Trouvé 12 Résultats pour: túlra

  • Amikor Góren-ha-Atadhoz értek, a Jordánon túlra, nagy ünnepi gyászszertartást tartottak. Hét napig tartó gyászünnepséget rendezett atyjának. (Teremtés könyve 50, 10)

  • Majd folytatták: "Ha tetszésre találtunk szemetekben, akkor adjátok ezeket a földeket szolgáitoknak tulajdonul. Ne vezessetek bennünket a Jordánon túlra!" (Számok könyve 32, 5)

  • s mind átmentek - harcra készen - a Jordánon túlra az Úr színe elõtt, amíg õ ki nem ûzi minden ellenségét maga elõtt, (Számok könyve 32, 21)

  • Ezt mondta nekik Mózes: "Ha Gád fiai és Ruben fiai, mind, aki csak alkalmas fegyverforgatásra, hadba vonulnak veletek az Úr színe elõtt a Jordánon túlra és megszerzik nektek az országot, adjátok nekik tulajdonul Gileád földjét. (Számok könyve 32, 29)

  • Ha azonban nem vonulnak veletek fölfegyverkezve a Jordánon túlra, Kánaán földjén, köztetek kapjanak örökrészt." (Számok könyve 32, 30)

  • Elfogták Midián két fejedelmét, Orebet és Zebet. Orebet az Oreb-sziklán, Zebet pedig a Zeb-sajtónál ölték meg. Üldözték Midiánt és elvitték Oreb és Zeb fejét Gedeonnak a Jordánon túlra. (Bírák könyve 7, 25)

  • és más népek, akiket a nagy Asszurbanipál hozott és telepített ide Szamaria városaiba és más helyekre a folyamon túlra. (Ezdrás könyve 4, 10)

  • Ezért amijük még van, amit szereztek, megpróbálják átmenteni a Fûzfák patakján túlra. (Izajás könyve 15, 7)

  • Amikor Jézus ezeket a beszédeket befejezte, elhagyta Galileát és Júda határába ment, a Jordánon túlra. (Máté evangéliuma 19, 1)

  • Ezután Jézus ismét átment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János elõször keresztelt, és ott is maradt. (János evangéliuma 10, 40)

  • Azután, hogy ezeket mondta, Jézus kiment tanítványaival a Kidron-patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. (János evangéliuma 18, 1)

  • Inkább Moloch sátrát hordoztátok magatokkal, s Refán isten csillagát, a bálványokat, amelyeket magatok faragtatok, hogy imádjátok õket. Ezért Babilonon túlra ûzlek benneteket. (Apostolok Cselekedetei 7, 43)


“Queira o dulcíssimo Jesus conservar-nos na Sua graça e dar-nos a felicidade de sermos admitidos, quando Ele quiser, no eterno convívio…” São Padre Pio de Pietrelcina