Fundar 10 Resultados para: Nabot

  • Nabot azonban azt válaszolta Achábnak: "Az Úr óvjon attól, hogy atyáim örökségét átengedjem neked!" (Királyok I. könyve 21, 3)

  • Acháb hazament. Kedvetlen volt és haragos a válasz miatt, amit Nabot, a jiszreelita adott neki, amikor azt mondta: "Nem engedem át neked atyáim örökségét!" Leheveredett, befordult, és nem evett semmit. (Királyok I. könyve 21, 4)

  • Felesége, Izebel erre azt mondta neki: "Hát nem vagy Izrael királya? Kelj föl, egyél és légy jókedvû. Majd én megkerítem a jiszreeli Nabot szõlejét." (Királyok I. könyve 21, 7)

  • Aztán elõkerült két ember, semmirekellõ ember, s leült vele szemben. Tanúságot tettek és kijelentették: "Nabot káromolta Istent és a királyt." Erre kivezették a város elé és agyonkövezték. (Királyok I. könyve 21, 13)

  • Mihelyt Izebel meghallotta, hogy Nabotot agyonkövezték, azt mondta Izebel Achábnak: "Nos, vedd birtokba Nabot szõlejét, amelyet nem akart neked pénzért átengedni. Mert Nabot nem él többé, halott." (Királyok I. könyve 21, 15)

  • Amikor Acháb meghallotta, hogy Nabot halott, fogta magát Acháb, elment a jiszreelita Nabot szõlejébe és birtokba vette. (Királyok I. könyve 21, 16)

  • "Indulj, menj el Achábhoz, Izrael királyához, aki Szamariában székel; épp Nabot szõlejében van, lement, hogy birtokba vegye. (Királyok I. könyve 21, 18)

  • És mondd meg neki: Így szól az Úr: Gyilkoltál és most még az örökséget is eltulajdonítod? Ezért azt mondja az Úr: Ott fogják a kutyák a te véredet is felnyalni, ahol Nabot vérét felnyalták a kutyák!" (Királyok I. könyve 21, 19)

  • Erre Jorám megparancsolta: "Fogjatok be!" Befogták a kocsiját, Jorám, Izrael királya és Achaszja, Júda királya kivonultak, mindegyikük a saját kocsiján. Eléje mentek Jehunak és a jiszreeli Nabot mezején találkoztak vele. (Királyok II. könyve 9, 21)

  • Bizony, tegnap láttam Nabot vérét és fiai vérét - ezt mondja az Úr, s megfizetek neked érte ezen a mezõn -, ezt mondja az Úr. Fogjátok hát és dobjátok a szántóföldre, az Úr szava szerint!" (Királyok II. könyve 9, 26)


“Recorramos a Jesus e não às pessoas, pois só ele nunca nos faltará.” São Padre Pio de Pietrelcina