Found 91 Results for: kezére
Miközben szült, az egyik elõre nyújtotta kezét. A bába vörös fonalat vett, a kezére kötötte és így szólt: "Ez jött ki elsõnek." (Teremtés könyve 38, 28)
Kardot hozok rátok, hogy megbosszulja a szövetséget. Akkor majd városaitokba menekültök, de pestist bocsátok rátok és ellenségeitek kezére kerültök. (Leviták könyve 26, 25)
Ökrödet a szemed láttára levágják, s nem kapsz belõle enni. Szamaradat az orrod elõtt elrabolják, s nem kerül vissza hozzád soha. Juhaid ellenségeid kezére kerülnek, s nem siet segítségedre senki. (Második Törvénykönyv 28, 31)
Józsue szólt: "Ó, Uram, Uram, miért engedted, hogy ez a nép átkeljen a Jordánon? Azért, hogy most az amoriták kezére adj és megsemmisíts bennünket? Ó, bár maradhattam volna a Jordánon túl! (Józsue könyve 7, 7)
az Úr ezt is Izrael kezére adta, királyával együtt. Kardélre hányt minden benne élõt, senki sem menekülhetett meg. Királyával pedig úgy bánt, ahogyan Jerikó királyával bánt. (Józsue könyve 10, 30)
az Úr Izrael kezére adta Lachist. A második nap bevette és kardélre hányt benne minden élõt, éppen úgy, ahogy Libnában tette. (Józsue könyve 10, 32)
Az Úr Izrael kezére adta õket. Legyõzte, és nyugaton egészen Nagy-Szidonig és Miszrefotig, keleten pedig a Micpa völgyéig üldözte õket. Teljesen megsemmisítette õket, úgyhogy nem maradt közülük egy sem életben. (Józsue könyve 11, 8)
Ha a vérbosszút álló keresi, ne adják kezére, mert akaratlanul ölte meg embertársát, anélkül, hogy gyûlölte volna. (Józsue könyve 20, 5)
Az Úr haragra lobbant Izrael ellen. Rablók kezére adta, akik aztán kifosztották õket. Kiszolgáltatta õket körülöttük élõ ellenségeiknek - nem voltak képesek ellenállni nekik. (Bírák könyve 2, 14)
Amikor azonban megfeledkeztek az Úrról, Istenükrõl, az Úr Hacor vezérének, Sziszerának kezére adta õket, meg a filiszteusok kezére és Moáb királya kezére. (Sámuel I. könyve 12, 9)
Saul tehát megkérdezte az Urat: "Üldözõbe vegyem a filiszteusokat? Izrael kezére adod õket?" Ám ezen a napon nem adott feleletet. (Sámuel I. könyve 14, 37)
Saul azt felelte: "Mondjátok meg Dávidnak: A király nem kíván egyebet foglalóul, csak száz filiszteusnak az elõbõrét, hogy így bosszút álljon a király ellenségein." Közben azt gondolta a király, hogy Dávid a filiszteusok kezére kerül. (Sámuel I. könyve 18, 25)
