Found 220 Results for: engem
(Benhadad) erre azt mondta neki: "Visszaadom neked a városokat, amelyeket apám elvett apádtól. Boltokat is nyithatsz Damaszkuszban, ahogy apám nyitott Szamariában. Engem azonban e szerint az egyezmény szerint engedj szabadon." Így egyezséget kötött vele és szabadon engedte. (Királyok I. könyve 20, 34)
Illés így szólt Elizeushoz: "Maradj itt, mert engem az Úr Bételbe küld." Elizeus azonban ezt felelte: "Úgy igaz, ahogy az Úr él, s úgy igaz, amint te élsz: nem hagylak el!" Így hát elmentek Bételbe. (Királyok II. könyve 2, 2)
Illés meg így szólt hozzá: "Elizeus, maradj itt, mert engem Jerikóba küld az Úr." De az ezt mondta neki: "Úgy igaz, ahogy az Úr él, s úgy igaz, amint te élsz: nem hagylak el!" Így hát elmentek Jerikóba. (Királyok II. könyve 2, 4)
Illés pedig így szólt hozzá: "Maradj itt, mert engem az Úr a Jordán mellé küld." De õ azt mondta: "Úgy igaz, amint az Úr él, és úgy igaz, ahogy te élsz: nem hagylak el." Így mind a ketten elmentek. (Királyok II. könyve 2, 6)
mert elhagytak, és más isteneknek égettek tömjént, engem pedig kezük mûvével ingereltek. Ezért fellobbant haragom e hely ellen, és nem lohadt le. (Királyok II. könyve 22, 17)
Jabec így fohászkodott Izrael Istenéhez: "Áldj meg engem, és növeld területemet, legyen velem a kezed, és tartsd távol tõlem a csapást, hogy baj nélkül éljek". Isten megadta neki, amiért imádkozott. (Krónikák I. könyve 4, 10)
Ám az Úr, Izrael Istene kiválasztott atyám házából, hogy minden idõkre Izrael királya legyek, mert Júdát szemelte ki fejedelemnek és Júda házában az én atyám házát. Atyám fiai közül bennem találta kedvét, s így engem tett meg egész Izrael királyává. (Krónikák I. könyve 28, 4)
Salamon így felelt az Istennek: "Nagy irgalmat tanúsítottál atyám, Dávid iránt, engem pedig megtettél helyette királynak. (Krónikák II. könyve 1, 8)
Áldozatot mutatott be Damaszkusz isteneinek, akik legyõzték. Azt gondolta: "Ezek Arám királyainak istenei, akik megsegítik õket. Ha én is áldozom nekik, engem is megsegítenek." Pedig éppen õk voltak az okai, hogy õ és egész Izrael bajba került. (Krónikák II. könyve 28, 23)
Amikor engem is elhurcoltak Asszíriába, Ninivébe kerültem. Testvéreim és a nemzetségembõl valók mind ettek a pogányok ételébõl, (Tóbiás könyve 1, 10)
De hogyan kérhetném el azt a pénzt, amikor õ sem ismer engem, s én sem ismerem õt. Milyen bizonyítékot adjak neki, hogy higgyen nekem, és visszaadja a pénzt? Aztán az utat sem tudom, amelyen Médiába kellene mennem." (Tóbiás könyve 5, 2)
De Tóbiás nem tágított: "Ne, inkább engem engedj el apámhoz." (Tóbiás könyve 10, 9)
