1. Verba Nehemiae filii Hacha liae. Et factum est in mense Ca sleu, anno vicesimo, et ego eram in castro Susan.
2. Et venit Hanani unus de fratribus meis, ipse et viri ex Iuda; et interrogavi eos de Iudaeis, qui salvati erant et supererant de captivitate, et de Ierusalem.
3. Et dixerunt mihi: “Superstites, qui supererant de captivitate ibi in provincia, in afflictione magna sunt et in opprobrio; et murus Ierusalem dissipatus est, et portae eius combustae sunt igne”.
4. Cumque audissem verba huiuscemodi, sedi et flevi et luxi diebus multis; ieiunabam et orabam ante faciem Dei caeli.
5. Et dixi: “Quaeso, Domine, Deus caeli, Deus fortis, magne atque terribilis, qui custodis pactum et misericordiam cum his, qui te diligunt et custodiunt mandata tua;
6. fiat auris tua auscultans, et oculi tui aperti, ut audias orationem servi tui, quam ego oro coram te hodie, die et nocte pro filiis Israel servis tuis, et confiteor pro peccatis filiorum Israel, quibus peccaverunt tibi. Ego quoque et domus patris mei peccavimus,
7. delinquentes deliquimus contra te et non custodivimus praecepta et mandata et iudicia, quae praecepisti Moysi famulo tuo.
8. Memento verbi, quod mandasti Moysi servo tuo dicens: “Cum transgressi fueritis, ego dispergam vos in populos;
9. si autem revertamini ad me et custodiatis praecepta mea et faciatis ea, etiamsi abducti fueritis in extrema caeli, inde congregabo vos et reducam in locum quem elegi, ut habitaret nomen meum ibi”.
10. Ipsi enim sunt servi tui et populus tuus, quos redemisti in fortitudine tua magna et in manu tua valida.
11. Obsecro, Domine, sit auris tua attendens ad orationem servi tui et ad orationem servorum tuorum, qui volunt timere nomen tuum; et fac servum tuum prosperari hodie et da ei gratiam ante virum hunc”. Ego enim eram pincerna regis.
Lábjegyzetek:
1:1-3 - Nehémiás hírt kap Jeruzsálem pusztaságáról, ami nagy szomorúságot okoz neki. Isten városa romokban hever, és ez Izrael lelki állapotát tükrözi. Nehémiást együttérzés és buzgóság indítja az Úr háza iránt (lásd még Zsolt 137:5-6 és Jeremiás 52:12-14).
1:4-6 - Nehémiás imával és böjtöléssel válaszol a hírre, ezzel demonstrálva mélységes Istentől való függését. Felismeri, hogy a bűnbánat és Isten keresése alapvető fontosságú Izrael helyreállításában (lásd még Dániel 9:3-5 és Jóel 2:12-13).
1:7-9 - Nehémiás megvallja Izrael bűneit, és ragaszkodik Isten nemzetnek tett ígéreteihez, hangsúlyozva, hogy az engedelmességhez való visszatérés helyreállást hoz. Elismeri Isten hűségét ígéreteinek beteljesítésében (lásd még 5Móz 30:1-3 és 1János 1:9).
1:10-11 - Nehémiás közbenjár Izrael népéért, és arra kéri Istent, hogy adjon nekik kegyelmet a király előtt. Ez bizonyítja az isteni beavatkozásba vetett hitét és a helyreállítás vezetőjeként betöltött szerepét (lásd még 2 Mózes 33:16 és Jakab 5:16).
Kapcsolódó versek Liber Nehemiae, 1:
Nehémiás 1. fejezete bemutatja Nehémiás küldetését. Mi mozgatja meg ennek a vezetőnek a szívét? A szöveg elmeséli, hogyan kap hírt Nehémiás, a király pohárnoka Perzsiában a bizonytalan jeruzsálemi helyzetről. A fejezet kiemeli Nehémiás mély együttérzését, valamint imát és böjtöt. Nehémiás 1. fejezete feltárja egy vezető szívét, aki azonosul népe szenvedésével, és isteni beavatkozást keres. Ez a fejezet megadja az alaphangot a következő rekonstrukciós narratívához. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek megvilágítják az együttérzés és a közbenjárás ebben az alapvető fejezetben található témáit.
Dániel 9:3: "Imádságokkal és könyörgéssel, böjtölve, zsákruhában és hamuba borítva fordultam az Úristenhez." - Ez a vers Nehémiás hozzáállását tükrözi a Nehémiás 1:4-ben, és az istenfélő válasz mintáját mutatja a nemzeti nyomorúságra.
Zsoltárok 137:5-6: "Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, felejtse el jobb kezem ügyességét! Ízlésemre tapad a nyelvem, ha nem emlékezem rád, ha nem tartom Jeruzsálemet legnagyobb örömömnek!" - Ezek a versek visszhangozzák Nehémiás szeretetét és aggodalmát Jeruzsálem iránt, amelyet a Nehémiás 1:3-4 fejez ki.
2Krón 7:14: "Ha az én népem, akit az én nevemen neveznek, megalázza magát és imádkozik, keresi az én orcámat, és megtér gonosz útjairól, akkor meghallgatom a mennyből, megbocsátom bűneiket, és meggyógyítom földjüket." - Ez az ígéret azt a reményt tükrözi, amely Nehémiás imájának hátterében áll a Nehémiás 1:5-11-ben.
Ezsdrás 9:6-7: "Istenem! Túlságosan szégyellem és megalázott vagyok, hogy felemeljem az arcomat előtted, Istenem, mert a mi bűneink borítják a fejünket, és bűnünk az egekig ér. Őseink korától napjainkig nagy volt a bűntudatunk." - Ezsdrásnak ez a megvallása hasonlít Nehémiás gyóntató imájához a Nehémiás 1:6-7-ben.
Ésaiás 62:6-7: "Falaidra, ó, Jeruzsálem, őrszemeket állítottam, akik nem maradnak csendben sem éjjel, sem nappal. Ti, akik az Úrhoz kiáltok, ne nyugodjatok, és ne hagyjátok nyugodni, amíg vissza nem állítja Jeruzsálemet, és a föld dicséretévé nem teszi." - Ez a prófétai felhívás a közbenjárásra Jeruzsálemért Nehémiás magatartását tükrözi a Nehémiás 1. fejezetben.
FAQ:
Mi késztette Nehémiást arra, hogy imádkozzon Jeruzsálemért?
Nehémiás mélyen elszomorodott, amikor meghallotta Jeruzsálem falainak lerombolását. Imádkozott Istenhez, hogy bocsássa meg Izrael bűneit, és segítsen a város helyreállításában. (Nehémiás 1:3-4)
Hogyan mutatta be Nehémiás vezető szerepét az imában?
Nehémiás, miután tudomást szerzett Jeruzsálem állapotáról, buzgó imában megalázta magát Isten előtt, és a város helyreállítását kérte. Beismerte az emberek bűneit, és bízott Isten erejében. (Nehémiás 1:5-11)
Mit válaszolt Isten Nehémiás imájára?
Isten válaszolt Nehémiás imájára, és megnyitotta az ajtót, hogy Artaxerxész királyhoz küldjék, hogy segítsen újjáépíteni Jeruzsálemet. Az isteni gondviselés nyilvánvaló volt e terv teljesítésében. (Nehémiás 1:11)
Mit kérdezett Nehémiás Artaxerxész királytól?
Nehémiás Artaxerxész királytól engedélyt kért, hogy Jeruzsálembe menjen, anyagokat a falak újjáépítéséhez, és védelmet az utazás során. A király teljesítette kérését, isteni beavatkozást tanúsítva. (Nehémiás 2:4-8)
Hogyan mutatott bátorságot Nehémiás, amikor a királlyal beszélt?
Nehémiás bátorságáról tett tanúbizonyságot azzal, hogy kifejezte szomorúságát, és merész kéréssel fordult a királyhoz, bízva abban, hogy Isten vele van, és a küldetés része Isten tervének. (Nehémiás 2:1-8)