Fundar 16 Resultados para: foglalta
Ebbõl tizenöt könyöknyi három oszloppal és talppal az egyik oldalt foglalta el. (Kivonulás könyve 38, 14)
Otniel foglalta el, Káleb fiának, Kenáznak a fia, hozzá adta hát Káleb a lányát, Achszát feleségül." (Józsue könyve 15, 17)
Kenáz fia, Káleb öccse, Otniel foglalta el, s õ hozzá is adta feleségül a lányát, Achszát. (Bírák könyve 1, 13)
Abimelek egész nap ostromolta a várost, s el is foglalta. Lakóit lemészárolta, a várost magát lerombolta és beszórta sóval. (Bírák könyve 9, 45)
"Ezt mondja Jiftach: Izrael nem foglalta el sem Moáb földjét, sem Ammon fiainak földjét. (Bírák könyve 11, 15)
A szokásos helyét foglalta el, a fal melletti helyet. Jonatán szemközt ült vele, Abner Saul mellett ült, Dávid helye meg üresen maradt. (Sámuel I. könyve 20, 25)
Joáb megtámadta az ammoniták (földjén) Rabbát, és el is foglalta a vízivárost. (Sámuel II. könyve 12, 26)
Salamon már el is foglalta a királyi széket, (Királyok I. könyve 1, 46)
Akkoriban Arám királya, Hazael felvonult, megtámadta Gátot és el is foglalta. Amikor Hazael ezután azt tervezte, hogy Jeruzsálem ellen vonul, (Királyok II. könyve 12, 18)
Akkor Joás megtért atyáihoz. Jerobeám foglalta el a trónját, Joást pedig Izrael királyai mellé temették el Szamariában. (Királyok II. könyve 13, 13)
A tanácskozás befejeztével Nebukadnezár, az asszírok királya, hívatta Holoferneszt, seregének fõvezérét, aki a második helyet foglalta el mellette, és így szólt hozzá: (Judit könyve 2, 4)
(1a) Achasvéros nagykirály uralkodásának 2. évében, Niszan hónap elsõ napján álmot látott Mardokeus, Jairnak a fia, (aki) Simi fia volt, az meg Kis fia. Benjamin törzsébõl származott, (1b) Szuzában lakó zsidó ember volt, egy tekintélyes férfi, aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot. (1c) Azok közé az elhurcoltak közé tartozott, akiket Babilon királya, Nebukadnezár vitt fogságba Jechonjával, Júdea királyával egyetemben. (1d) Ez volt az álma: kiáltozás és lárma, mennydörgés és földrengés, nagy felfordulás az egész földön. (1e) Egyszer csak elõkerült két hatalmas sárkány, s mind a kettõ készen állt a támadásra. Rettenetesen üvöltöttek. (1f) Ordításuk arra indította a népeket, hogy harcoljanak az igaz nép ellen. (1g) A sötétség és a homály napja volt! Szorongás és aggódás, félelem és nagy rettegés volt a földön. (1h) Az igazak egész népe rettegett a rá váró veszedelemtõl, várta pusztulását és hívta az Istent. (1i) Könyörgésükre egy kis forrás bõvízû, nagy folyóvá dagadt. (1k) Fényesség támadt, felvirradt a nap, s a megalázottak fölemelkedtek és eltiporták a hatalmasokat. (1l) Mardokeus az álom után fölébredt, s azon gondolkodott, hogy mi lehet Isten szándéka. Minden figyelmét arra fordította - késõ éjszakáig -, hogy behatoljon értelmébe. (1m) Mardokeusnak az udvarban volt a szállása a király két eunuchjával, Bigtannal és Teressel, akik a palota õrei voltak. (1n) Hallotta beszélgetésüket, kifürkészte tervüket és megtudta: arra készülnek, hogy kezet vessenek Achasvéros királyra. Jelentette a dolgot a királynak. (1o) A király kérdõre vonta a két eunuchot, s amikor beismerték, halállal büntette õket. (1p) A király följegyeztette a történeteket az események könyvébe, de Mardokeus is írásba foglalta az eseményt. (1q) Aztán a király megajándékozta Mardokeust, és megbízta, hogy teljesítsen szolgálatot a palotában. (1r) Ámán azonban, az agagita Hamdatának a fia, aki kedves embere volt a királynak, a király két eunuchja miatt a vesztére tört Mardokeusnak. (Eszter könyve 1, 0)
