Fondare 298 Risultati per: Embert
Amikor már több napja ott idõztek, Fesztusz elõhozta a királynak Pál ügyét. "Félix itt hagyott egy embert a börtönben. (Apostolok Cselekedetei 25, 14)
Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknak nem szokásuk kiadni egy embert, amíg nem szembesítik a vádlottat vádlóival, és alkalmat nem adnak neki, hogy védekezhessék a vád ellen. (Apostolok Cselekedetei 25, 16)
Így eljöttek velem ide, másnap mindjárt bírói székbe ültem, és elõvezettettem azt az embert. (Apostolok Cselekedetei 25, 17)
Agrippa király így szólt Fesztuszhoz: "Meg szeretném magam is hallgatni ezt az embert." - "Holnap meghallgathatod" - válaszolta (Fesztusz). (Apostolok Cselekedetei 25, 22)
"Agrippa király és ti mindnyájan, akik itt megjelentetek - kezdte Fesztusz -, nézzétek ezt az embert! Miatta egész sereg zsidó fölkeresett Jeruzsálemben is, itt is. Nagy hangon azt kiabálták róla, hogy nem szabad tovább élnie. (Apostolok Cselekedetei 25, 24)
Agrippa király ezt mondta Fesztusznak: "Ezt az embert el lehetne bocsátani, ha nem föllebbezett volna a császárhoz." (Apostolok Cselekedetei 26, 32)
Ilyen alapon már Dávid is boldognak mondja az embert, akit Isten tesz igazzá tettek nélkül: (Rómaiaknak írt levél 4, 6)
Hiszen tudjuk, hogy a régi embert bennünk azért feszítették vele együtt keresztre, hogy a bûn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bûnnek. (Rómaiaknak írt levél 6, 6)
Isten ugyanis minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön. (Rómaiaknak írt levél 11, 32)
Tudjuk azonban, hogy az embert nem a törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit. Ezért elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá, nem mert tetteink megfelelnek a törvénynek, hisz a törvény szerinti tettek senkit sem tesznek igazzá. (Galatáknak írt levél 2, 16)
és felvilágosítsak minden embert, hogyan valósult meg ez a titok, amely kezdettõl fogva el volt rejtve az Istenben, a mindenség teremtõjében, (Efezusiaknak írt levél 3, 9)
Korábbi életmódotokkal ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztõ kívánság romlásba dönt. (Efezusiaknak írt levél 4, 22)
