Fondare 198 Risultati per: Istenünk
Az Úr elûzött elõlünk minden népet, így az amoritákat is, akik az országot lakták. Mi is az Úrnak akarunk hát szolgálni, õ a mi Istenünk!" (Józsue könyve 24, 18)
Amit Kemosz, a te istened szerzett neked, az vajon nem a tiéd-e? Ugyanígy az is a miénk, amit az Úr, a mi Istenünk szerzett. (Bírák könyve 11, 24)
A filiszteusok fejedelmei összegyûltek, hogy nagy áldozatot mutassanak be istenüknek, Dágonnak, és örömünnepet tartsanak. Közben egyre mondogatták: "Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont!" (Bírák könyve 16, 23)
Amikor a nép látta istenét, ujjongásban tört ki a dicséretére és ezt mondta: "Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont, aki pusztította országunkat, és sokunkat megölt." (Bírák könyve 16, 24)
Nincs más szent, csak az Úr, [mert rajtad kívül senki sincs]. Nincs olyan szikla, mint Istenünk. (Sámuel I. könyve 2, 2)
Amikor a nép visszatért a táborba, Izrael fiainak vénei így szóltak: "Miért engedte meg ma az Úr, hogy a filiszteusok legyõzzenek bennünket? Ide hozzuk Silóból Istenünk ládáját, akkor eljön közénk, és kiszabadít minket ellenségeink kezébõl." (Sámuel I. könyve 4, 3)
Csak bátorság! Bizonyuljunk erõsnek népünkért és Istenünk városaiért. Aztán tegye az Úr, ami tetszik neki!" (Sámuel II. könyve 10, 12)
Az Úr, a mi Istenünk velünk van, amint atyáinkkal velük volt. Nem hagy el és nem taszít el minket, (Királyok I. könyve 8, 57)
Ezek a szavaim, amelyekkel könyörögtem az Úr színe elõtt, legyenek az Úr, a mi Istenünk színe elõtt nappal és éjjel, hogy igazságot szolgáltasson szolgájának és igazságot szolgáltasson népének, mindig, amikor csak szüksége van rá, (Királyok I. könyve 8, 59)
Így ünnepelt abban az idõben Salamon és vele egész Izrael - hatalmas ünnepi lakomát rendeztek a Hamat felé vivõ úttól egészen Egyiptom patakjáig az Úr, a mi Istenünk színe elõtt hét napon át. (Királyok I. könyve 8, 65)
De te, Uram, Istenünk, szabadíts ki minket kezébõl, hadd tudja meg a föld minden népe, hogy egyedül te vagy az Isten, Urunk!" (Királyok II. könyve 19, 19)
Ezt mondta Dávid Izrael egész közösségének: "Ha jónak látjátok, és ha az Úr, a mi Istenünk úgy határoz, elküldünk testvéreinkhez, akik Izrael földjén élnek, valamint a papokhoz és a levitákhoz a városaikba és a hozzájuk tartozó telepekre, hogy gyûljenek ide egybe. (Krónikák I. könyve 13, 2)
