1 Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elõdök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét.
2 Neves emberek mondásait õrzi, s behatol a példabeszédek világába.
3 A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi.
4 A fõemberek közt teljesít szolgálatot, és megjelenik a fejedelmek elõtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót, s rosszat az emberek között.
5 De szíve azon van, hogy reggeltõl Urát s Teremtõjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bûneiért eseng.
6 Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elõ belõle, és imádságában az Urat dicséri.
7 Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja az eszét.
8 Nyilvánosságra is hozza tanítását, s dicsekszik az Úrnak szent szövetségével.
9 Bölcsességét sokan magasztalják, s az nem is múlik el az idõk végéig. Az emlékezete nem enyészik el, késõ nemzedékek emlegetik nevét.
10 A népek regélnek nagy bölcsességérõl, és a gyülekezet zengi dicséretét.
11 Amíg él, más ezernél jobban magasztalják, és mikor elszenderül, elég neki ennyi.
12 Megfontoltan tovább folytatom beszédem, mert úgy tele vagyok, akár a telihold.
13 Hallgassatok rám, istenes fiaim, s virulni fogtok, mint rózsa a víz mentén.
14 Illatotok árad, akár a tömjéné, s mint a liliomok, virágot hajtotok. Zendüljön hangotok dicsérõ énekre, áldjátok az Urat minden mûveiért.
15 Adjatok nevének illõ tiszteletet, és magasztaljátok dicsérõ énekkel, húros hangszeren kísért dallamokkal, ujjongjatok és zengjetek éneket.
16 Hatalmas az Úrnak minden keze mûve, amit csak elrendel, minden megvalósul. Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?" A maga idején kell mindent megtudni.
17 Szava felfogta a vizeket, mint a töltés, de egyetlen szava megnyitja zsilipjüket.
18 Bármit akar, meglesz, hogyha elrendeli, és a segítsége nem ismer akadályt.
19 Az élõk minden tette nyitott könyv elõtte, az õ szeme elõl semmi sincs elrejtve.
20 Õsidõktõl fogva letekint (a földre), és nincsen semmi, amin csodálkoznék.
21 Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?", mert mindennek megvan a rendeltetése.
22 Amint áldása folyóként mindent elárasztott, s mint az árvíz szokta, mindent átitatott,
23 éppúgy haragját is öröklik a népek - sós tengerré tett termékeny földeket.
24 Az igazak számára simák az útjai, de járhatatlanok az istenteleneknek.
25 A jóknak jót rendelt a kezdet kezdetétõl, ám a gonoszoknak rosszat rendelt.
26 Ami a legfontosabb az ember életében, az a víz, a tûz, a vas és a só, a búza java, a tej meg a méz, a szõlõ leve, az olaj és a ruha.
27 Ezek mind javukra szolgálnak a jóknak, de a gonoszoknak ártalmukra vannak.
28 A szelek között is van, amit büntetésnek szánt, s büntetõ ostorként forgat haragjában. A pusztítás napján kiadják erejük, és Teremtõjük haragja elcsitul.
29 A tûzvészt, jégesõt, éhséget és pestist - ezt mind büntetésnek szánta.
30 A ragadozó vadak, skorpiók, viperák, és a bosszú kardja: az istentelenek vesztére szolgálnak.
31 Ujjonganak, ha parancsot ad nekik, készen állnak, mikor szüksége van rájuk, és parancsának nem szegülnek ellen.
32 Kezdettõl fogva meg voltam gyõzõdve, átelmélkedtem és írásba foglaltam:
33 Az Úristennek minden mûve jó, ami szükséges, azt bõven és kellõ idõben megadja.
34 Ne mondja senki: "Ez rosszabb, mint az". A maga idejében érték valamennyi.
35 Most hát ujjongjatok egész szívetekbõl, és magasztaljátok fennen az Úr nevét!
Versículos relacionados com Sirák fia könyve, 39:
Az Ecclesiactical 39 egy olyan fejezet, amely kiterjeszti Isten bölcsességét, és munkáinak nagyságáról beszél. Ebben kiemeli az isteni bölcsesség keresése és az Úr dicsőítésének fontosságát művei révén. Az alábbiakban öt vers található a fejezetben szereplő témákkal kapcsolatban:
Zsoltárok 111:10: "Az Úr félelme a bölcsesség elve; mindenki, aki teljesíti az előírásaikat, feltárja a józan észet. Örökké dicsérik." Ez a vers kiemeli az Isten félelmének fontosságát és az előírásainak betartását, mint a bölcsesség és a megkülönböztetés megszerzésének egyik módját.
Job 28:28: "És azt mondta az embernek:" Az Úr félelme bölcsesség; a gonoszságtól való eltérés a megértés. " Itt ismét hangsúlyozzák az Isten félelmének fontosságát, mint a bölcsesség alapját, ám a gonosztól való elmozdulás szerepét is megemlítik.
Példabeszédek 2:6-7: "Mert az Úr bölcsességet ad; a szájának ismerete és megértése jön. Bölcset tart az igazaknak, pajzs azoknak, akik integritással járnak." Ezek a versek rámutatnak, hogy a bölcsesség Istentől származik, és hogy ez védelem azok számára, akik integritással élnek.
Zsoltár 104:24: "Hányan vannak a munkád, Uram! Mindegyiket bölcsességgel csináltad; a föld tele van olyan lényekkel, amelyeket létrehozott." Ebben a versben hangsúlyozzuk Isten munkáinak nagyságát és a bölcsességet, amellyel elkészítették őket.
Példabeszédek 3:19: "Az Úr bölcsességgel alapította a Földet; megértéssel létrehozta az eget." Itt hangsúlyozzák, hogy Isten bölcsességét felhasználta a föld létrehozására és az ég létrehozására. Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy a bölcsesség Istentől származik, és fontos, hogy megismerjük annak érdekében, hogy megértse műveinek nagyszerűségét.
Kapitel: