Znaleziono 2443 Wyniki dla: nap

  • Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, (Teremtés könyve 2, 4)

  • De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." (Teremtés könyve 2, 17)

  • Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." (Teremtés könyve 3, 5)

  • Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellõben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtõztek az Úristen elõl a kert fái között. (Teremtés könyve 3, 8)

  • Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mezõ minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. (Teremtés könyve 3, 14)

  • Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. (Teremtés könyve 3, 17)

  • Férfinak és nõnek teremtette õket, megáldotta, s azon a napon, amelyen alkotta, embernek nevezte õket. (Teremtés könyve 5, 2)

  • Mert még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel esõt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színérõl minden lényt, amit alkottam." (Teremtés könyve 7, 4)

  • Hét nap elteltével a vízözön rátört a földre. (Teremtés könyve 7, 10)

  • Noé 600. évében, a második hónap 17. napján, ezen a napon megnyíltak a nagy mélységek forrásai és megeredtek az ég csatornái. (Teremtés könyve 7, 11)

  • Az esõ negyven nap és negyven éjjel zuhogott a földre. (Teremtés könyve 7, 12)

  • Ezen a napon Noé és fiai, Szem, Kám és Jáfet Noé feleségével és fiainak három feleségével együtt beszálltak a bárkába, (Teremtés könyve 7, 13)


“Menosprezai vossas tentações e não vos demoreis nelas. Imaginai estar na presença de Jesus. O crucificado se lança em vossos braços e mora no vosso coração. Beijai-Lhe a chaga do lado, dizendo: ‘Aqui está minha esperança; a fonte viva da minha felicidade. Seguro-vos, ó Jesus, e não me aparto de vós, até que me tenhais posto a salvo’”. São Padre Pio de Pietrelcina