Jeremias, 20

1. Tendo o sacerdote Fassur, filho de Emer, que era superintendente do templo, ouvido o profeta Jeremias pronunciar esse oráculo,

1. Meghallotta Paschur pap, Immer fia, aki az Úr házának felügyelõje volt, hogy Jeremiás ezt a prófétai szózatot hirdette.

2. mandou espancá-lo e pô-lo em grilhões na porta superior de Benjamim, que se encontra no Templo do Senhor.

2. Erre Paschur megverette Jeremiás prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr házába vezetõ felsõ kapunál, a Benjamin-kapunál volt.

3. No dia seguinte, quando Fassur mandou libertá-lo, disse-lhe Jeremias: “Não é mais Fassur que te chama o Senhor, mas sim Magor-Missabib.*

3. Másnap Paschur kiengedte Jeremiást a kalodából. Jeremiás akkor így szólt hozzá: "Nem Paschurnak hív az Úr, hanem Rettegésnek.

4. Pois assim diz o Senhor: Vou fazer de ti objeto de pavor, para ti mesmo e teus amigos, os quais, sob teu olhar, perecerão à espada de seus inimigos. Entregarei Judá nas mãos do rei da Babilônia, que os deportará para Babilônia, onde os ferirá à espada.

4. Mert ezt mondja az Úr: Rettegéssé teszlek téged és minden barátodat; ellenségeik kardjától hullanak el mindnyájan, a szemed láttára. Az egész Júdát Babilon királyának kezére adom; az majd Babilonba hurcolja és kardélre hányja õket.

5. E entregarei todas as riquezas desta cidade, todo o produto de seu trabalho, todas as suas reservas preciosas e todos os tesouros dos reis de Judá, nas mãos de seus inimigos, que os tomarão como presa, e os levarão para Babilônia.

5. Ennek a városnak minden gazdagságát, minden vagyonát, minden drágaságát, Júda királyainak minden kincsét ellenségeik kezére adom. Azok majd elrabolják, elhurcolják és Babilonba viszik õket.

6. E tu, Fassur, serás arrastado, com tua família, para o cativeiro. Ireis a Babilônia para lá morrerem e serem enterrados, tu e teus amigos, aos quais proferiste falsos oráculos”.

6. Te meg, Paschur, és egész házad népe fogságba mentek; Babilonba jutsz, ott halsz meg és ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot jövendöltél."

7. Seduzistes-me, Senhor; e eu me deixei seduzir! Dominastes-me e obtivestes o triunfo. Sou objeto de contínua irrisão, e todos zombam de mim.*

7. Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erõsebb voltál nálam és legyõztél. Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lát, mind kicsúfol.

8. Cada vez que falo é para proclamar a aproximação da violência e da devastação. E dia a dia a palavra do Senhor converte-se para mim em insultos e escárnios.

8. Ahányszor csak beszélek, azt kell kiáltanom, azt kell hirdetnem: "Erõszak! Romlás!" Az Úr szava így mindennap gyalázatomra vált és csúfságomra.

9. E, a mim mesmo, eu disse: Não mais o mencionarei, nem falarei em seu nome. Mas em meu seio havia um fogo devorador que se me encerrara nos ossos. Esgotei-me em refreá-lo, e não o consegui.*

9. Már azt gondoltam: Nem törõdöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tûz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erõmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni.

10. Ouço as invectivas da multidão: “Cerca-nos o terror! Denunciai-o! Vamos denunciá-lo!”. Os que eram meus amigos espiam-me agora os passos. “Se cair em abusos, tiraremos vantagem, e dele nos vingaremos.”

10. Hallom sokak gyalázkodását: "Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!" Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: "Hátha valamiképp tõrbe csalhatnánk, legyõzhetnénk, és bosszút állhatnánk rajta."

11. O Senhor, porém, está comigo, qual poderoso guerreiro. Por isso, longe de triunfar, serão esmagados meus perseguidores. Sua queda os mergulhará na confusão. Será, então, a vergonha eterna, inesquecível.

11. De az Úr, mint hõs harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem, szégyent vallanak és elbuknak. Örökké tartó, soha el nem múló gyalázatban lesz részük.

12. Senhor, Deus dos exércitos, vós que sondais o justo, e que escrutais os rins e os corações, concedei-me o poder de contemplar a vingança que deles ides tirar! Pois em vossas mãos depositei a minha causa.

12. Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet.

13. Cantai ao Senhor, glorificai-o, porque salvou a vida do miserável das mãos do mau.

13. Énekeljetek az Úrnak! Dicsõítsétek az Urat! Mert kiszabadította a szegény lelkét a gonoszok kezébõl.

14. Maldito o dia em que nasci! Nem abençoado seja o dia em que minha mãe me deu à luz.

14. Átkozott legyen a nap, amelyen születtem! Az a nap, amelyen a világra hozott anyám: ne legyen áldott.

15. Maldito o homem que levou a notícia a meu pai e que o cumulou de felicidade ao dizer-lhe: “Nasceu-te um menino!”.

15. Átkozott legyen az a férfi, aki hírül vitte apámnak: "Fiúgyermeked született" - és ezzel mint jó hírrel örvendeztette meg.

16. A ele suceda o que às cidades aconteceu, que o Senhor sem piedade aniquilou! Desde o alvorecer ouça os gritos de alarme e o fragor da batalha ao meio-dia.*

16. Legyen hasonló az az ember azokhoz a városokhoz, amelyeket az Úr könyörtelenül feldúlt; reggel halljon jajkiáltást, délben meg harci riadót,

17. Por que não me matou, antes de eu sair do ventre materno?! Minha mãe teria sido meu túmulo e eu ficaria para sempre guardado em suas entranhas!

17. mert nem ölt meg anyám méhében. Bárcsak anyám teste lett volna a sírom, amikor még a méhében hordozott!

18. Por que saí do seu seio? Para só contemplar tormentos e misérias, e na vergonha consumir meus dias?

18. Miért is jöttem ki méhébõl? Hogy csak nyomorúságot és bánatot lássak, és gyalázatban töltsem napjaimat?