Fondare 1997 Risultati per: volt

  • Feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a lobogó tûz, (Jelenések könyve 1, 14)

  • Jobbjában hét csillagot tartott, szájából kétélû hegyes kard tört elõ, arca pedig olyan volt, mint a teljes erejében ragyogó nap. (Jelenések könyve 1, 16)

  • "A szmirnai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az elsõ és utolsó, aki halott volt, de életre kelt: (Jelenések könyve 2, 8)

  • Az elsõ élõlény oroszlánhoz hasonlított, a második fiatal bikához, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik pedig repülõ sashoz hasonlított. (Jelenések könyve 4, 7)

  • Mind a négy élõlénynek hat-hat szárnya volt körös-körül és belül is, tele szemekkel. Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: "Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljõ!" (Jelenések könyve 4, 8)

  • A trónon ülõ jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset láttam, amely hét pecséttel volt lepecsételve. (Jelenések könyve 5, 1)

  • Erre sírva fakadtam, hogy senki sem volt méltó a tekercset kinyitni és elolvasni. (Jelenések könyve 5, 4)

  • Most azt láttam, hogy a trón és a négy élõlény és a huszonnégy vén között ott áll a Bárány, mintha leölték volna. Hét szarva volt és hét szeme - ezek az Isten hét szelleme, akiknek küldetésük az egész földre szól. (Jelenések könyve 5, 6)

  • Amikor átvette a könyvet, a négy élõlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány elõtt. Hárfája volt mindegyiknek és tömjénnel tele aranycsészéje - ezek a szentek imádságai. (Jelenések könyve 5, 8)

  • És láttam meg hallottam sok angyalt, az élõlények és a vének hangját, akik a trón körül voltak, számuk tízezerszer tízezer, és ezerszer ezer volt, (Jelenések könyve 5, 11)

  • Erre a szemem elõtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s õ diadalmasan kivonult, hogy gyõzelmet arasson. (Jelenések könyve 6, 2)

  • Majd láttam, hogy napkeletrõl egy másik angyal száll fel, az élõ Isten pecsétje volt nála. Nagy hangon kiáltott a négy angyalnak, akiknek hatalmuk volt rá, hogy ártsanak a földnek és a tengernek: (Jelenések könyve 7, 2)


“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina