altar que tinham construído Ed, porque, disseram eles, “ele é testemunho entre nós de que o Senhor é o verdadeiro Deus”.

34. Ruben fiai és Gád fiai elnevezték az oltárt... Azt mondták: "Legyen annak bizonysága köztünk, hogy az Úr az Isten."