Löydetty 141 Tulokset: szolgái
Dávid ezt mondta magában: "Barátsággal leszek Nachas fia, Hanun iránt, amint az apja is barátsággal volt irántam." Ezért Dávid elküldött, és apja miatt szolgái révén részvétét nyilvánította. Amikor Dávid szolgái az ammoniták országába értek, (Sámuel II. könyve 10, 2)
De Urija a királyi palota kapuja elõtt, ura szolgái közt tért nyugovóra, nem ment le házába. (Sámuel II. könyve 11, 9)
Urija így válaszolt Dávidnak: "A láda, valamint Izrael és Júda sátorban laknak, parancsnokom, Joáb, és parancsnokom szolgái a puszta földön táboroztak. Hát akkor én hogy menjek le házamba enni, inni és asszonnyal hálni? Amint igaz, hogy az Úr él és te élsz: ilyet nem teszek!" (Sámuel II. könyve 11, 11)
Akkor a védõk elkezdtek a falakról lõni szolgáidra, s néhányan elestek a király szolgái közül; szolgád, a hetita Urija is meghalt." (Sámuel II. könyve 11, 24)
Absalom szolgái úgy tettek Amnonnal, amint Absalom parancsolta. Erre a király fiai felugrottak, ki-ki öszvérére kapott és menekült. (Sámuel II. könyve 13, 29)
Ezért így szólt szolgájához: "Ismeritek Joáb szántóját az enyém mellett. Árpa van rajta. Menjetek és gyújtsátok fel!" Absalom szolgái felgyújtották a földet. (Sámuel II. könyve 14, 30)
Szolgái ezért így szóltak hozzá: Kell keresni urunknak és királyunknak egy fiatal leányt, aki szolgálatába áll a királynak, és gondját viseli. Ha kebleden pihen, urunk és királyunk fölmelegszik. (Királyok I. könyve 1, 2)
a király szolgái pedig elmentek, és szerencsét kívántak urunknak, Dávid királynak, mondván: Tegye a te Istened Salamon nevét még dicsõségesebbé, mint a te nevedet, trónját pedig még fönségesebbé, mint a te trónodat! A király meghajolt fekvõhelyén. (Királyok I. könyve 1, 47)
asztalán az ételeket, azt, ahogyan tisztségviselõi ott ültek, szolgái pedig fölszolgáltak, aztán öltözéküket és a pohárnokokat, az égõáldozatot, amit (Salamon) a templomban bemutatott az Úrnak, elámult, (Királyok I. könyve 10, 5)
Arám királyához pedig így szóltak szolgái: "Istenük hegynek Istene, azért gyõztek le bennünket. Ha sík területen harcolunk, mi gyõzzük le õket. (Királyok I. könyve 20, 23)
Szolgái ezért így szóltak hozzá: "Nézd, úgy hallottuk, hogy Izrael házának királyai könyörületes királyok. Ezért kössünk zsákot a derekunkra, és kötelet a fejünkre, aztán menjünk el Izrael királyához. Talán meghagyja életedet." (Királyok I. könyve 20, 31)
Szolgái azonban eléje léptek és a lelkére beszéltek: "Atyám, ha a próféta valami nehezet kívánt volna, nem tennéd-e meg azt is? Mennyivel inkább (meg kell tenned), hogy csak azt mondta neked: Fürödj meg és tiszta leszel." (Királyok II. könyve 5, 13)
