Found 1164 Results for: aztán

  • Aztán folytatta: "Ki mondta volna Ábrahámnak, hogy Sára még gyermeket fog szoptatni? Öreg korára szültem neki fiút." (Teremtés könyve 21, 7)

  • Ábrahám korán reggel fölkelt, kenyeret és egy tömlõ vizet vett, s odaadta Hágárnak, aztán a vállára tette a fiát és eltávolította õket. Az elment és Beerseba pusztáján bolyongott. (Teremtés könyve 21, 14)

  • "Igyál uram" - válaszolta, aztán gyorsan leemelte a korsót, kezébe fogta, s inni adott neki. (Teremtés könyve 24, 18)

  • Aztán megkérdezte: "Mondd meg nekem, kinek a lánya vagy? Van-e hely atyád házában, hogy ott töltsük az éjszakát?" (Teremtés könyve 24, 23)

  • Mikor aztán eléje tették az ételt, így szólt: "Nem eszem addig, amíg elõ nem adom megbízatásomat." "Beszélj hát!" - mondták neki. (Teremtés könyve 24, 33)

  • Mikor aztán a kúthoz értem, így szóltam: Uram, uramnak, Ábrahámnak Istene, adj utamnak, amelyen járok, szerencsés kimenetelt! (Teremtés könyve 24, 42)

  • Aztán megkérdeztem õt így szólva: Kinek a lánya vagy? Ezt válaszolta: Betuel lánya vagyok, Nachor fiáé, akit Milka szült neki. Akkor az orrába karikát tettem, karjára pedig csatokat. (Teremtés könyve 24, 47)

  • Majd tovább vonult és más kutat ásott. Ezen aztán már nem vitáztak. Ezért a Rechobot nevet adta neki, mivel úgymond: "Az Úr tág teret adott nekünk, hogy terjeszkedhessünk a vidéken." (Teremtés könyve 26, 22)

  • "Tedd akkor elém - mondta -, hadd egyem fiamnak zsákmányából, hogy lelkem megáldjon." Eléje tette és evett. Aztán bort hozott neki, és õ ivott. (Teremtés könyve 27, 25)

  • Aztán így szólt: "Induljunk el, menjünk tovább, és majd melletted megyek." (Teremtés könyve 33, 12)

  • Aztán Izrael ezt mondta Józsefnek: "Most már szívesen halok meg, mert láttam arcodat és tudom, hogy még élsz." (Teremtés könyve 46, 30)

  • Amikor aztán Egyiptomban és Kánaánban elfogyott a pénz, egész Egyiptom Józsefhez tódult (Teremtés könyve 47, 15)


“Não queremos aceitar o fato de que o sofrimento é necessário para nossa alma e de que a cruz deve ser o nosso pão cotidiano. Assim como o corpo precisa ser nutrido, também a alma precisa da cruz, dia a dia, para purificá-la e desapegá-la das coisas terrenas. Não queremos entender que Deus não quer e não pode salvar-nos nem santificar-nos sem a cruz. Quanto mais Ele chama uma alma a Si, mais a santifica por meio da cruz.” São Padre Pio de Pietrelcina