Teremtés könyve, 7
16. Minden lénybõl egy hím és egy nõstény ment, ahogy Isten megparancsolta. Az Úr bezárta mögötte az ajtót.
16. Minden lénybõl egy hím és egy nõstény ment, ahogy Isten megparancsolta. Az Úr bezárta mögötte az ajtót.
A 7. Mózes a globális áradást írja le, amelyet Isten az egész földön elpusztított, kivéve Noét, családját és a bárkába vitt állatokat. Íme öt vers a fejezet témáival kapcsolatban:
Ézsaiás 54:9: "Mert számomra Noé vizei lesznek; mert megesküdtem, hogy Noé vizei már nem haladnak át a földön; tehát megesküdtem, hogy már nem fogok ellenállni, és nem fogom megújítani téged sem. "" Ez a vers emlékszik Isten ígéretére, hogy árvízzel soha többé nem pusztítja el a föld egész életét.
Máté 24:38-39: "Mert, mint az árvíz előtti napokban, evett, ivtak, feleségül vettek és addig adtak, amíg Noé belépett a bárkába, és nem vették észre, amíg az árvíz el nem jött és vezette mindenkinek; az ember fia eljövetele is lesz. " Ebben a versben Jézus összehasonlítja a második elteltével kapcsolatos időt az árvíz előtti Noé napjaival.
2 Péter 2:5: "És nem megkímélte az ókori világot, hanem megőrizte Noét, az igazságszolgáltatás prédikátorát, még hét emberrel, amikor az árvíz a gonoszok világát jelentette." Ez a vers hasonlít Isten úgy döntésére, hogy megmentse Noét és családját az árvíztől.
1 Péter 3:20: "Ami egy másik alkalommal lázadó volt, amikor Isten hosszú távú Noé napjaiban várt, amikor a bárkát felkészítették; amelyben kevés, azaz nyolc lelket mentettek meg a vízen keresztül." Ez a vers Isten hosszú táváról szól Noé idején, és úgy döntött, hogy csak Noét és családját megmenti.
Genesis 9:11: "Megállapítom a szövetségemet veled: Az összes húst már nem pusztítják el az árvíz vizei, és nem lesz árvíz, hogy elpusztítsák a Földet." Ez a vers az árvíz végét jelöli, és Isten ígéretét, hogy soha nem pusztítja el a Földet áradással.
“Vive-se de fé, não de sonhos.” São Padre Pio de Pietrelcina