Tobias, 9

1. Tobias chamou então a si o anjo, que ele julgava ser um homem e disse-lhe: “Azarias, meu irmão, peço-te que me ouças.

1. Tóbiás akkor Ráfaelhez fordult:

2. Ainda que eu me fizesse teu escravo, não seria isso uma retribuição digna por teus cuidados.

2. "Azarja testvér - mondta neki -, végy magadhoz négy szolgát és két tevét, és indulj el Rágesba!

3. Não obstante, vou pedir-te ainda que tomes contigo cavalos e servos e vás à casa de Gabael, em Ragés, na Média. Devolve-lhe o seu recibo e recebe o dinheiro. Convida-o também para o meu casamento.

3. Menj el Gábaelhez, add át neki az elismervényt, és vedd át tõle a pénzt. Azonkívül hívd meg, hogy jöjjön el a lakodalmamra.

4. Bem sabes que meu pai conta os dias. Se eu tardar um dia mais, ele sofrerá com isso.

4. Jól tudod, hogy apám számlálja a napokat, s ha csak egy napot kések is, nagyon fog aggódni.

5. Vês, por outro lado, como Raguel insistiu em que eu me demorasse aqui e não lho posso recusar”.

5. Azt is tudod, hogy milyen kijelentést tett Ráguel, így az õ esküje is kötelez." Ráfael tehát elment négy szolgával és két tevével Médiába, Rágesbe. Gábaelnél szálltak meg. Megmutatta neki az elismervényt, s közölte vele, hogy Tobit fia, Tóbiás házasságot köt, és meghívja a lakodalomra. Gábael átadta neki a zsákokat - a pecsét érintetlen volt rajtuk. Felrakták õket a tevékre, s jó korán elindultak együtt a lakodalomra.

6. Rafael tomou então quatro servos de Raguel, dois camelos e partiu para Ragés, na Média. Encontrando Gabael, entregou-lhe o recibo e recebeu dele todo o dinheiro.

6. Amikor megérkeztek Ráguelhez, Tóbiás épp ebédelt. Fölkelt, és üdvözölte (Gábaelt). Gábael sírt, és ezekkel a szavakkal mondott rá áldást: "Tökéletes, igaz és jótékony apának kiváló fia, az Úr adja meg neked, feleségednek, feleséged apjának és anyjának az ég áldását! Áldom az Istent, mert megláthattam unokatestvéremnek, Tobitnak élõ képmását."

7. Contou-lhe toda a aventura de Tobias e fê-lo vir consigo às núpcias.

7.

8. Tobias estava à mesa, quando Gabael entrou na casa de Raguel. Lançaram-se nos braços um do outro e Gabael louvava a Deus com lágrimas de alegria.

8.

9. “Que o Deus de Israel te abençoe – disse ele – porque és filho de um homem de bem, justo, piedoso e esmoler.

9.

10. Abençoe também a tua mulher e os vossos pais;

10.

11. possais ver os vossos filhos e os filhos de vossos filhos, até a terceira e a quarta gerações!

11.

12. Bendita seja a vossa raça pelo Deus de Israel que reina em toda a eternidade!” “Amém” – responderam eles. E todos se puseram à mesa. E foi no temor do Senhor que celebraram o festim das núpcias.

12.