Fondare 20 Risultati per: Lángok

  • S az Úr szólt hozzátok a lángok közül, hallottátok dübörgõ szavát. Alakot nem láttatok, csak hangot (hallottatok). (Második Törvénykönyv 4, 12)

  • Nos, nagyon vigyázzatok - az életetek függ tõle! Amikor az Úr a Hóreben a lángok közül szólt hozzátok, semmiféle alakot nem láttatok. (Második Törvénykönyv 4, 15)

  • Hallotta-e valamelyik nép is a lángok közül az élõ Istent beszélni, ahogyan te hallottad, és életben maradt-e? (Második Törvénykönyv 4, 33)

  • Az égbõl hallatta szavát, hogy tanítson; a földön hatalmas tüzet mutatott, és a lángok közül hallottad a szavait. (Második Törvénykönyv 4, 36)

  • Szemtõl szemben beszélt veletek az Úr a hegyen a lángok közül - (Második Törvénykönyv 5, 4)

  • E szavakat intézte hozzátok az Úr a hegyen, a sötét felhõ borította ég felé (felcsapó) lángok közül, zengõ hangon, amikor egybegyûltetek, semmi többet; aztán fölírta két kõtáblára és átadta nekem. (Második Törvénykönyv 5, 22)

  • "Lám, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsõségét és nagyságát, hallottuk hangját a lángok közül. Ma átéltük, hogy Isten beszélhet az emberrel, s ez mégis életben marad. (Második Törvénykönyv 5, 24)

  • Mert hol van olyan emberi lény, aki mint mi, hallhatta az élõ Isten hangját a lángok közül, s mégis életben maradhatott? (Második Törvénykönyv 5, 26)

  • Az Úr átadott nekem két kõtáblát, amelyre Isten ujja ugyanazokat a szavakat írta, amelyeket az Úr egybegyûléstek napján a hegyen a lángok közül intézett hozzátok. (Második Törvénykönyv 9, 10)

  • Ekkor kezdett a jel - a füstoszlop - fölemelkedni a városból. Amint Benjamin hátrafordult, látta, hogy az egész városból lángok törnek az ég felé. (Bírák könyve 20, 40)

  • A lángok azonban nem emésztették föl a bennük járó mulandó lények testét, és nem olvasztották el a könnyen olvadó égi eledelt, amely jéghez hasonlított. (Bölcsesség könyve 19, 21)

  • Országotok pusztává lett, városaitokat elnyelték a lángok. Földeteket szemetek láttára idegenek élik fel: pusztasággá lett, mint Szodoma földje a pusztulás után. (Izajás könyve 1, 7)


“Amar significa dar aos outros – especialmente a quem precisa e a quem sofre – o que de melhor temos em nós mesmos e de nós mesmos; e de dá-lo sorridentes e felizes, renunciando ao nosso egoísmo, à nossa alegria, ao nosso prazer e ao nosso orgulho”. São Padre Pio de Pietrelcina