pronađen 209 Rezultati za: nekünk

  • Az e világ gazdagjait figyelmeztesd, hogy ne legyenek gõgösek, és reményüket ne bizonytalan vagyonba vessék, hanem az Istenbe, aki bõven megad nekünk mindent megélhetésünkhöz. (Timóteusnak írt I. levél 6, 17)

  • Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erõ, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. (Timóteusnak írt II. levél 1, 7)

  • aki megváltott és a szent hivatásra meghívott minket, nem tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelmébõl, amelyet Krisztus Jézusban örök idõk óta nekünk ajándékozott, (Timóteusnak írt II. levél 1, 9)

  • Ilyen fõpap kellett nekünk: szent, ártatlan, feddhetetlen, a bûnösöktõl elkülönített, aki fölségesebb az egeknél. (Zsidóknak írt levél 7, 26)

  • Ezt az élethez vezetõ új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk. (Zsidóknak írt levél 10, 20)

  • mert az Isten nekünk valami jobbat tervezett, nélkülünk nem juthatnak hát el az üdvösségre. (Zsidóknak írt levél 11, 40)

  • Azok csak rövid ideig és hangulatuk szerint fenyítettek bennünket, õ ellenben a legjobbat akarja nekünk, hogy szentségének részesévé legyünk. (Zsidóknak írt levél 12, 10)

  • Isteni ereje az Isten szerinti jámbor élethez mindent megadott nekünk: megismertük azt, aki saját dicsõségével és erejével meghívott minket. (Szent Péter II. levele 1, 3)

  • Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. (Szent János I. levele 1, 2)

  • És ez az ígéret, amelyet õ maga tett nekünk, az örök élet. (Szent János I. levele 2, 25)

  • A szeretetet arról ismerjük fel, hogy õ életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért. (Szent János I. levele 3, 16)

  • Aki teljesíti parancsait, benne marad az Istenben, és az Isten is õbenne. Azt, hogy õ bennünk marad-e, a Lélektõl tudjuk meg, amelyet nekünk adott. (Szent János I. levele 3, 24)


“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina