Found 244 Results for: veled

  • Az Úr erre haragosan mondta Mózesnek: "Áron, a levita, nem a testvéred? Tudom, hogy jól beszél. Nézd, már úton van, hogy találkozzék veled. Ha meglát, nagyon megörül neked. (Kivonulás könyve 4, 14)

  • Neki mondj el mindent, amit veled közlök, s testvéred, Áron továbbítsa a fáraónak, hogy így elengedje Izrael fiait országából. (Kivonulás könyve 7, 2)

  • Felõrlöd magad és a veled levõ népet. A feladat túl terhes számodra, egyedül nem birkózol meg vele. (Kivonulás könyve 18, 18)

  • Hallgass szavamra, jó tanácsot adok neked, és Isten veled lesz. Te képviseled a népet Isten elõtt, és ügyeiket vidd Isten elé. (Kivonulás könyve 18, 19)

  • Õk ítélkezzenek állandóan a nép felett. Csak a fontosabb ügyeket vigyék eléd, a kisebb ügyeket maguk döntsék el. Így könnyítesz magadon. Viseljék õk veled együtt a terhet. (Kivonulás könyve 18, 22)

  • Ezután az Úr így szólt Mózeshez: "Sûrû felhõben jövök hozzád, hogy a nép hallja, amikor veled beszélek, s így mindenkor higgyen neked." Mózes elmondta az Úrnak a nép feleletét. (Kivonulás könyve 19, 9)

  • Ott fogok veled találkozni, s a törvény ládáján álló két kerub között, az engesztelés táblájáról közlöm veled mindazt, amit általad Izrael fiainak mondani akarok. (Kivonulás könyve 25, 22)

  • Mint állandó égõáldozatot kell ezt nemzedékrõl nemzedékre bemutatni az Úrnak a bizonyság sátorának bejáratánál, ahol veled találkozom, hogy szóljak hozzád. (Kivonulás könyve 29, 42)

  • Azután Mózes megkérdezte Áront: "Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bûnt hoztál rá?" (Kivonulás könyve 32, 21)

  • (Õ elvezet téged) egy tejjel-mézzel folyó országba. Magam nem megyek fel veled, mert keménynyakú nép vagy, és el talállak pusztítani az úton." (Kivonulás könyve 33, 3)

  • Õ így válaszolt: "Én magam megyek veled és nyugalmat biztosítok számodra." (Kivonulás könyve 33, 14)

  • Senki sem jöhet veled és senki sem mutatkozhat a hegyen. A juhok és szarvasmarhák sem mehetnek legelni a hegyre." (Kivonulás könyve 34, 3)


“A prática das bem-aventuranças não requer atos de heroísmo, mas a aceitação simples e humilde das várias provações pelas quais a pessoa passa.” São Padre Pio de Pietrelcina